Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-311
311."országos 61 és mind a telekkönyvi osztály nem is tűzmentesen. J Ha mindezen tényeket t. ház, felsoroltam, felsoroltam a maguk ridegségében, az érdekfeszítő leplezések minden mozzanata nélkül, azt hiszem t. ház, nem végeztem hasztalan munkát, mert ha nem is volt, de nem is lehetett czélom a t. ház figyelmét nagy eszmék hangoztatásával érdekesebben lekötni, czélom volt és kötelességemnek is ismertem különösen járásbíróságaink bérletének egy némely oly bajait itt a t. ház előtt feltárnom, a melyeknek orvoslása már a jelen szervezet keretében is eszközölhető, csak egy kis jó akarat és komoly elszántság kell hozzá igazságügyi kormányzatunk részéről. Elmondhattam volna ugyan mindezeket talán a t. minister urnak magán úton is, de egyrészt pártállásomnál fogva nem férhetek oly igen hozzá, másrészt pedig talán mégis a házban mondottak erkölcsi ereje nagyobb, mintsem a meg nem kérdezettnek bármilyen jóakaró tanácsa. Most áttérek t. ház, felszólalásomnak másik czéljára. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a többiek közt, rendelkezik arról is, hogy az első bíróságok székhelyei általános rendezésének munkájától teljesen különállóan egy partialis rendezés eszközöltessék és pedig úgy, hogy a karczagi és jászberényi törvényszékek megszüntetésével, új törvényszék állítassék fel Szolnok székhelylyel. A mikor a múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával Kazy t. képviselőtársam egy ilyen hasonló partialis rendezést, t. i. az aranyos-maróthi járásbíróságnak kettéosztását s egy járásbíróságnak Újbánya városában leendő felállítását ajánlotta a t. kormánynak, akkor sietett a t. minister ur rögtön megjegyezni azt: hogy ha a biróságok tüzetes szervezése forog szóban, fogja majd kívánságát figyelembe venni, de egy bíróságot a többiek mellőzésével szervezni vag) T áthelyezni majdnem lehetetlen, mert az olyan kezdemény, mint a lavina, ha egyszer megindul, annak útját állani nem lehet és akkor nem^történhétik a rendezés bizonyos elvek szerint" És mégis ezen kijelentése daczára, a melynek látnoki részét csakugyan igazolni fogja csak a mai tárgyalás is, mert igazán lavinaszerűleg fognak itt a bírósági rendezés által sértet érdekek kifejezést nyerni. — Azt látjuk most t. ház, hogy a minister urnak nézete azóta változott és ő a szolnoki törvényszék kérdését és az újbányái járásbíróság felállítását oly sürgős természetű szükségnek ismerte fel, hogy be nem várva a nagy rendezésnek idejét, külön'törvényjavaslattal kívánja a particalis rendezést azonnal megoldani. Hát én, t. ház, el akarom ismerni a partialis rendezés jogosultságát, de az előbb idézett ministeri kijelentéssel szemben, mindig csak azon feltevésben, hogy mindenesetre igen fontos okok és érvek bírhatták a t. minister urat arra, hogy az annakelőtte kifefbroár 1«. 1S84.J gg jezetten perhorresgált partialis rendezés ezen a javaslatban látható neméhez nyúljon. Ezen fontos okoknak és érveknek azonban kifejezés is kell, hogy adassék, mert bizony a törvényhozásnak is csak kell ismernie az indokokat, melyeknek alapján a kérdés ily megoldásához hozzájáruljon; az előttünk fekvő törvényjavaslat indokolása meglehetősen könnyen siklik át az érveknek előtüntetésén, hivatkozik a két feloszlatandó törvényszék kisseU) ügyforgalmára. kSzolnok mellett felhozza a közigazgatási központot és a tőle, a törvényszék elhelyezése czéljából nyerendő épületanyag előnyét, reámutat még ez okokból a méltányossági tekintetekre és ezekből odaconchidál, hogy ezért Szolnoknak kell törvényszék. Ám legyen t. ház, kapja meg Szolnok a maga törvényszékét, én nem ellenzem, de legyen szabad kérdenem, hogy ha már egy ily partialis rendezésbe belemegyünk, hát miért ne találjanak, talán más jogosabb aspirátiók is kielégítést a javaslatban ? Itt van kérem az én kerületem Versecz városa, a maga mindenben bizonyára jogosabb aspirátióival. Versecznek is volt 1875. előtt törvényszéke. 1^75-ben feloszlatták és a határőrvidéken fekvő fehértemplomi törvényszékkel egyesítették. Az egyesítés után mindjárt és azóta is ismételten fordult Versecz város törvényhatósága igazságügyi kormányunkhoz, a verseczi törvényszék visszaállítása iránt. Fontos érveket és mindenesetre, fontosabbakat, mint a minőket a jelen javaslat hoz fel Szolnok mellett — hangoztatott kérvényeiben azon kérelem jogosultsága mellett, hogy a fehértemplomi törvényszéknek székhelye Verseezre helyeztessék át— és ime óhaja nem talált visszhangra ; a t. igazságügyi minister ur rendez ugyan partialiter is, de Verseczet nem méltatja figyelmére. Pedig t. ház, igazán fontosak a Versecz mellett harezoló érvek. Nem akarhatom most mindezeket itt tüzetesen felsorolni, már csak azért sem, mert a t. ház tagjai között szétosztott kérvényükben, azokat, hiszem, mindenki elolvasta, de né melyeket most e helyről is ismételten kívánok kiemelni. így mindenekelőtt felhívom becses fig) r elmüket arra,, hogy azon 65 város közül, a melyeknek jelenleg törvényszéke van, Versecz városát lakossága számának tekintetében csak 17 város, házak száma tekintetében csak 7 város, területének nagysága tekintetében pedig csak 12 város múlja felül. Versenytársa Fehértemplommal szemben pedig, ahol jelenleg van törvényszékünk Versecz felmutat 23,00 • lakost, Fehértemplom 9,800 lakosával szemben, felmutat 4200 ház számot, Fehértemplom 1675 ház számával szembem Továbbá a fehértemplomi törvényszéknél, melynek területe 137 d mértföld, 854 kereskedelmi czég találtatik bejegyezve, ezen összes számnál pedig Versecz városa 3 ümértfö!d területével 223 czégbejegyzés sel participiál, a mi még annak feltüntetése mellett, hogy Verseczen beigazoltan 350 kereskedő és
