Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

327. országos ülé» márerius 13 18S4. 359 vezeti és pénzügyi szempontból. Volt egy idő, t. ház, mikor minden bajnak egyedüli okát, minden bajnak kizárólagos kútfbrrását a tervek hiányosságában és a műszaki közegekben keresték. Volt egy más idő, a midőn fordult a koezka és műszaki részről min­den baj oka gyanánt az administrativ szervezet hiányossága állíttatott oda. Később mind a két rész belátta, hogy hiában lesznek még oly helyes mű­szaki intézkedések, hiába szerveztetik még oly jól az administratio, ha az illetők nem bírják el azon terhet, a mely reájuk hárul. A mi ezen szempontokat egyenként illeti, le­hetetlen, hogy a kérdés műszaki részét röviden ne érintsem. Majdnem általános volt egy időben a vélemény, hogy a Tisza-szabályozás tervei alapjuk­ban el vannak hibázva. Ennek folytán a kormány szükségesnek látta, hogy külföldi szakértőket hall­gasson meg. De nemcsak külföldi szakértők lettek meghallgatva, hanem belföldiek is, különösen azok, a kik már állásuknál fogva minden elfogultságtól menteknek voltak tekinthetők. Ugy a bel-, mint a külföldi szakértők egyértelmű nézete az volt, hogy a szabályozási rendszer — a töltés és átvágási rendszer combinatiója, mely alapul szolgált — ma­gában véve helyes volt és hogyha történtek hibák, ezek ;. magukban véve helyes rendszer kivitelénél és végrehajtásánál történtek. Ami a gyakorlati végrehajtás körül elkövetett hibákat illeti, a kormány 1876 óta mindent meg­tett a maga részéről a törvényhozással együtt, hogy e hibák lehetőleg orvosoltassanak. Ennek tulajdonítható azon lázas tevékenység, a melylyel az altiszai átmetszések kotrása elővétetett. Egy egységes és örökös szabályozási tervet egy folyóra nézve állandóan megállapítani talán nem is lehet­séges, de különösen nem volt lehetséges nálunk, hol a vizműtani adatok nagyrészt hiányzottak és a hol ezen adatok gyűjtésére nagyobb gond csak az utóbbi időben fordíttatott. Ugy tudom, hogy a kormány most, midőn a folyammérnökségeket újjá­szervezi, egyik ezélúl azt tartja szem előtt, hogy a vizműtani adatok gyűjtését ezentúl rendszeresen lehessen eszközölni. Administrativ tekintetben a Tiszavölgy sorsára folyton emelkedett a kormány befolyása, a mi kifejezését találja különösen az 1879: XXXIV. t,-czikkben; emelkedett ez a nél­kül, hogy a társulatoknak ezzel szemben bármily garantiájuk lett volna, de most ugy látszik t. ház, hogy az egész kérdést uralja a pénzügyi szempont és hogy általában helytelennek tartatik az admi­nistrativ szervezet kérdését megoldani a nélkül, hogy a pénzügyi megoldás feltételei is biztosítva ne legyenek. A szervezetre nézve a kormány kiindulási pontja meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a szervezet tekintetében nincs előttünk tabula rasa, itt vannak történelmi viszonyok, van egy fél­százados múlt, a melynek fejleményeit egyszerre megsemmisiteni teljesen lehetetlen. Már abban az időben, a midőn Széchényi István, a tiszavölgyi ármentesítés ügyét kezébe vette és megpendítette, nagy viták tárgyát képezte az, hogy vájjon mi czélszeriibb ? Az-e, ha a tiszavölgyi ármentesítés teljesen államosittatik, vagy ha az egész Tisza­völgyön megfelelő osztályokkal egy nagy társulat állíttatik fel, a mely önmagát kormányozza. Egy Széchényinek is ezen kérdéssel szemben az volt a nézete, a mely nézet talán ma is egyedül helyes és ez az, hogy mindkét rendszernek;, t. i. az álla­mosítás és az önkormányzat rendszerének lehetőleg az előnyei biztosíttassanak ezen ügy és ezen kér­dés megoldása érdekében. Az államosításnak t, ház tagadhatatlanul meg volna a maga előnye. Meg volna az előnye az egységes vezetés, az egyöntetű intézkedések szempontjából. De más felől megvan a maga hátránya is. Mert nemcsak Magyarországon de mindenütt elismert és elfogadott tény az, hogy az államok bureaucraticus szervezetüknél fogva hasonló vállalatokat sokkal nehézkesebben és sok­kal drágában kezelnek, mint azok, kik ezen válla­latok által közvetlenül érdekelve vannak. Az önkormányzatnak is t. ház, meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Hátránya az, hogy a particularis érdek gyakran előtérbe nyomul. Egyik társulat dolgozik, tesz és intézkedik tekintet nél­kül a másik társulatra. De másfelől megvan az az előnye, hogy az ily gazdasági vállalatokat első sorban intézni azok hivatvák, akik ezen vállalat költségeit is viselik és megvan az az előnye, mi­szerint a helyi tapasztalatok az illetőknek ügyeik intézésében rendelkezésökre és segítségökre ál­lanak. Az előadottakból látszik t. ház, hogy a két rendszert egyesíteni szükséges; ez felelt meg a helyzetnek a múltban és ez kell, hogy a jelen hely zetnek megfeleljen. E két rendszer egyesítése abban áll, hogy az államnak adassék azon rendelkezési, azon felügye­leti és azon ellenőrzési jog, mely a közérdek szem­pontjából szükséges és ezen túl engedtessék meg a társulatoknak, hogy a közérdek határain belül saját ügyeiket önmaguk intézzék. A mi már a törvényjavaslatnak a szervezetre vonatkozó egyes intézkedéseit illeti, ki kell emel­nem azon új intézkedést, hogy a kölcsön-felvétel jóváhagyása ezentúl a kormánytól fog függeni; ki kell emelnem, hogy a társulat tisztviselőit ezen­túl a választmány fogja választani és ez által sok particularis versengésnek eleje fog vétetni: kikeli emelnem, hogy a választmánynak megállapíttatik a felelőssége, a mi a dolog természetéből is folyik, hogy a ki valami megbízást visel, ha mindjárt e megbízás ingyenes, kell, hogy vagyoni kérdések intézésénél még is bizonyos felelősséget viseljen; ki kell emelnem t. ház azt, hogy a tisztviselők ál­landóan alkalmaztatnak, állandóan alkalmaztatnak

Next

/
Thumbnails
Contents