Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-309
58 30!) országos ülés február 12. 1881. a honvédségbe lesznek besorozandók, azokat részemről igen is hajlandó vagyok megszavazni, mert a honvédséget magyar intézménynek tekintem és jövőjére, fejlesztésére nagy súlyt helyezek. A múlt érben azon kedvező helyzetben volt az ország, hogy a honvédséget az azelőtti évek arányánál kétszerte is nagyobb ujonczlétszámmal láthatta el, a mennyiben, mig az előbbi években a honvédség 7—8, legfeljebb 12 ezer njonczot kapott, a múlt sorozásnál 19 ezerre megy a honvéduj ónozok száma. íme t. ház, az örvendetes eredmény akkor, midőn jól utána nézünk a dolognak és midőn a honvédelmi ministerium meggyőződve az előbbi utasítások helytelenségéről, a sorozó bizottságoknak helyesített instructiókat adott; sőt azt gondolom, valamivel előbb, nevezetesen a korábbi hadügyminister alatt a sorhadi njonczozásoknál használt utasítások helyébe is újakat kaptak az illető ujonezozási elnökök, legalább az eredmény erről tanúskodik. Felhozatott itt, hogy talán azért ment az ujonezok száma oly nagyra, mint említettem, mert nagyobb testi hibákkal bírókat is, sántákat, vakokat stb. besoroztak a honvédséghez. (Derültség a szélső balon.) Én nem akarom ezt állítani, de ha kisebb testi hibával birok, pl. az úgynevezett überbeinosokvagy ludtalpuak besoroztatnak oda, az igenis, helyén van, mert az ilyenek alkalmazhatók a lovasságnál vagy máshol. Ha tehát e tekintetben megszigorittatott az eljárás, azt csak helyeselhetem, sőt óhajtom, vajha az idei ujonczozások — mert nem kételkedem, hogy a t. többség ezt a törvényjavaslatot meg fogja szavazni — a lefolyt évihez aránylag kedvezők lennének a honvédség ujonezáílományára nézve. He ha nem lesz is a bizottságoknak annyira módjukban a honvédség számára válogatni az anyagban, mint a múltkor volt, mikor három korosztályból lehetett válogatni és ha csak az új instructíók következtében volt is a kedvező eredmény elérhető, mégis óhajtandónak tartom, hogy a sorozó-bizottságok kellő szigorú utasításokat kapjanak, hogy így honvédségünk, ha nem is 19, de legalább 15—16 ezer, tehát az azelőtti évekhez képest mindenesetre nagyobb contingenst kaphasson, nehogy honvédségünk, ezen minden párt által kedvelt hazai intézményünk, legénység hiányában alásííiyedjen. A mi a negyedik korosztályúak behívását illeti, méltóztassék megengedni, hogy erről épen a t. minister ur felszólalása által indítva, én is röviden szóljak. Alkotmányos elvi szempontból igen is helyeslem és csak méltánylatomat fejezhetem ki az iránt, hogy a t. minister ur még most a törvényjavaslat tárgyalása előtt szóba hozta ez ügyet és felemlítette a nehézségeket, melyek lehetetlenné teszik azon terminusok megtartását, melye- I ket egy a t. ház által korábban elfogadott javaslat kitűz. En az okokat igenis méltánylom és tekintetbe véve azon nehézségeket, melyek a végleges számbavételét az uj-onczoknak országszerte akadályozzák: igenis beleegyezésemet adom arra, hogy január 15-ike helyett február 15-ike tétessék határpontul, midőn a kormány azon helyzetben lesz, hogy a háznak megteheti az előterjesztést. Nemkülönben a. véderő-bizottság elé is, melynek szerencsés vagyok tagja lehetni, az előterjeszteni kivánt adatok előterjesztését is azon terminusra épen azon okoknál fogva lehetetlennek tartom, a mint a minister ur mondta és abba is kész vagyok belenyugodni, hogy a határidő meghosszabbittassék. Azonban mégis szükségét tartottam annak, hogy a t. kormány, a mint a minister ur tette is, a háznak ezt előre bejelentse, miután alkotmányelvi szempontból fontosnak tartom, hogy, ha a t. ház egyszer egy határozatot elfogad, annak érvény is szereztessék és a mennyiben tárgyi akadályok miatt bizonyos határidőre nem szereztethetik érvény, a határidő meghosszabbítása iránt a minister a ház engedélyét kikérje, a mint meg is történt. De egy iránt — nem hallottam jól, hogy a minister úr nyilatkozott volna. Altalánosságban mondta ugyan, hogy a 4-ik korosztály behívására nem lesz szükség ez idén. Azonban bátorkodnám a minister urat mégis arra kérni, méltóztatnék talán határozottabban nyilatkozni, vájjon jót állhat-e arról, hogy egyetlen sorozó járásban sem lesz szükség a 4-ik korosztály behívására; nem hallhattam jól, a mit e tekintetben mondott, a zaj miatt. Magam is foglalkozván ezen tárgygyal, körülbelül ismerem a sorozó járások természetét, a mennyiben tudom ugyan, hogy a hadképességi arányhoz képest a jutalék évről évre vettetik ki, de némely sorozó járás viszonyai annyira kivételesek, hogy alig hiszem, hogy ez minden sorozó járásban keresztülvihető legyen, ha csak azon sorozó járásra esendő újonczjutalék más járásra nem vettetik ki, a mi elszámolási zavarokra vezetne. Emlékeztetem a t. minister urat némely határszéli sorozó járás viszonyaira.Trencsén megyében a csaezai járásra, Erdélyben Resinárra, hol az ujonezok egy harmada mindig átszökik Oláhországba; vagy a Beszkid-aljai sorozó járásra, és egész sorban Máramarostól kezdve, de különösen Ung- és Sáros megyék egyes járásaira, továbbá Zemplénben a sztropkói járásra. Ezen vidékeken a magyar korona területén körülbelől legrosszabb a hadképességi arány, mert az ott lakó nép szegény, rosszul táplálkozik, a pálinkaivás egészen elnyomorította és betöltött 19 éves korukban alig alkalmasak katonáknak. Ezen sorozó járásokban, különösen a resinári járásban ahadkötelesek átszöknek
