Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-327

358 S27 országos fiiéi március 15. 18S4, E kérvények kiadatnak a ház közgazdasági j bizottságának, mint a mely bizottság az ipartörvényjaviäslat tárgyalásával foglalkozik. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Más előterjesztés sincs bejelentve, következik a napirend. Mindenekelőtt jelentem a t. háznak, hogy a közmunka és közlekedési minister ur a mai ülés napirendjére kitűzött törvényjavaslat tárgyalása alkalmából a szükséges felvilágosítások megadására Bodoky Lajos ministeri tanácsos urat jelölte ki. Következik a napirend, a közlekedési bizottságnak 521. számú jelentése a Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti és így az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Darányi Ignácz előadó: T. ház! A vizszabályozások és ármentesitések ügyében Magyarországon a folyókra nézve általában intézkedik az 1871: XXXIX. és az 1879: XXXIV. t.-cz. Méltóztatnak tudni, hogy a Kőrös, Tisza és a Maros közötti vidék veszélyeztetése alkalmából a kormány törvényjavaslatot terjesztett elő, mely azon vidék mentesítését czélozta. A törvényhozás akkor azon nézetben volt, hogy lehetőleg kerülendők ily kivételes, ily részleges intézkedések és hogy a Tiszaszabályozás kérdésének lehetőleg egy összefüggő és szerves törvényben kellene megoldását találnia. Ennélfogva ugyanazon törvényben, amely a Kőrös, Tisza és Maros közti terület mentesítéséről intézkedett, kimondatott a 10. §-ban, hogy a kormány a Tiszavölgy általános szabályozásáról és igazgatási szervezéséről a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Ez ügy t. ház, hosszabb tanácskozások, hosszabb viták tárgyát képezte, különösen azért, mert az idézett törvény szakaszban azt is meghagyta a törvényhozás a kormánynak, hogy mielőtt a törvényjavaslatot benyújtaná és mielőtt annak végleges szövegét megállapítaná, az illető érdekelteket is hallgassa meg. E tárgyalások eredménye, t. ház a törvényjavaslat, mely előttünk van. A törvényjavaslat három tárgyat ölel fel. Az első fejezetben a szervezet foglaltatik; a második fejezetben a tiszavölgyi társulatnak és ezen társulat központi bizottságának ad törvényes alapot; a harmadik fejezetben pedig a gát védelmi szabályokon, illetőleg azl870:XLL törvényczikken tesz módosítást. A mi a törvényjavaslat második és harmadarészét illeti, ezeknek nem kell hosszabb megvitatás tárgyát képezniök. Az 1880: t.-cz. 19. §-a ugyanis elrendeli, hogy a tiszavölgyi társulat központi bizottsága törvényes keretben szerveztessék. Ezen szervezés szüksége annál is inkább fenforgott, mert az 1880: XX. t.-cz. megalkotja a huszonöt milliós kölcsön felosztására hivatott hetesbizotiságot és ezen hetesbizottság összeállításánál a tiszavölgyi bizottságnak már ingerentiát biztosított. Már most t. ház, ha egy közegnek törvényes befolyás biztosittatott, annak természetes következménye, hogy annak törvényes alap is adassék és hogy meghatároztassék azon törvényes szervezet és azon hatáskör, melylyel az bir. A központi bizottság van a törvény contemplatiója szerint hivatva a Tiszavölgyön az egységet képviselni, az egyéni, helyi és vidéki érdekeket az országos érdek szempontjából megvilágítani és hivatva van e mellett arra, hogy a kormánynak egy állandó consultativ közegét képezze. A törvényjavaslatnak ugyanezen részében czélszerü intézkedés foglaltatik a tekintetben, hogy a vizszabályozó társulatok levelezései ezentúl postadíjmentességet fognak élvezni. Más gazdagabb államokban az ilyen gazdasági vállalatok, ilyen társulatok érdekében több történhetik. Ottan kamatnélküli kölcsönök adatnak ily vállalatok előmozdítására. Ha már mi, tekintve az állani financiális helyzetét, nem lehetünk abban a helyzetben, hogy ilyen módon a társulatoknak kezére járjunk: azt hiszem, helyesen cselekszik a kormány, hogy ha olyan államnak közvetlen megterheltetést nem okoz és az illető társulatok viszonyait mégis könnyíti. A törvényjavaslat harmadik része a gát védelmi törvény intézkedéseinek javításával foglalkozik. Különösen intézkedik az iránt, hogy a védanyagok kellő időben a kellő helyre legyenek szállítva. Intézkedik az iránt, hogy a közerő kellő időben összeírva legyen és hogy annak alkalmazási is kellő időben meg legyen határozva. Intézkedik az iránt, hogy a vezetés az igazgató és a főmérnök kezében összpontosittassék, és hogy ezen josgal járjon a gátvédelem vezetésének megfelelő felelősség és kötelesség is. Fontos ezen része a törvényjavaslatnak annyiban is, a mennyiben módot ad arra, hogy a közerőt, melyet eddig csak akkor lehetett igénybe venni, ha a viz a gát derekát elérte, ezentúl már igénybe lehessen venni — természetesen megfelelő kártalanítás mellett — az e <etre is, ha a viz az előtért elfoglalja. Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy milyen fontos, hogy a gáívédelmi intézkedések a magok idejében tétessenek meg. Nem szükséges különösen hangsúlyoznom bővebben, hogy magukban véve gyengébb karban levő gátak az esetben, hogy ha a védelmi intézkedések ideje korán megtétetnek, aránylag kevés erővel megtarthatók lesznek. És most méltóztassanak megengedni t. ház, hogy a törvényjavaslat legfontosabb, névszerint szervezeti részére térjek. Előre kell bocsátanom, hogy a Tiszavölgy kérdését általában három szempontból szokták felfogni. Névszerint műszaki, szer-