Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-326
354 ^•®' orszí '? os ül'9wässer und speziell jenes vom Jahre 1881 diese Differenzen verursacht hätten und zwar aus dem Grundé, weil die Probenmessungen ein kleineres Profil ergeben als das projectirte, wogegen die Hochwässer ein grösseres Profil als das ursprünglich ausgearbeitete zur Folge habén müssten. Naclideni die vorgenommenen Probenmessungen kein Zeichen von Kutschungen oder Verschlammungen erwiesen, ist mit Sicherheit anzunehmen, dass das vorgeschriebene Querprofil ursprünglich nicht ausgearbeitet wurde. A 2-ik kérdésre: Aus der Beantwortung der ersten Frage ist ersiehtlieh, dass naehdem die Probenmessungen kleinere Profilé ergeben, als diejenigen, velche projectirt waren, und nach dem diese Differenzen nicht auf natürliche Gründe zurückgeführt werden können, so können dieselben blos die Folge von vorgekommenen Missbräuchen sein. A 3-ik kérdésre: Die an Ort und Stelle vorgenommenen Pro1 enmessungen, sowie die Vergleichung der ausgearbeiteten Profilé mit einen späteren Aufnahme des Durchstiches durch den königlichen Ingcnieur Maiina ergaben als Resultat bedeutendere Differenzen, welche unmöglich blosse Messungsfehler Bein könnten, ohzwar derartige Messungsfehler diese Differenzen eventuell vergrösserten. Die Hauptursaehe dieser Differenzen dürfte in das nicht gehörigen Fixirung der beiderseitigen Durch stiehsaxen hegen, welche Axen wie die Probenmessungen ergaben, nicht dem Projecté gemäss in der Wirklichkeit liegen. Die Verrückung dieser Axen, auf welche Verrückung die operirenden Ingenieure seinerzeit, wie es scheint keine Rücksicht nahmen, hatte auch die erwiesenen Differenzen zur Folge, naehdem bei späteren Messungen die richtige Lage dieser Axen nicht controllirt wurde, sondern die Profilsaufnahme von den Uferrändern vorgenommen wurden. A harmadik birói szakértő véleménye igaz, hogy e kettőtől elüt, ugyanis az természeti okoknak tulajdonítja ezen eltéréseket, illetőleg nézete szerint az is előidézhette és arra befolyással bírhattak. Hogy egy átvágásnál, a hol a felső szélesség 60 méter, a hova viz nem jő, mert körülbelől 13 méterrel fekszik a 0 pont felett, tehát legalább 4—5 méterrel magasabb, mint eddig a legmagasabb vízállás, hogy ott, hogy történhet iszapolás és ennek következtében pár méternyi szűkülés, azt mindenesetre eskü alatt tett vallomása után a biró előtt fogja talán igazolni. A mi pedig a műszerekre való hivatkozását illeti, hogy t. i. a mérnökök tévedhettek, mert műszereik gyarlók voltak, csak azt hozom fel, hogy a mint a közigazgatási vizsgálat jegyzőkönyvi pótnyilatkozata kitünteti: „a tarjasi 97. sz. átvágásnál a tarjasi 97. sz. átmetszés keresztszelvényeinek figyelmes áttekintése után azt márczixis 12, 18S4. tapasztalja a szemlélő, hogy a vállalkozó, különösen a kotrási munkálatokat nem teljesítette a tervezetben megkívánt szélességben és igy habár a kevesebb munkáért fizetést nem is kapott, az átmetszés kibővítésénél szem előtt lebegett czél el nem éretett." Tehát itt constatálja a közigazgatási vizsgálat azt, hogy a tarjasi átmetszésnél egy méter szélességben levonás is eszközöltetett; holott ugyanazon mérnökök, ugyanazon felülvizsgáló bizottság egyidőben mérték fel a frányovai, borjasi és tarjasi átvágásokat, ugyanazon műszerekkel. Hogy lehet az, hogy itt egy méter szélességű differenciát észrevettek, a borjasinál pedig a hol 14-szer annyi különbözet látszik lenni, műszereik e sokkal nagyobb különbséget nem vették volna észre. (Mozgás jobbfélöl.) A nagybecskereki kir. törvényszék a vizsgálatot, mint említettem, az ügyészség indítványa folytán szüntette be. A kir. törvényszék azonban félre magyarázta a magyar, kir. Curiának elfoglalt elvi álláspontját, mert a kir. Curia az én feiebbezésemre a palástolási ügyre értette azt, hogy én ott károsodott fél nem vagyok, tehát egyedül az ügyésznek áll jogában a bűnfenyítő vizsgálat megindítását esetleg beszüntetését kérni és nem vonatkozott az itt elkövetett visszaélésekre, holott a becskereki kir. törvényszék idézi a kir. Curiának ezen passusát és a mint maga beismeri, bele sem bocsátkozott az ügyészi indítvány mérlegelésébe, még pedig, a mint mondja: „a közvádló indítványa alapján". Én, mint károsodott fél, a 8 napi határidő alatt, azaz tegnapelőtt beadtam felebbezésemet és meggyőződésem az, hogy a vizsgálat folytatását úgy a kir. tábla, mint a Curia el fogja rendelni. Azonban, ha az ember látja az ügyészségnek — nem tudom miként nevezzem — gátló beavatkozását, mely nem a bűntényt felderíteni, hanem inkább látszólag azt palástolni igyekszik, akkor a magán ember nem lehet abban a helyzetben és tehetségem sem engedi, hogy ezt a bűnpert tovább vigyem. De a kir. Curia említett végzésében elvi szempontból a kir. ügyészt, az államkincstár képviselőj'ének is elismeri. A végzés illető helye ugyanis igy szól: „Mintáz 1871 : XXXIII. t.-cz. 1. szakasza szerint az állam közérdekeinek egyedüli képviselőjének indítványa következtében megszüntettetett." Szóval itt kimondja a Curia, hogy az államkincstár érdekeit a kir. ügyész képviseli. És itt nemcsak elkövetett visszaélés és bűntett megtorlásáról van szó, hanem az államkincstár megkárosításáról is, a melyben az államkincstárnak, igenis képviseltetnie kell magát és a Curia fennidézett álláspontja szerint a kir. ügyész az, a ki az államkincstár érdekeit képviseli. Már most hogy a műszaki szakértők felolvasott jegyzőkönyvei után a kir. ügyész nem lát itt elkövetett visszaélést és
