Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-326

326. országos ülés márezius 12- 1884. 355 csalást, annak megítélését én a t. házra bízom és j a következő interpellátiót intézem a t. igazságügy­minister úrhoz (Olvassa): „Van-e tudomása a t. igaz­ságíígyministernek arról, hogy a nagy-becskereki kir. törvényszék a Tiszaszabályozásnál nevezetesen a franyovai, bornyasi és tarjasi átvágások széles­bítési és mélyitési munkálatainál elkövetett vissza­édesek iránt folyamatba tett bűnfenyítő eljárást kizárólag a kir. ügyész beszüntető indítványa foly­tán és kifejezetten az előnyomozás által nyújtott adatok elbírálásába való bocsátkozás nélkül 1884. évi február hó 27-én hozott 335/677 határozatával megszüntette. Tekintve pedig, hogy az e visszaélések és azok elpalástolásának kiderítése végett már egy ízben megejtett közigazgatási vizsgálat alkalmával működött mindhárom műszaki szakértő A. alatt mellékelt jegyzőkönyvi másolat szerint azt eonsta­tálta, hogy vizsgálat tárgyát képező bornyasi át­vágásban nagyobb mérvű visszaélések történtek és hogy ezek által, miután a nem teljesített mun­kálatok teljes árban kifizettettek, az állam tetemes kárt szenvedett. Tekintve továbbá, hogy az e közigazgatási vizsgálat nyomán a vállalkozó és annak közegei ellen a nagyi;ecskereki kir. tvszék által elrendelt és ugy a kir. tábla, valamint a magy. kir. Curia által fentartott bűnvádi előnyomozás folyamán másodízben eszközölt szakértői szemle alkalmával három más bírói szakértő B. alatt mellékelt véle­ményesjelentésében a közigazgatási vizsgálatkori szakértői leletet megszüntette, sőt a földmérést még részletesebben eszközölvén, az elkövetett visszaélé­seket számokban és rajzban egész világosan és határozottan kitűntette és megállapította a többek közt, hogy a kötővonal a boj-nyasi átvágás magas partjai közt 13 —14 méter szélességben is meg­hamisiüatott, hogy tehát e helyeken 1B —14 méter szélességbeni föidkiemelési kevesbüieteknek kell létezniök, a mit azonban végleg csak azért nem állapíthattak meg, mert a jobbparti térképek a vizsgáló bírónak felszólítása daczára nem küldet­tek meg az ideig. Véleményem szerint csak az e helyen elkövetett kár több százezerre rúg. Tekintve nemkülönben, hogy a most említett három bírói szakértő közül kettő c. és d. alatt mei lékelt pótnyilatkozatában szórói-szóra azt mondja, hogy a „felméréseknél mutatkozó különbözetek természeti okoknak nem tulajdoníthatók" miszerint továbbá „a vállalkozó azon munkát, mely a tervi­ben és az azokat kisérő műszaki leírásokban eléje szabatott, nem teljesítette", miszerint végre a szak­értők által eszközölt fölméréseknél kitüntetett kü­lönbözet jelentékeny, ugy, hogy azt ily nagyobb mérvű szabályozási munkálatoknál különösen tekin­tetbe véve a magas áregységcket, számba venni kell. Tekintve továbbá, hogy ugy a közigazgatási, ! mint a bírói vizsgálatnál kihallgatott tanuk határo- j zottan vallják, miszerint ők a vállalkozók közegei által mérési csalásokra betanittattak és ily mérési csalásokat el is követtek. S tekintve végre, hogy a vállalkozó mérnöke Török-Becse községe jegyzőjét 500 frttal veszte­gette meg, a mely összegből az illető jegyző 130 frtot kezeihez is kapott és az bírói letétben van; és pedig azért, hogy a községi jegyző a vallomást tett tanukat terrorizálja és azokat, egy oly nyilat­kozat aláírására vegye reá, a melyszerint a kihall­gatott tanuk én általam lettek volna hamis tanu­zásra felszólítva és megfizetve; a mely ez irányban vezetett közigazgatási jegyzőkönyvet nemcsak a községi jegyző erősítette meg önvallomásával, de a tetten ért mérnök is kihallgattatván, mindazt be­ismerte és a jegyzőkönyvet sajátkezűleg aláirta, de sőt a sajátkezűleg irt, s engem hamis és meg­fizetett tanuk szerzésével vádló fogalmazványa is a bűnperhez csatolva van ; és tekintve, hogy mindezek daczára a királyi ügyész, ki ezen vizsgálati ügyben, a mint ezt a kir. Curia 4888. számú határozatában is kimondta, nem csak közvádlóként szerepelt, de az állam közérde­keit is képviselte, bentidézett beszüntető indítvá­nyát a csalási bűntett tényálladékának hiányára állapította. Kérdem mindezek után a minister urat, szán­dékozik-e a azon nagymérvű és az állam tetemes kárával járt visszaélések bárki által, de kétségte­lenül elkövetett büntetendő cselekmények megtor­lása és az ezekből az államnak okozott kár meg­térítése ezéljából a vizsgálat folytatásához szüksé­ges intézkedéseket megtenni? A mennyiben pedig ezen átvágások széles­bítése az állam részéről már két év óta szándékol­tatik, a szükséges munkálatok azonban egyedül a folyamatban levő bűnvádi vizsgálat miatt nem vé­tettek foganatba, nehogy azok által a visszaélések nyomai eltöröltessenek, felkérem a minister urat, hogy az eddig megejtett és csak részletekre szorít­kozott közigazgatási és "bírói szakértői vizsgálatok­nál még teljes kiterjedésükben meg nem állapított különbözetek szabatos meghatározása végett az e részben szükséges szakértői felvételek haladéktalan eszközlésbe vétele iránt intézkedni méltóztassék. Beszédemben ugyanis nem hoztam fel azt, hogy a közlekedési költségvetésben már két év óta egy-egy millió frt van felvéve, nevezetesen épen ezen átvágások szélesbítésére és a közlekedési' minister nem bírja felhasználni e két milliót, mert a vizsgálóbíró a vizsgálat folyama alatt nem en­gedte meg a munkálatot, most azonban, hogy a per ismét felebbezés alá került, mely feljön a kir. táblához és a Curiához és ismét eltarthat egy évig a szünet, azért kérem a minister urat, méltóz­tassék az ügyet minél előbb felvétetni. Elnök: -Az internellátí^kifog a látni az igaz- ­45*

Next

/
Thumbnails
Contents