Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-311

m 311. országos ülés február 16. 18S4. 1161 iparos gyakorolja üzletét — bizony eléggé igazolja Versecz kereskedelmi emporiumi jellegét. Fontos szerepet játszik t. ház, továbbá egy törvényszék elhelyezése kérdésénél a geographicai helyzet s a közlekedés is. E részben egy tekintet a földabroszra bizonyítja Fehértemplomnak, mely a törvényszéki kerületnek legdélkeíetibb határán fekszik, teljesen excentricus fekvését, mig Versecz mindenkinek még mint geographicai központ is tűnik fel. A közlekedés tekintetében pedig Fehértemplom aránytalanul rosszabb helyzetben van Versecznél. Verseeznek van vasutján kivül 7 kŐútja, ugy hogy a törvényszéki kerületnek legtávolabbi helységeiből egy nap alatt Verseczen meg lehet fordulni, inig Fehértemplomba, pl. a dettai járás északibb részéből két napi út kell csak az odajutáshoz. De hogy Versecz mily geographicai és minden tekintetben központja az ottani vidék nek, azt leginkább igazolja azon körnek nagysága, a melyre Versecz városának vonzereje kiterjed és e tekintetben nemcsak Fehértemplom nem mérkőzhetik Verseczczel, hanem ugy tudom, Magyarországnak igen kevés városa versenyezhet a tárgyban Verseczczel, mert a fogyasztási- és regale-jövedelmi hivatal összeírása szerint a környék 139 községének lakosai látogatják rendesen a Verseczen kétszer tartatni szokott hetivásárokat. Ha ezek a vásár látogatása alkalmával egyúttal a törvényszéknél jogügyeikben is eljárhatnának, nekiek a törvényszék mai székhelyére való egy második útjuk s ezzel igen sok költségek, az országnak pedig a rósz területbeosztás folytán haszontalan utazásra pazarolt sok munkaerő takaríttatnék meg, a mi pedig egy központi hivatal elhelyezése kérdésében, azt hiszem, nem egészen a legutolsó tekintet. Ha most megjegyzem még, hogy Verseeznek épen ugy megvan mind ama közigazgatási hivatala, a melyek Fehértemplomban is vannak, azt hiszem, felsoroltam mind ama analóg tekinteteket, de bizonyosan nyomósabb alakban, melyeket a jelen javaslat Szolnoknak jogos igényeimellett feltüntet, de Versecz mellett felhozni elmulasztott. De igaz, még egy érv foglaltatik a jelen javaslatban Szolnok mellett és pedig méltányossági érv, amennyiben t. i. Szolnok kész épületet átengedni a törvényszék elhelyezésére. De kérem, ezen méltányossági érv szól Versecz mellett is, mert Versecz addig, mig a törvényszék ott fennállott, nemcsak régi városházának összes helyiségeit engedte át törvénykezési czélokra, hanem azonfelül évenkint 4,516 frt bért is fizetett a bíróságok számára kibérelt helyiségekért — és most pedig a törvényhatóság határozata alapján két ezen czélra vásárolt emeletes házat kész törvényszéki helyiségeknek átengedni ingyen és még azonfelül a járásbíróság elhelyezésének költségeihez is évenkint 2,000 írttal járul hozzá. Ezen általánosan most felhozott érveket mind ismeri már a t. minister ur, mert hiszen azokat a hozzáterjesztett kérvényekben elég tüzetesen fejtegettük — de nemcsak ismeri, hanem fontosságukat is elismerte a t. minister ur, ugy hogy a legutóbban nála járt küldöttségnek egyenesen kijelentette, hogy „a verseczi törvényszék visszaállítása szükségéről személyesen meg van győződve". E kijelentés hitelességeért természetesen csak, a küldöttségre, mint forrásra hivatkozhatom, reménylem, a t. minister ur nem fogja desavouálni, de ha tette — a mint hinnem kell, hogy tette e kijelentést, akkor t. ház, legalább is csudáik ozásomat kell kifejeznem azon eljárása felett, hogy a Szolnok kedveért foganatba vett partialis rendezésnél Verseczet is miért nem vette figyelembe. És ha ezt tenni elmulasztotta, hát legyen szabad most hozzá azt a kérdést intéznem, hogy ugyan már most mi a czélja az általa hangoztatott rendezés szükségével szemben ? Mert ha szükséges — a mint állítá — a verseczi törvényszéknek visszaállítása, akkor csak nem lehet vele az általános rendezésig, a mely majd csak évek multán köszönt be, késni. Akarom hinni t. ház, hogy e kérdésemre megnyugtató feleletet kapok, ugy miszerint nem leszen szükségem bármikor e tárgyban concret indítványnyal a házhoz fordulni, de a mennyiben — a mint ismétlem, nem tudom hinni — a várakozásomban f csalatkoznám is, én jelenleg concret indítványnyaí fellépni nem fogok éspedig egyrészt azért, mert a t. ház még nem is foglalkozott tüzetesen e kérdéssel és igy elhatározásában leginkább a minister álláspontja által engedhetné magát befolyásoltatni, másrészt pedig különösen azért, mert nem akarom Verseeznek e jogos kérelmét ebből folyólag az esetleges leszavaztatásnak kitenni. És most befejezésül t. ház a javaslatnak még csak egy intézkedésével kívánok foglalkozni, ez pedig a felállítandó tíz járásbíróság kérdése. A t. minister ur ugyan felsorolja indokolásában mindazon helyeket, a hol a járásbíróság, meggyőződése szerint felállítandó lenne, de nem csak hogy kötelező Ígéretet nem tesz e tekintetben, hanem kifejezetten fentartja magának a jogot, ott a hol neki tetszik állítani fel a járásbíróságokat. Már pedig t. ház, ha el is akarom, de csak i

H ezen partiális rendezés alkalmára —- ismerni, miszerint több nehézségbe ütközhetett a felállítandó járásbíróságok székhelyeit mindjárt beczikkelyezni, mégis azt hiszem, hogy mindenki oly annyira meg van győződve az 1875 : XXXVI. t.-cz.-ben a ministeriumra ruházott hatáskör felelevenítése avagy terjesztésének helytelenségéről — hogy ma. egy újabb ilyen tágköríí felhatalmazás megadása azt hiszem, ezen házban talán a túloldalon sem találna visszhangra. | Azért is, nem lehet indokolatlan részünkről