Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-311
311. országom ülés feb már 16. 1S84 öl Hát t. ház, én nem hiszem, hogy van itt e házban valaki, a ki előtt csak valószínűvé is lehetne, hogy mi most az általános megyei szervezéssel állunk szemben. Éles Henrik: Tessék elolvasni a ministeri indokolást! Polónyi Géza: Sőt ellenkezőleg, hiszen épen egy törvényjavaslat fekszik a ház asztalán s még ezen kérdésben is, még pedig rá nézve döntő okok alapján, a melyekből annak idején a javaslandó intézkedéseket ő pártolni fogja, a megyei szervezés rendezésének kérdésében is csak partiális rendezéssel állunk szemközt. De tegyük fel, hogy lesz általános rendezés. Hát képzeli-e a t. képviselő ur azt, hogy Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye területe valaha ugy változni fog, hogy azon felsorolt adatok alapján ne Szolnokra jöjjön a törvényszék ? Éles Henrik: Képzelem, hogy nem változik. Polónyi Géza: Igenis lehet változás, lehet a megyei szervezésnél, de honnan ? A képviselőháznak azon padjairól, a hol az illető képviselő urak ülnek, igenis van szó róla, hogy esetleg az abonyi járásbíróság és annak területe, meg Rákos és a beszögellő Tóköz csatoltatik a megyéhez. De ki hinné, még ha közvetlen és Budapest felől csatoltatnának is egy megyéhez a Pest megyei részek, hogy ebből az következnék, hogy nem a valóságos megyei székhely, hanem esetleg Jászberény fogja kapni a székhelyet ? Az Jászberényre nézve csak még inkább indokolttá tenné, hogy a megyei székhely és a törvényszék maga is Szolnokra helyeztessék át? De t. ház! Hivatkozás történt többször a királyi táblák decentralisatió ja és ezzel együtt a bíróságok végleges szervezésére is. Ebben az egy kérdésben Sárközy és Éles Henrik t. képviselőtársaim egyetértenek. De hát vitassuk már most, hogy — nem személyes indokból, csak általánosságban mondom — őszinték voltak-e a t. képviselő urak, mikor a kir. táblák deeentralisatióját és a bíróságok végleges szervezését sürgették ? Hát mit akarnak a t. képviselő urak elérni ? Azt akarják, hogy Jászberény, illetve Karczag megmaradjon és a törvényhozás színe előtt hogy akarják elérni? Azt mondják, miután bizonyos, hogy a végleges szervezésnél úgyis Szolnok kap törvényszéket, tehát vagy az egyik, vagy mind a kettő okvetlen megszűnik s azért mentül előbb meg kell lenni a végleges szervezésnek, hogy minél előbb az egyik vagy másik szűnjék meg. Éles Henrik: Azt nem mondta senki. Polónyi Géza: Ez a consequentiája. Mert ha áll, hogy sürgetni kell a végleges szervezést, ha az csakugyan mentül hamarább foganatosítandó, ha a végleges szervezésnél Szolnoknak csakugyan kell törvényszéket kapni, akkor áll, hogy a képj viselő urak egy olyan végleges állapot beállását j sürgetik, mely az ő törvényszékeik existentiáját \ okvetlenül megszüntetné. De t. képviselőház, Éles Henrik képviselő | ur felhozta a szóbeliség érvét is az ellen, hogy i ezen törvényszék most creáltassék, illetőleg szerveztessék. Hát én foglalkozom a szóbeliség elvével, olvastam pro és contra elég argumentumot, de olyant sehol sem olvastam, hogy a szóbeliség elveit Szolnokon épugy ne lehetne alkalmazni, mint Karczagon vagy Jászberényben. Ezek voltak azok t. ház, miket Éles Henrik t. képviselő ur általánosságban a javaslat ellen felhozott. Sárközy t. barátom azzal kezdte, hogy helyzete nehéz, mert pártjának egy jeles tagjával és egy másik párt kitűnő tagjával áll szemközt. Én nem vagyok túlságosan szerény, de annyira mégsem akarok szerénytelen lenni, hogy magamra vonatkoztassam azt a „jeles" epythetont. De ha mégis engem illetne az, jobb meggyőződésem ellenére, ugy a bókkal mégsem maradhatok adós. Szalay „Statusférfiaiban" olvastam, hogy a szónoklat művészetének legmagasabb tökélye az, ha valakinek adatott másokat indokok nélkül meggyőzni. Ha ez az elv áll és ha megengedi, hogy ezen elv mértékét az ő szónoklatára alkalmazzam, el kell ismernem, hogy beszéde elérte a tökély legmagasabb fokát és valóságos műremek volt, (Derültség) mert indokokat valósággal nem hallottam a mellett, hogy általánosságban el kell vetni a javaslatot. (Derültség.) De t. ház, ne legyünk igazságtalanok. Mégis találunk két indokot. Azt mondja Sárközy t. képviselő ur, hogy a törvényjavaslat csak alkalmas anyagul kínálkozik arra, hogy Jász-Nagy-KunSzolnok megyében a volt nagy-kunsági részeknek a megyei részek iránti ellenszenvét növelje és az administratio rovására a legrosszabb hatást idézze elő. Ha e mondatnak értelme van — és van értelme — az nem lehet más, mint az, hogy Sárközy t. képviselőtársam a kunok nevében azzal fenyegetőzik, hogy ha majd a törvényszéket elveszik, akkor a mi ellenszenvünk oly erős lesz, hogy az administratiót más téren megakadályozza. Én, t. ház, a kunok hazaszeretete iránt sokkal jobb véleményben vagyok és jobb véleményben vagyok törvénytiszteletük iránt és azt hiszem, ha egyszer a törvényhozás bölcsessége kimondotta, hogy az ő törvényszékük nem volt jó helyen, hanem Szolnokon kell lennie, bizonyára el fognak némulni a mostanáig folyt izgatások és meg fog nyugodni a törvényhozás bölcsessége által tett intézkedésekben és tovább is közre fognak működni arra, hogy az administratio és az igazság szolgáltatás terén hozzájáruljanak a haza felvirágoztatásához. De azt is felhozza a t. képviselőtársam, hogy 12*
