Képviselőházi napló, 1881. XVI. kötet • 1884. márczius 14–április 25.

Ülésnapok - 1881-328

4 5S8. •máj?M fii** Márezing 14. 1S84. tudomást venni azonapostropháról, amelyet személyem ellen irányzott beszédének végén. A ház gyorsírói feljegyzései szerint következőket mondotta Nikolics Sándor képviselő ur: „Nem követem az előttem szólt t. képviselő urat fejtegetéseiben, a ki az általános tárgyalásnál a részletekbe bocsátkozott, a melyeknek tárgyalása úgyis később meg fog történni. Meg kell azonban jegyeznem vádjaira, a melyekre különben a minister ur és annak közegei tüzetesebben fognak felelni, hogy ugy látszik, a külföldi viszonyokat jobban ismeri, mint a hazaiakat, mert azt állítani, hogy tervek, vizméretek, ártérmagassági kiszámítások nincsenek, nem lehet, mert mindenki tudja azt, hogy ezek igen is léteznek." T. képviselőház! Nikolics Sándor t. képviselő urnak azon állítására, hogy az általános tárgyalásnál helyén nem levő részletekbe bocsátkoztam, bátor vagyok kijelenteni és constatálni, — e tekintetben hivatkozhatom a ház gyorsirói feljegyezéseire — hogy én beszédem sorrendjében szigorúan és szabatosan azon felszólaláshoz ragaszkodtam, a melyet a bizottság előadója a házhoz intézett. A mi azon állítását illeti, hogy én a hazai viszonyokat nem ismerném annyira, mint a külföldieket, e tekintetben bátor vagyok hivatkozni azon állításomra, hogy én megmondottam, hogy a Tisza főmedrére vonatkozólag igenis van egy tervünk még Vásárhelyi és Paleocapa idejéből és vannak még egyéb tervek, de az egész Tisza folyó területére, annak összes mellékfolyóira kiterjedő egységes nagy műszaki tervünk és költségvetésünk, valamint az egész Tisza folyó területére kiterjedő, rendszeres vizmérési észleletek alapján felvett és feldolgozott adataink nincsenek. Ezt állítottam és állítom ma is; és mindaddig fentartom ezen állításomat, a meddig Nikolich Sándor képviselő ur, vagy akárki ezen adatoknak és terveknek bemutatásával meg nem győz engem, meg nem győzi a t. házat állításának helyességéről és az én állításom helyetelenségéről. Egyébiránt, t. ház, tény az, hogy a magyar vízszabályozási és vizmérési viszonyokat lehetetlen is oly alaposan ismerni az embernek, mint pl. a Rajnánál Elnök: (Csenget.) Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok szerint a személyes megtámadást röviden lehet csak visszautasítni, nem pedig polemizálni. Ez különben sem oly természetű megtámadás, melylyel személyében megsértetett volna; ez véleménynyilvánításnál nem volt egyéb. Dobránszky Péter: Tisztelettel fogadom a t. elnök urnak megjegyzését és csak azon állításra reflectálok, hogy én vádakat emeltem volna. Szó sincs vádakról, hanem igenis felemlítettem azon tanulságokat, a melyeket a külföldi hasonló vízszabályozási, ármentesítési és vizmérési munkálatokból meríthetek én és meríthet mindenki és kötelességemnek tartottam, hogy ezen tanulságokat a t. ház figyelmébe is ajánljam; más részről pedig épen a szabályozás érdekében kötelességemnek tartottam, hogy ezt megtegyem, valamint azt hiszem az ügynek nagyobb szolgálatot tett volna Nikolics Sándor képviselő ur is, ha nem annyira az én személyemmel, mint inkább a Tiszaszabályozással foglalkozott volna bővebben. Elnök: Következik a napirend, vagyis „a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vizszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyalása. Széll György: T. képviselőház! (Halljuk!) Jóllehet a közlekedési bizottság jelentése mellé csatolt törvényjavaslat, a kormány javaslatától sok részben eltér s azt módosítani s javítani látszik ; mindazonáltal egészében egy régen létező és érzett szükségnek megfelelni még sincsen hivatva: azért tehát azt ezúttal általánosságban sem fogadhatom el. A Tisza és mellékfolyói szabályozása körüli sérelmek enyhítése végett annyi küldöttség tisztelgett csak nemrégiben is * kormánynál; s a tisztelt házban is oly sokan panaszoltuk súlyos bajainkat és aggodalmainkat — csak legközelebb is e tekintetben interpellatiót — oly számos interpellatió követett, hogy ha mindezek daczára a fennálló alapos panaszok nem orvosoltattak, azon meggyőződésre jutottam, miszerint bármely kimerítő indokkal mutatnám is ki e törvényjavaslat hiányait, más sikert ugy sem érhetnék el, mint e rövid felszólalásommal: ugyan azért a javaslatra nézve általánosságban csak a következő észrevételeimet terjesztem elő, ugyanis : Az 1881: LII. t.-cz. 1. §-a szerint utasíttatott a t. közmunka- és közlekedésügyi minister ur, hogy Békés városától a Kőrös balpartján, a Tiszáig s innen a Tisza szintén balpartján a Maros torkolatáig, és innen felfelé Apátfalváig terjedő védtöltéseknek kellő biztosságot nyújtó méretekben leendő kiépítését folytassa s bevégeztesse; ugyan ezen törvény 6. §-a 2-ik bekezdése szerint az állam által ezen példátlan drága munkálatra fordított terhes költségekre nézve kimondatott, miszerint egy későbbi törvény fogja meghatározni, hogy az állam ezen munkálatokra tett költségben fog-e és mily arányban részt venni; to • vábbá szintén ezen törvényczikk 9. §-a szerint utasítva lett a t. közmunka- és közlekedésügyi minister ur, hogy a Tisza mentén felépített védtöltések egyes szakaszainak az árviz akadály nélkül való lefolyása szempontjából hátrább helyezése iránt szükséges intézkedést tegye meg se tárgyban a