Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-309

64 5Q9. országos tlés febrnár 12. 1884. az, hogy egy ilyen egészen átalakított városnál számba kellett volna venni kettőt: először azt, hogy magukat az embereket reconstruálni nem lehet, másodszor, hogy, a ki modern kaszárnyarendszerben épít várost, annak gondoskodni kell arról, hogy a város népességet kapjon, mely a kaszárnya-rendszert betölti. Mert az elől nem lehet elzárkózni, hogy Szegeden j elenleg a legújabb calamitás, hogy a ki kölcsönpénzből épített házat akként, hogy a lakbérből támadjon bevétele, a melyből ő kölcsönét törlesztheti, lakbérre utalt lakókat kivan és Szegeden aránylag sok olyan ház van, a melynek bérbeadandó lakosztályai vannak, de lakója nem akad. És e tekintetben megnyugvást nem találok másutt, mert az elől nem lehet kitérni, hogy a város igy van tervezve, nagy részben ki is van építve, tehát üt szükséggel állunk szemben, hogy hallanók már egyszer, miféle czéijai vannak Szeged város felsőbb gondviselésének arra nézve, hogy mivel fog megadatni azon háttér, a melylyel ezen városnak valóságos nagy emporiummá fejlődése lehetségessé tétetik. Mert kétségtelen, hogy egy bizonyos tény, egy bizonyos építési mód, mely Szegeden alkalmaztatott, első pillanatra meglepő, de a ki rágondol, hogy ezen dolgokat a municipiumnak el kell tartani, hogy ezen dolgok a városra nézve folytonos terhet fognak alkotni, melyeket a városnak el kell birni és meggondolja azon segédforrásokat, melyekkel, a város rendelkezik, hogy ezen segélyforrások a körülményekhez képest a legmagasabbra vannak emelve, az méltán aggódhatik Szeged jövője iránt. És én szeretném tudni, hogy mik lehetnek azon institutiók, melyek Szegedet egy emporiumnak megfelelőleg meg fogják népesíteni. Szeged küzd, kérvényez. Látjuk a harmadik egyetem kérdését. Rám nézve ez azon benyomást teszi, hogy a harmadik egyetem kérdése a jövő választások érdekében halasztatik, hogy 3 város is féken tartassák azon figyelmeztetéssel, hogy ha jól viseli magát. Hiszen a kolozsvári egyetemmel is ezt tapasztaltuk, mikor a ministerelnök ur még nem ült ott; az újabb politika egy szokásos eszköze az, a melyen legfelébb ezen oldalon szoktunk csudálkozni, hogy minden legszükségesebb a jövőre való tekintetből előkészittetik és kalogattatik. És szeretném tudni, hogy ott egy dohánygyár felállítása, vagy a mit Szeged még inkább óhajt, egy vasúti felügyelőség elhelyezésére gondoltak-e már? Mert azt hiszem, hogy Szegednek volt kir. biztosa maga sem fogja tagadni, hogy a népesség számának felemelése, a sok lakásnak lakókkal való betöltése, Szegedre nézve égető szükség. A hangulat már akként nyilatkozott — és ez Szegedre nézve nagyon jellemző, hogy emelkedtek hangok, sőt positiv indítvány a törvényhatóság kebelében, hogy a katonai tiszti lakok alakíttassanak át kaszárnyákká, a tisztek pedig utasíttassanak, hogy a polgároknál béreljenek lakást, mert számos lakás üresen áll. Én tehát t. képviselőház, úgyis mint Szeged egyik kerületének képviselője, de leginkább mint ezen ház tagja, a ki magam is megszavaztam Szeged reconstructiójának összes költségeit és mint magyar ember óhajtom, hogy ott Magyarországnak egy hatalmas nemzeti emporíuma legyen : épen ezekre nézve kívánnék megnyugtatást nyerni a megfelelő oldalról, hogy Szeged jövőjére nézve mik legyenek azok a tervek, melyek a jelenlegi keretet megtöltik és megadják a kellő alapot Szeged valóságos fejlődésének. Ezek kifejezése után, fentartom magamnak, hogy az illető szakaszoknál, melyek a ministeriumnak szerintem a kinevezés utján túlságos nagy befolyást biztosítanak, a magam módosítványait iparkodjam érvényesíteni, kijelentem, hogy elfogadom a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk 1) Csak igen röviden kívánok a dologhoz szólani; ha majd a t. képviselő ur az egyes szakaszoknál az általa jelzett irányban módosításokat fog tenni, akkor lesz alkalmam ezekre reflectálni. Most csak egyszerűen arra kívánok reflectálni, hogy a képviselő ur kiemelte minő túlságos befolyás engedtetik a kormánynak az 1. §-ban, midőn az mondatik, hogy a közlekedési ministerium a kir. biztos viszonyába lép a municipiummal szemben. Hiszen t. képviselőház, mire mondatik ez? Általános viszonyára nézve Szegednek? Nem, hanem az ott megjelölt egynehány építkezésnek a befejezése szempontjából, azon építkezések befejeztéig. A ki az idézett 1880: XVII. t.-czikket olvassa, meg fog győződni arról, hogy igenis csak az 1880-iki törvény által kijelölt néhány építkekezési teendő befejezéséig, az arra vonatkozókat illetőleg mondatik. Már pedig azt hiszem, hogy ez a municipium működését egyáltalában meg nem béníthatja, sem fölöslegesnek nem mondható ; mert csakugyan a törvényhozás által törvényben elrendelt építkezéseknek megfelelő befejezését illetőleg kell, hogy a végintézkedés valakinek olyannak a kezében legyen, a ki a törvényhozásnak azért, hogy azok czélszerűen befejeztetnek, felelős. Ez volt megjegyzésem az egyikre. A másikra nézve a t. képviselő ur azt mondja, hogy csak akkor lehetne megnyugodva, ha nyilatkozatot nyerne az iránt, laikép szándékoltatik betöltetni a háttér; mert a mint ő monda, elfelejtkeztek arról, hogy az embereket reconstruálni nem lehet és hogyha valaki kaszárnyaszerű nagy épületeket épített, lakóról is kell gondoskodnia. Hát t. képviselőház, én Szeged jövője iránti reményemet kettőbe helyezem. Az egyik az, hogy én azon meggyőződésben és hitben vagyok, hogy | Szeged lakói, polgárai minden reconstructio nél-