Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.
Ülésnapok - 1881-332
332, országos ülés márezius 22. 1884. 95 azon százados torzsalkodásai, melyek egyik me- j gyéről a vizet a másik megyére szorítani kívánják, oly szűkületeket alakítottak, hogy a Rába folyó saját áradásának csak 327<>-át fogadhatván be töltései közé, 68%-a a vidék romboló elemévé, valóságos csapásává fajult, a mi az ország hatóságilag ösztönözött és a szabályozás első teendőjéül kijelentett malomgátak eltávolittatása következtén a szabályozás tényleges keresztülvitelének eddig való megakadályoztatása miatt csak ro&szabbult. Tekintetbe véve, miszerint az 1878. évi május 14-re elkészített szabályozási tervek, daczára, hogy azok közhatóságilag, végérvényesen megállapittattak, köztudomásúlag a társulat létesítésében és ügyei vezetésében vezérképen szereplő Eszterházy herczegség javai kezelesében e tervek elkészülte és vég-megállapítása idején közbejött személyváltozás és megváltozott felfogás miatt, de a vidéki érdekeltségnek pótolhatatlan kárára az ármentesítés! elrendelt munkálatok nem foganatosíthatók. Tekintetbe véve, miszerint daczára az Eszterházy herczegség iránti e kedvezésnek, daczára azután e miatt az alsó vidék annyira elszegényedésének, hogy niig az előbb ott a föld ára holdanként 200 — 700 frtig emelkedett, ma ugyanazon ingatlanokért 60—80 forintnál nagyobb ár nem kapható, daczára e szomorú következményeknek, melyek oka tulaj donképen, hogy az Eszterházy herczegség oly egyezményt létesítsen bérnökeivel, miként ezek a szerződésekben nem foglalt szabályozás költségeit szintén viseljék; a Rábaszabályozó -társulat sem fel nem osztattatik, sem az ármentesítési munkálatok nem foganatosíttatnak, hanem évenkint ezereket és ezereket megemésztő kormánybiztosi szervezet a társulat költségén és kormánybiztosi újabb és újabb kivetésekkel terhelve nemcsak fentartatik, hanem ezen költségek daczára, hogy Győrvármegye érdekeltségét 1882. érben teljesen elbontotta és máig vannak helyek pl. Fehértó, a hol most is poshad a tavalyi árvíz és az ezekből bekövetkezett szűk termés miatt az érdekeltségnek megevő falatja is alig kerül; mégis e kormánybiztosi ismételt költségek a legnagyobb szigorral, kérlelhetetlenül behajtattak és behajtatnak. Mindezeknél fogva tisztelettel kérdem a mélyen t. közmunka és közlekedésügyiminister urat: a) meddig méltóztatik a t. minister ur, az Eszterházy herczegség uradalmi kezelésének mai felfogása kedveért a Rábaszabályozó-társulatot mai helyzetében, költséges szerkezetében s ezzel a kormánybiztosság alatt kényszerült tétlenségében fentartani ? b) fog-e a mélyen t. minister ur intézkedni, hogy az Eszterházy herczegség érdekéből rendezett, évek ótai szünetelés költségei, az ezt okozó herczegség által az érdekeltség részére megtéríttessenek ; c) lehet-e reménye a Rábaszabályozó-társulatnak, hogy a t kormány kezdeményezésére történt alakulása és ugyan a magas kormány kijelentésére eszközölt malomgátak eltávolítása, továbbá jogérvényes tervei és árterjesztése alapján még a jelen törvényhozási szakban a mélyen t. közmunka és közlekedésügyi minister ur oly intézkedéseket létesítend, esetleg ezek iránt a törvényhozás élé oly j;ivaslatot előterjeszt, melyek teljes biztosítékát nyújtják annak, hogy a Rábaszabályozó-társulatnak vízhasznosítás alapjára fektetett tervei közül azon részletek, melyek a vidék ármentesítése tekintetébői az 1881. szept 7-kén kelt 12070. számú határozattal kiviendőknek kijelentettek, az ottani ártérbirtokosoknak valóságos segélyezése úgymint 6 évi intercaláris kamatoknak kozzászámításával 50 év alatt törlesztendő kölcsön nyújtása s ezenkívül a munkák költségeihez az államnak aránylagos és valóságos hozzájárulása mellett még ez év folyamán megkezdessenek és az ármentesítési munkálatok mindaddig szakadatlan folytattassanak, mig ezek által azon vidék ártereinek termőképessége helyre hozatik, visszaállittaíik és biztosíttatik. Interpellatió a magy. kir. közmunka s közlekedésügyi minister úrhoz. Tekintetbe véve, miszerint az 1881. évi deczember 14-én a képviselőházban általam előterjesztett interpellatiómra 1882. évi márczius 9-én Ordódy Pál akkori közmunka és közlekedésügyi minister ur a többek között következőket válaszolta: „A kormány kijelenti, hogy Győr városának és Győrszigetnek biztosítására nézve kész oly javaslatot a törvényhozásnak előterjeszteni, mely szerint Győr városának kellő hozzájárulása mellett annak biztosítására szükséges költségeket az állam viselje". Tekintetbe véve, miszerint e javaslat a törvényhozás elé mindeddig nem terjesztetett —habár 1882, évi január hóban b. Kemény Gábor ur, a mostani igen t.közmunka és közlekedésügyi minister — Győrnek és Győrszigetnek, általában azon vidéknek árviz által lett elbontásáról s az ezzel járó végtelen szerencsétlenségekről személyes tapasztalatával meggyőződni kegyeskedett. Sőt tekintetbe véve, hogy ugyan 1882. év nyár elején az igent, közmunka-és közlekedésügyi minister ur Sopronból, a történelmi társulat gyűléséről visszajövet Győrött és Győrszigetben ezeknek biztosítása iránt foganatosítandó munkálatok egyes részletei alkalmazása, mikénti kivitele végett a helyszínét megtekinteni méltóztatott. E két izbeni magas jelenlétével lett szerencséltetés és vigasztaló nyilatkozatai folytán Győr vármegye akkori főispánja gr. Khuen Héderváry Károly ur által külön a győriekkel és külön a «
