Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-311

00 311. országos ülés február 16. 1884, az erre vonatkozó adatok felsorolására át fogok, térni, már e helyütt is hangsúlyozni kívánom azt, hogy a törvényhozás minden tagja előtt mindjárt feltűnhetett az, hogy akkor, mikor a létező tényezőket ventillálták, szólniok kellett volna mindazoknak, kik a törvényjavaslatot megtámadták a mindent bizonyító statistikai adatokról. — Ezen kérdést azonban ugy Éles Henrik, mint Sárközy képviselőtársam gondosan elkerülték. Vizsgáljuk tehát t. ház, melyek ezen adatoki Én, hogy a törvényhozás t. tagjainak minél könynyebben hozzáférhetőkké legyen, kiosztattam ezen statistikai adatokat; de méltóztassanak mégis megengedni, hogy azokra itt is röviden néhány reflexiót tegyek. így pl. a mig Karczag 77,300 forint adót, addig Szolnok 100,000 forintot fizet; Szolnokon van most 20,000 lélek, Karczagon 14,480. Megjegyzem t. ház, hogy Szolnok lakossága 1875 óta 5 százalékkal szaporodott, daczára annak, hogy nem Szolnokon, hanem Karczagon volt a törvényszék, a mi mindenesetre a mellett bizonyít, hogy Szolnok oly forgalmi központ, a melynek emelkedése bizonyítékot nyújt az iránt, hogy az igazságszolgáltatás tekintetéből jogos és méltányos, ha ezen vidék fejlődése érdekében Szolnokon lesz a törvényszék. De továbbá t. ház, pl. Szolnok 1875-ben házbér fejében 80,500 frtot fizetett, mig Karczag csak 12,200 frtot; a takarékpénztárak forgalma, miként az előadó ur is szíves volt megemlíteni, Szolnokon 20 milliót tett, mig ellenben Karczagon csak egy milliónyi volt. Most már méltóztassék figyelemmel lenni t. ház, azon tényezőkre, hogy azon szolnoki kereskedő, a kire nézve az első folyamodása törvényszék kereskedelmi és váltóbiróság is, hogy érdekeit minél előbb kielégíthesse, kénytelen volt váltóit inkább Budapestre telepíteni, semhogy azokat Karczagon perelje. Ily abnormis állap ótok állottak elő, melyek egészséges helyrehozását és javítását ezélozza most az igazságügyminister ur. De t. ház, pl. a faipar terén felemlíthető, hogy Szolnokon 6.400,000 köbláb fa dolgoztatik fel, tehát itt jelentékeny fakereskedés van, holott Karczagon ilyen egyáltalában nem létezik. A vasúti forgalom 1875-ben Szolnokon 892,700 métermázsát tett, Karczagon 170,300 métermázsát. A postai értékforgalom tett Szolnokon 24 millió frtot, Karczagon 500,000 frtot. De ne méltóztassék elfelejteni, hogy Szolnokon van a megyei központi tisztviselőség, kir. adófelügyelőség, tanfelügyelőség, állami építészeti hivatal, kir. folyammérnökség, illetékkiszabási és adóhivatal, tehát annyi mindenféle hatóság, melyet a feleknek fel kell keresni, hogy mindenesetre az administratio szempontjából valóságos bűn lenne, ha most, midőn hatóság concentráltatik, csak maga a törvényszék nem lenne ott. De lehetetlen fel nem említenem, hogy az igazságügyi téren igénybe vett felek, de különösen maguk a perlekedő felek lehetetlen, hogy nélkülözzék az adóhivatalt, Karczagon pedig ez idő szerint adóhivatal nincs, mert az Kisújszálláson van. A kik birói letétekkel foglalkoztak, azok tudni fogják, hogy mit jelent az, ha az illetők nem a törvényszék székhelyén tehetik le pénzöket. Maga a kincstár, tehát az állam számos millió befektetéssel van Szolnokon érdekelve; hogy többet ne említsek, maga a regálé, mely ezelőtt 250,000 frtot tett, ma, midőn az állam tulajdonában van, 470,000 frtot representál. A vasúti befektetéseket, azt hiszem, a t. ház maga is ismeri. Döntő befolyással lehet ma egy törvényszék székhelyének elhelyezésénél a közlekedés kérdése. Én akkor, mikor ezt állítom, hogy ez döntő tényező, egyúttal arra is kérem a t. házat, hogy e kérdésnek mérlegelésénél méltóztassék a rigorositás egész súlyát és mértékét alkalmazni. Mig tény az, hogy a Debreczen és Budapest között középpontban lévő Szolnok, mert Budapesthez 14 és Debreczenhez 16 méríföld távolsága van, addig Karczag Budapesttől 22, Debreczentől 8 mértföldnyire van, tehát mondom, mig a Budapest és Debreczen között a középponton lévő Szolnok naponként 32 személyvonatot lát átfutni pályaudvarán, addig Karczag csak egyetlen egyet, t. i. a budapest-debreczeni vonatot. Ezzel szemben Szolnok birja ugyanezen vonatot, továbbá a budapest-czeglédi, arad-temesvári, szolnok-hatvan-rutíkai világforgalmi vonalakat; azonkívül épül most két vicinális vasút, t. i. a szolnok-kúnszentmártoni s a szolnok-jász-apáthi; van azután az egész Tisza mentén végig vonuló gőzhaj ó-forgdma, a mely mindenesetre méltó arra, hogy az igazságszolgáltatást igénybe vevő felek olcsón juthassanak azon ponthoz, hol érdekeik védelmét kereshetik. Szóval t. ház, azt hiszem, ezek elég fontos okok voltak arra, hogy a minister urat ezen törvényszék visszaállítása sürgős voltának elismerésére s ez iránt egy javaslatnak a t. ház elé terjesztésére birják. De t. képviselőház, rövid felszólalásom befejezése előtt foglalkozom csak igen röviden azzal, hogy melyek azon indokok, a melyeknek szempontjából ezen törvényjavaslat megtámadtatott? (Halljuk !) Éles Henrik t. képviselő ur azt mondja, hogy az első bíróságok és a közigazgatási hatóságok székhelyei lehetőleg ugyanazon helyen összpontosittassanak. Ezen elvet elfogadja, de már annak következményét, hogy t. i. a törvényszék a székhelyre tétessék, nem fogadja el és pedig azért, mert szerény nézete szerint az általános megyei szervezéssel állunk szemközt és így nem tudhatjuk, mi fog történni és hová kell majd esetleg a megyei székhelyt is áttenni s miként kell magát a törvényszékeket organizálni. Ez az első argumentum.