Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-326
352 326. országos ülés m&rczins 12. 1SS4. a bíínperhez van csatolva s melynek csak egyes fontosabb részleteit fogom felolvasni. Ebben a három szakértő felemlíti, hogy ők mely szelvényeket mérték fel és felsorolja, hogy a 320 — 6 í 60. sz. szelvényig körülbelül 50 mérést tettek s ezekre vonatkozólag megjegyzik, hogy (olvassa): „A 3200. sz. szelvénynél 88-04 méter, a 3280. szelvénynél 88-08 méter, a 3460. szelvénynél 88-08 méter, holott ugy a híd- mint a jobbparti tervezésekhez készített s a 96. sz. átvágást feltüntető fekrajzokban a most elszámlált karok között távolság egyformán 100 méter, mely különbözet okát a segédadatokból kivenni nem lehet. T. ház! Ittabirói szakértők egyszerűen constatálják azt, hogy a kötővonal megvolt hamisítva és pedig kitűnt, hogy 13—14 méterrel is, hogy ezek a mérnökök mért nem vettek fel ott keresztszelvény-méretet, ez onnan van, mert a vizsgálóbíró, habár a vizsgálat megindításakor felvilágosítást kért tőlem, hogy mily térképek szükségesek e vizsgálathoz és habár én a felvilágosítást megadtam, mig a vizsgálat be nem fejeztetett, a vizsgálóbíró a jobbparton egy évvel később végbevitt, szintén szélesbítési munkákról szóló térképeket nem bírta megkapni és ennek folytán, miután itt a kötővonalat 14 méterrel meghamisítva találták, egyszerűen, ha a jobbparti térképek ott vannak, megmérték volna az átvágás szélességét és kitűnt volna, hogy mennyi csalás követtetett el. De miután a jobbparti szélesítés mennyiségét nem tudták, függőben kellett azt hagyni, addig, mig Ü részletes vizsgálat megejtetik. Minthogy tudom, hogy kevesen vannak itt szakértők, engedjék meg, hogy a mennyire lehet, röviden megmagyarázzam, mily nagy befolyással bír a kötővonal meghamisítása. Feltéve, hogy ások egy árkot és annak felső nyilasa 6 láb széles, a-feneke 2 láb széles és kiszélesbítjük a bal partot a tetőtől a fenékig 2 lábbal, akkor természetes, hogy felül 8 lábnak, alul 4 lábnak kell lenni. Miután azonban, tegyük fel, a fele végeztetett ennek, a kötővonalat képzeljük ezen ároktól 6 láb távolságra. Ez azért szükséges, hogy mikor a vállalkozó elvégezte a munkát és a földtömeg már hiányzik, a mérnöknek ne kelljen mindig átmenni a túlsó oldalra, hanem ugyanazon partou a kötővonaitól méri ki, vájjon elvégezték-e. Tehát ha elvégezték volna a balparton ezen 2 láb szélességet, akkor a kötővonaltól 4 lábnyira kellett volna kezdődni a széleshitett árokszélnek. De ha ezen kötő vonalat beljebb teszszük 1 lábbal, az az meghamisítjuk befelé az által, ha 1 láb szélességet végeztek is, ki fog jönni a 4 láb és ezt az elkövetett hamisítást a j obb partra átmérve, ellen nem őrizhetjük, mert ott általunk ismeretlen szélesítési munkálat hajtatott végre, hogy azonban csakugyan megtörtént-e a 2 láb szélesbítés, ugy győződhetünk meg, hogy a kötővonalat megnézzük, hogy helyén van-e, illetőleg a többi kötő vonalakkal egy irányban fekszenek-e. És itt a kötő vonal 14 méterrel találtatott meghamisítva. Már pedig egy 6000 méter hosszú átvágásnál, ha 9 méter part magasságot veszünk fel, a hol a munka teljesíttetett, egyes helyeken azonban 14 —15 láb magasság is van én 30 krt veszünk középszámítás szerint egység árnak, mert a kotrási munka, a mínt be is volt ismerve, 1 írt 20 krba került a legalsó 2 méter rétegnél, a 3-ik és 4-ik méter rétegnél 1 frtba, az 5-iknél 75 krba, tehát 80 krt véve egységalapul és felvéve, hogy csak í méterrel hamisították volna meg egész hosszában a kötővonalat, már ez kitesz 43,200 frtot. Nem állítom azt, hogy az egész átvágás 14 méter szélességében lett volna a visszaélés elkövetve, mert az átvágás elején és végén 3 vagy 4 méter szélességben történt a munkálat, hanem az átvágás magas partjai közt, hol 2000 folyó méter hosszban 20 — 25 méter szélességben is volt a munkálat tervezve, jóval szélesebbre azért, hogy a beomló földtömeg az átvágást nagyobb vizek után be ne iszapolja és itt történt a 3-14 méterre terjedő nagyobb visszaélés, a mit a 3 bírói szakértő constatál. Azonkívül hosszméretek is történtek körülbelől 10 szelvénynél, hol a karókat meglelték, t. i. 20 méter távolságban kell egymástól lenni a keresztszelvényeknek és ezen karók mindenütt közelebb voltak egymáshoz 1 méterrel, az által as átvágás, ugy látszik, hosszabbra volt kitüntetve, mint a minő. És ez alig feltehető, hogy a műszaki közegek tudta nélkül történhetett. Most áttérek a birói szakértőknek a felvételek után a vizsgáló bíró részéről tett kérdésekre adott válaszaira. (olvassa): „Igaz-e, hogy Talián Béla alispán vezetése alatt teljesített vizsgálat nem kellő módon — hiányosan eszközöltetett?" „Azon keresztszelvényeknél, melyekben a Talián alispán vezetése alatti előnyomozat alkalmából a felmérés teljesíttetett, a vizsgálat elérhető pontossággal és lelkiismeretesen hajtatott végre. Hogy azonban a vizsgálat kellő módon eszközöltetett-e, ez az alispánnak felsőbb helyről vett utasításától függ." A birói szakértők ezen válaszát nem értem. Hogy ha a közigazgatási vizsgálatnál lelkiismeretesen akarunk eljárni és az államkincstárt megkárosító bűnügyet akarunk felderíteni, felső utasítástól tétessék függővé az, hogy a közigazgatási viz gálatnál helyesen járjon e el a tisztviselő, azt én nem tartom reálisnak. Különösen midőn a ministerelnök ur megígérte nekem, hogy szigorú vizsgálatot fog tartani. Lehet, hogy nem nyilatkoztak elég világosan a szakértők, mindenesetre az ő feladatuk lesz ezt részletesebben megvilágítani. A vizsgáló biró, midőn a vizsgálatot megkezdte, mint előbb említettem, ki akart terjeszkedni az elkövetett visszaélések végleges felvételére is, de