Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-332

332, országos ülés márezius 22. 1884. 95 azon százados torzsalkodásai, melyek egyik me- j gyéről a vizet a másik megyére szorítani kívánják, oly szűkületeket alakítottak, hogy a Rába folyó saját áradásának csak 327<>-át fogadhatván be töl­tései közé, 68%-a a vidék romboló elemévé, való­ságos csapásává fajult, a mi az ország hatóságilag ösztönözött és a szabályozás első teendőjéül ki­jelentett malomgátak eltávolittatása következtén a szabályozás tényleges keresztülvitelének eddig való megakadályoztatása miatt csak ro&szabbult. Tekintetbe véve, miszerint az 1878. évi má­jus 14-re elkészített szabályozási tervek, daczára, hogy azok közhatóságilag, végérvényesen meg­állapittattak, köztudomásúlag a társulat létesíté­sében és ügyei vezetésében vezérképen szereplő Eszterházy herczegség javai kezelesében e tervek elkészülte és vég-megállapítása idején közbejött személyváltozás és megváltozott felfogás miatt, de a vidéki érdekeltségnek pótolhatatlan kárára az ármentesítés! elrendelt munkálatok nem foganato­síthatók. Tekintetbe véve, miszerint daczára az Esz­terházy herczegség iránti e kedvezésnek, daczára azután e miatt az alsó vidék annyira elszegénye­désének, hogy niig az előbb ott a föld ára holdan­ként 200 — 700 frtig emelkedett, ma ugyanazon ingatlanokért 60—80 forintnál nagyobb ár nem kapható, daczára e szomorú következményeknek, melyek oka tulaj donképen, hogy az Eszterházy herczegség oly egyezményt létesítsen bérnökeivel, miként ezek a szerződésekben nem foglalt szabá­lyozás költségeit szintén viseljék; a Rábaszabá­lyozó -társulat sem fel nem osztattatik, sem az ár­mentesítési munkálatok nem foganatosíttatnak, hanem évenkint ezereket és ezereket megemésztő kormánybiztosi szervezet a társulat költségén és kormánybiztosi újabb és újabb kivetésekkel ter­helve nemcsak fentartatik, hanem ezen költségek daczára, hogy Győrvármegye érdekeltségét 1882. érben teljesen elbontotta és máig vannak helyek pl. Fehértó, a hol most is poshad a tavalyi ár­víz és az ezekből bekövetkezett szűk termés miatt az érdekeltségnek megevő falatja is alig kerül; mégis e kormánybiztosi ismételt költségek a leg­nagyobb szigorral, kérlelhetetlenül behajtattak és behajtatnak. Mindezeknél fogva tisztelettel kérdem a mé­lyen t. közmunka és közlekedésügyiminister urat: a) meddig méltóztatik a t. minister ur, az Eszterházy herczegség uradalmi kezelésének mai felfogása kedveért a Rábaszabályozó-társulatot mai helyzetében, költséges szerkezetében s ezzel a kormánybiztosság alatt kényszerült tétlenségé­ben fentartani ? b) fog-e a mélyen t. minister ur intézkedni, hogy az Eszterházy herczegség érdekéből rende­zett, évek ótai szünetelés költségei, az ezt okozó herczegség által az érdekeltség részére megtérít­tessenek ; c) lehet-e reménye a Rábaszabályozó-társu­latnak, hogy a t kormány kezdeményezésére tör­tént alakulása és ugyan a magas kormány kijelen­tésére eszközölt malomgátak eltávolítása, továbbá jogérvényes tervei és árterjesztése alapján még a jelen törvényhozási szakban a mélyen t. közmunka és közlekedésügyi minister ur oly intézkedéseket lé­tesítend, esetleg ezek iránt a törvényhozás élé oly j;ivaslatot előterjeszt, melyek teljes biztosíté­kát nyújtják annak, hogy a Rábaszabályozó-tár­sulatnak vízhasznosítás alapjára fektetett tervei közül azon részletek, melyek a vidék ármentesítése tekintetébői az 1881. szept 7-kén kelt 12070. számú határozattal kiviendőknek kijelentettek, az ottani ártérbirtokosoknak valóságos segélyezése úgymint 6 évi intercaláris kamatoknak kozzászá­mításával 50 év alatt törlesztendő kölcsön nyúj­tása s ezenkívül a munkák költségeihez az állam­nak aránylagos és valóságos hozzájárulása mellett még ez év folyamán megkezdessenek és az ár­mentesítési munkálatok mindaddig szakadatlan folytattassanak, mig ezek által azon vidék árterei­nek termőképessége helyre hozatik, visszaállitta­íik és biztosíttatik. Interpellatió a magy. kir. közmunka s közle­kedésügyi minister úrhoz. Tekintetbe véve, miszerint az 1881. évi de­czember 14-én a képviselőházban általam előter­jesztett interpellatiómra 1882. évi márczius 9-én Ordódy Pál akkori közmunka és közlekedésügyi mi­nister ur a többek között következőket válaszolta: „A kormány kijelenti, hogy Győr városának és Győrszigetnek biztosítására nézve kész oly ja­vaslatot a törvényhozásnak előterjeszteni, mely szerint Győr városának kellő hozzájárulása mel­lett annak biztosítására szükséges költségeket az állam viselje". Tekintetbe véve, miszerint e javaslat a tör­vényhozás elé mindeddig nem terjesztetett —ha­bár 1882, évi január hóban b. Kemény Gábor ur, a mostani igen t.közmunka és közlekedésügyi minis­ter — Győrnek és Győrszigetnek, általában azon vidéknek árviz által lett elbontásáról s az ezzel járó végtelen szerencsétlenségekről személyes ta­pasztalatával meggyőződni kegyeskedett. Sőt tekintetbe véve, hogy ugyan 1882. év nyár elején az igent, közmunka-és közlekedésügyi minister ur Sopronból, a történelmi társulat gyűléséről visszajövet Győrött és Győrszigetben ezeknek biztosítása iránt foganatosítandó munká­latok egyes részletei alkalmazása, mikénti kivi­tele végett a helyszínét megtekinteni méltóztatott. E két izbeni magas jelenlétével lett szeren­cséltetés és vigasztaló nyilatkozatai folytán Győr vármegye akkori főispánja gr. Khuen Héderváry Károly ur által külön a győriekkel és külön a «

Next

/
Thumbnails
Contents