Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-326

352 326. országos ülés m&rczins 12. 1SS4. a bíínperhez van csatolva s melynek csak egyes fontosabb részleteit fogom felolvasni. Ebben a három szakértő felemlíti, hogy ők mely szelvénye­ket mérték fel és felsorolja, hogy a 320 — 6 í 60. sz. szelvényig körülbelül 50 mérést tettek s ezekre vonatkozólag megjegyzik, hogy (olvassa): „A 3200. sz. szelvénynél 88-04 méter, a 3280. szel­vénynél 88-08 méter, a 3460. szelvénynél 88-08 méter, holott ugy a híd- mint a jobbparti tervezé­sekhez készített s a 96. sz. átvágást feltüntető fekrajzokban a most elszámlált karok között távol­ság egyformán 100 méter, mely különbözet okát a segédadatokból kivenni nem lehet. T. ház! Ittabirói szakértők egyszerűen con­statálják azt, hogy a kötővonal megvolt hamisítva és pedig kitűnt, hogy 13—14 méterrel is, hogy ezek a mérnökök mért nem vettek fel ott kereszt­szelvény-méretet, ez onnan van, mert a vizsgáló­bíró, habár a vizsgálat megindításakor felvilágo­sítást kért tőlem, hogy mily térképek szükségesek e vizsgálathoz és habár én a felvilágosítást meg­adtam, mig a vizsgálat be nem fejeztetett, a vizs­gálóbíró a jobbparton egy évvel később végbevitt, szintén szélesbítési munkákról szóló térképeket nem bírta megkapni és ennek folytán, miután itt a kötővonalat 14 méterrel meghamisítva találták, egyszerűen, ha a jobbparti térképek ott vannak, megmérték volna az átvágás szélességét és kitűnt volna, hogy mennyi csalás követtetett el. De miután a jobbparti szélesítés mennyiségét nem tudták, függőben kellett azt hagyni, addig, mig Ü részletes vizsgálat megejtetik. Minthogy tudom, hogy kevesen vannak itt szakértők, engedjék meg, hogy a mennyire lehet, röviden megmagyarázzam, mily nagy befolyással bír a kötővonal meghamisítása. Feltéve, hogy ások egy árkot és annak felső nyilasa 6 láb széles, a-feneke 2 láb széles és ki­szélesbítjük a bal partot a tetőtől a fenékig 2 láb­bal, akkor természetes, hogy felül 8 lábnak, alul 4 lábnak kell lenni. Miután azonban, tegyük fel, a fele végeztetett ennek, a kötővonalat képzeljük ezen ároktól 6 láb távolságra. Ez azért szükséges, hogy mikor a vállalkozó elvégezte a munkát és a földtömeg már hiányzik, a mérnöknek ne kelljen mindig átmenni a túlsó oldalra, hanem ugyanazon partou a kötővonaitól méri ki, vájjon elvégezték-e. Tehát ha elvégezték volna a balparton ezen 2 láb szélességet, akkor a kötővonaltól 4 lábnyira kel­lett volna kezdődni a széleshitett árokszélnek. De ha ezen kötő vonalat beljebb teszszük 1 lábbal, az az meghamisítjuk befelé az által, ha 1 láb széles­séget végeztek is, ki fog jönni a 4 láb és ezt az elkövetett hamisítást a j obb partra átmérve, ellen nem őrizhetjük, mert ott általunk ismeretlen szélesítési munkálat hajtatott végre, hogy azonban csakugyan megtörtént-e a 2 láb szélesbítés, ugy győződhetünk meg, hogy a kötővonalat megnézzük, hogy helyén van-e, illetőleg a többi kötő vonalakkal egy irány­ban fekszenek-e. És itt a kötő vonal 14 méterrel találtatott meghamisítva. Már pedig egy 6000 mé­ter hosszú átvágásnál, ha 9 méter part magasságot veszünk fel, a hol a munka teljesíttetett, egyes he­lyeken azonban 14 —15 láb magasság is van én 30 krt veszünk középszámítás szerint egység ár­nak, mert a kotrási munka, a mínt be is volt ismerve, 1 írt 20 krba került a legalsó 2 méter ré­tegnél, a 3-ik és 4-ik méter rétegnél 1 frtba, az 5-iknél 75 krba, tehát 80 krt véve egységalapul és felvéve, hogy csak í méterrel hamisították volna meg egész hosszában a kötővonalat, már ez kitesz 43,200 frtot. Nem állítom azt, hogy az egész átvágás 14 méter szélességében lett volna a visszaélés elkö­vetve, mert az átvágás elején és végén 3 vagy 4 méter szélességben történt a munkálat, hanem az átvágás magas partjai közt, hol 2000 folyó méter hosszban 20 — 25 méter szélességben is volt a mun­kálat tervezve, jóval szélesebbre azért, hogy a be­omló földtömeg az átvágást nagyobb vizek után be ne iszapolja és itt történt a 3-14 méterre ter­jedő nagyobb visszaélés, a mit a 3 bírói szakértő constatál. Azonkívül hosszméretek is történtek kö­rülbelől 10 szelvénynél, hol a karókat meglelték, t. i. 20 méter távolságban kell egymástól lenni a keresztszelvényeknek és ezen karók mindenütt közelebb voltak egymáshoz 1 méterrel, az által as átvágás, ugy látszik, hosszabbra volt kitüntetve, mint a minő. És ez alig feltehető, hogy a műszaki közegek tudta nélkül történhetett. Most áttérek a birói szakértőknek a felvételek után a vizsgáló bíró részéről tett kérdésekre adott válaszaira. (olvassa): „Igaz-e, hogy Talián Béla alispán vezetése alatt teljesített vizsgálat nem kellő mó­don — hiányosan eszközöltetett?" „Azon keresztszelvényeknél, melyekben a Talián alispán vezetése alatti előnyomozat alkal­mából a felmérés teljesíttetett, a vizsgálat elérhető pontossággal és lelkiismeretesen hajtatott végre. Hogy azonban a vizsgálat kellő módon esz­közöltetett-e, ez az alispánnak felsőbb helyről vett utasításától függ." A birói szakértők ezen válaszát nem értem. Hogy ha a közigazgatási vizsgálatnál lelkiismere­tesen akarunk eljárni és az államkincstárt megká­rosító bűnügyet akarunk felderíteni, felső utasítás­tól tétessék függővé az, hogy a közigazgatási viz gálatnál helyesen járjon e el a tisztviselő, azt én nem tartom reálisnak. Különösen midőn a mi­nisterelnök ur megígérte nekem, hogy szigorú vizsgálatot fog tartani. Lehet, hogy nem nyilatkoz­tak elég világosan a szakértők, mindenesetre az ő feladatuk lesz ezt részletesebben megvilágítani. A vizsgáló biró, midőn a vizsgálatot megkezdte, mint előbb említettem, ki akart terjeszkedni az elkövetett visszaélések végleges felvételére is, de

Next

/
Thumbnails
Contents