Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

327. országos ülé» márerius 13 18S4. 359 vezeti és pénzügyi szempontból. Volt egy idő, t. ház, mikor minden bajnak egyedüli okát, minden bajnak kizárólagos kútfbrrását a tervek hiányosságában és a műszaki közegekben keresték. Volt egy más idő, a midőn fordult a koezka és műszaki részről minden baj oka gyanánt az administrativ szervezet hiányossága állíttatott oda. Később mind a két rész belátta, hogy hiában lesznek még oly helyes műszaki intézkedések, hiába szerveztetik még oly jól az administratio, ha az illetők nem bírják el azon terhet, a mely reájuk hárul. A mi ezen szempontokat egyenként illeti, lehetetlen, hogy a kérdés műszaki részét röviden ne érintsem. Majdnem általános volt egy időben a vélemény, hogy a Tisza-szabályozás tervei alapjukban el vannak hibázva. Ennek folytán a kormány szükségesnek látta, hogy külföldi szakértőket hallgasson meg. De nemcsak külföldi szakértők lettek meghallgatva, hanem belföldiek is, különösen azok, a kik már állásuknál fogva minden elfogultságtól menteknek voltak tekinthetők. Ugy a bel-, mint a külföldi szakértők egyértelmű nézete az volt, hogy a szabályozási rendszer — a töltés és átvágási rendszer combinatiója, mely alapul szolgált — magában véve helyes volt és hogyha történtek hibák, ezek ;. magukban véve helyes rendszer kivitelénél és végrehajtásánál történtek. Ami a gyakorlati végrehajtás körül elkövetett hibákat illeti, a kormány 1876 óta mindent megtett a maga részéről a törvényhozással együtt, hogy e hibák lehetőleg orvosoltassanak. Ennek tulajdonítható azon lázas tevékenység, a melylyel az altiszai átmetszések kotrása elővétetett. Egy egységes és örökös szabályozási tervet egy folyóra nézve állandóan megállapítani talán nem is lehetséges, de különösen nem volt lehetséges nálunk, hol a vizműtani adatok nagyrészt hiányzottak és a hol ezen adatok gyűjtésére nagyobb gond csak az utóbbi időben fordíttatott. Ugy tudom, hogy a kormány most, midőn a folyammérnökségeket újjászervezi, egyik ezélúl azt tartja szem előtt, hogy a vizműtani adatok gyűjtését ezentúl rendszeresen lehessen eszközölni. Administrativ tekintetben a Tiszavölgy sorsára folyton emelkedett a kormány befolyása, a mi kifejezését találja különösen az 1879: XXXIV. t,-czikkben; emelkedett ez a nélkül, hogy a társulatoknak ezzel szemben bármily garantiájuk lett volna, de most ugy látszik t. ház, hogy az egész kérdést uralja a pénzügyi szempont és hogy általában helytelennek tartatik az administrativ szervezet kérdését megoldani a nélkül, hogy a pénzügyi megoldás feltételei is biztosítva ne legyenek. A szervezetre nézve a kormány kiindulási pontja meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a szervezet tekintetében nincs előttünk tabula rasa, itt vannak történelmi viszonyok, van egy félszázados múlt, a melynek fejleményeit egyszerre megsemmisiteni teljesen lehetetlen. Már abban az időben, a midőn Széchényi István, a tiszavölgyi ármentesítés ügyét kezébe vette és megpendítette, nagy viták tárgyát képezte az, hogy vájjon mi czélszeriibb ? Az-e, ha a tiszavölgyi ármentesítés teljesen államosittatik, vagy ha az egész Tiszavölgyön megfelelő osztályokkal egy nagy társulat állíttatik fel, a mely önmagát kormányozza. Egy Széchényinek is ezen kérdéssel szemben az volt a nézete, a mely nézet talán ma is egyedül helyes és ez az, hogy mindkét rendszernek;, t. i. az államosítás és az önkormányzat rendszerének lehetőleg az előnyei biztosíttassanak ezen ügy és ezen kérdés megoldása érdekében. Az államosításnak t, ház tagadhatatlanul meg volna a maga előnye. Meg volna az előnye az egységes vezetés, az egyöntetű intézkedések szempontjából. De más felől megvan a maga hátránya is. Mert nemcsak Magyarországon de mindenütt elismert és elfogadott tény az, hogy az államok bureaucraticus szervezetüknél fogva hasonló vállalatokat sokkal nehézkesebben és sokkal drágában kezelnek, mint azok, kik ezen vállalatok által közvetlenül érdekelve vannak. Az önkormányzatnak is t. ház, meg vannak a maga előnyei és hátrányai. Hátránya az, hogy a particularis érdek gyakran előtérbe nyomul. Egyik társulat dolgozik, tesz és intézkedik tekintet nélkül a másik társulatra. De másfelől megvan az az előnye, hogy az ily gazdasági vállalatokat első sorban intézni azok hivatvák, akik ezen vállalat költségeit is viselik és megvan az az előnye, miszerint a helyi tapasztalatok az illetőknek ügyeik intézésében rendelkezésökre és segítségökre állanak. Az előadottakból látszik t. ház, hogy a két rendszert egyesíteni szükséges; ez felelt meg a helyzetnek a múltban és ez kell, hogy a jelen hely zetnek megfeleljen. E két rendszer egyesítése abban áll, hogy az államnak adassék azon rendelkezési, azon felügyeleti és azon ellenőrzési jog, mely a közérdek szempontjából szükséges és ezen túl engedtessék meg a társulatoknak, hogy a közérdek határain belül saját ügyeiket önmaguk intézzék. A mi már a törvényjavaslatnak a szervezetre vonatkozó egyes intézkedéseit illeti, ki kell emelnem azon új intézkedést, hogy a kölcsön-felvétel jóváhagyása ezentúl a kormánytól fog függeni; ki kell emelnem, hogy a társulat tisztviselőit ezentúl a választmány fogja választani és ez által sok particularis versengésnek eleje fog vétetni: kikeli emelnem, hogy a választmánynak megállapíttatik a felelőssége, a mi a dolog természetéből is folyik, hogy a ki valami megbízást visel, ha mindjárt e megbízás ingyenes, kell, hogy vagyoni kérdések intézésénél még is bizonyos felelősséget viseljen; ki kell emelnem t. ház azt, hogy a tisztviselők állandóan alkalmaztatnak, állandóan alkalmaztatnak