Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-326

326. országos üls márejsits 12. 1884. 851 nyeirol, kik ellen én ennek daczára bünfenyítő eljárást kértem. „A vizsgálatot teljesítő alispán kérdései a három műszaki szakértőhöz. Kérdés: 1. Van-e a jelen állapot illetve teljesített vizsgálat eredménye és a munka kiviteli tervezete között hátrányára az államnak eltérés ? ha igen, hol? Válasz: 1. Van eltérés az állam hátrányára a felvett szelvények közül 1500, 1520, 3620 nál 3630, 3840, 4160 nál a borjasi, 2260-nál a franyovai és végre 1707-bénatarjasi átmettszésnél de a két utóbbiban csak csekély mértékben. Kérdés: 2.A colíaudationaliseljárás ezen eltérést kitüntette-e? Válasz: 2. Nem. Kérdés: 3. Ennek folytán a fizetés utalványozásnál általánosságban és specialiter lett-e levonás eszközölve ? Válasz: A hivatkozott szelvényeknél nem. Kérdés 4. Általánosságban, vélemény szerint ha adatokkal nem igazolható, követtettek e el a vállalkozók részéről visszaélések ? e vélemény mivel indokoltatik ? Válasz 4. Az első pont szerint igen; indokolását e válasz a feltételekben leli. Kérdés 5. Ha a visszaélés nem bizonyítható a helyszíni eljárás folytán, mi képezi ma annak okát? \álasz 5. A visszaélések a felvett keresztszelvényeknek alapján eonstatálhatók a borjasi átvágásban; a franyovai és tarjasi átvágásban azonban az átmetszés nagyobbniérvű kiképezése miatt olyan keresztszelvények, melyekből ezen kérdésre határozott válasz lenne adható, már nem léteznek. Kérdés 6. A hosszméretéknél talált különbségek mi befolyással vannak a vállalati kötelezettségek mikénti teljesítésére? Válasz 6. A borjasi átmetszésben több helyen a megtalált karók között eszközölt hosszmérések középeredménye a természetben kitüntetettnél kisebbnek találtatván; ha ezen eset a meg nem mért helyekre, is áll, ugy ebből a hosszkülönbségnek megfelelő földmunka arányában károsult meg az állam. Kérdés 7. Követett-e el a vállalkozó kötelességmulasztást az állam kárára, avagy szerződését be nem tartotta-e akkor, midőn a Tiszára dolgoztatott, üres sárhajók állván e rendelkezésére ? Válasz 7. Igen. Kérdés 8. A szondirozásnál tanuk által beigazolt visszaélések mily mértékb en károsították akkor az állam pénztárát? Válasz 8. Meg nem állapítható már. Kérdés 9. Hogy lehetséges az, hogy a visszaélések a kir. mérnök által kevés kivétellel észre nem vétettek, s a collaudálásnál a figyelmet elkerülték ? s mi képezi okát, hogy azok napirenden vannak ? Válasz 9. A tanúvallomások határozottan kitűntették, hogy az állami mérnökök a vállalkozó megbízottjai és munkásaival a visszaélések meggátlása czéljáhól folyton küzdöttek és tanuk vallomása szerint a visszaélések mindig hátuk mögött, vagy ha azt észre nem vehették, követtettek el. Kérdés 10. Lehet alapos gyanú arra nézve, hogy a kir. mérnökök, vagy a hitelesítést teljesítő állami egyéb tisztviselők s a vállalkozó között a visszaélések eltitkolása .iránt bűnös egyetértés létezett? a) általánosságban, h) vagy különös esetekben, c) ha igen, hol? Válasz 10. Nem. Ezt aláirta Szojka Gusztáv, Biró Elek és Steingartner Kálmán, a kiket Talián alispán mint műszaki szakértőket szólított fel és van egy pótnyilatkozat, a melyre később fogok visszatérni. Én részemről tehát ezen vélemény daczára vizsgálatot kértem az illetők ellen. A kir. törvényszék három hónapra kapta meg a főügyészségtől az utasítást, ámbár én a főügyészségnél többször tettem lépést és igen nagy erőfeszítésembe és fáradságomba került, mig az eljárás megkezdetett, de akkor is azon utasítással láttatott el a vizsgáló biró, hogy ő csak azon helyeken tegyen méréseket, melyeket a közigazgatási vizsgálatnál a műszaki szakértők felvettek. A vizsgáló biró három szakértőt kért fel: Fekete Zsigmond országgyűlési képviselőt, a ki egyszersmint mérnök, azonkívül Ducha Achil mérnököt, a ki a Temes szabályozásánál foglalkozott volt és később a pest-zimonyi vasút építésénél vett részt, a harmadik szakértő azonban egy társulati mérnök volt, maga ajánlkozott szakértőnek és a vizsgáló biró ajánlatát elfogadta. Ezen S szakértő, mint említem, ugyanazon helyeken eszközölt méréseket, a hol a közigazgatási vizsgálat és véleményes nyilatkozatában kedvezőleg szólt a közigazgatási szakértőkről, azaz, hogy ők palástolási kísérletet nem követtek el. Ennek folytán én a törvényszék ítéletét felebbeztem a kir. táblához és onnan a Curiához, mely egy határozatában kimondta, hogy miután én nem vagyok károsodott fél, még ha palástolási kísérletek elkövettettek volna is, ez hivatalból üldözendő bűnös cselekvényt képezvén, csakis az ügyésznek van jogában vádat emelni, azt folytatni vagy annak megszüntetését kérni. Én a nagyméltóságú Curiának ezen ítéletében megnyugodtam, annál is inkább, mert utólag beláttam, hogy csak előkészületi cselekvény lett volna megállapítható, az pedig törvénykönyvünk szerint nem büntettetik. Itt van azonban a műszaki szakértők jegyzőkönyvének másolata, mely