Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-326

350 326. országos ülés márczlns 12. 1*84. lyek azt szükségessé tették. Nevezetesen a föld­adószabályozási munkálatok körében oly teendők váltak szükségessé, melyeket az 1883. évi költ­ségvetés elkészítésekor előre látni és így meg­telelő összeggel praeliminálni nem lehetett; t. i. időközben tapasztaltatott, hogy az 1875: VII. t.-cz. alapján elkészült földadósorozási telekkönyvekben és birtokivekben kitüntetett birtokálíapot egyálta­lában nem felel meg a valóságnak, miután a gya­korlati életben a folyton végbemenő változások következtében ezen feljegyzések elavultak, túl­haladottak lettek, ennek következtében, ha a kü­lönbség a feljegyzések és a tényleges állapot közt ki nem egyenlittetik, előrelátható, hogy a földadó kivetése rendkívül sok panaszra és teljesen jogo­sult felszólalásokra adott volna alkalmat, melyek­nek elintézése nemcsak sok időt és költséget vett volna igénybe, hanem magának a kataszteri mun­kálatnak folytatását és befejezését akadályozta volna meg. Hogy ez be ne következzék, szüksé­gesnek tartotta a pénzügyminister ur elrendelni, hogy az új kataszteri munkálatban feltüntetett birtokállapot újból valósittassék, vagyis, hogy a munkálatba felvett birtokállapot a tényleges álla­pottal összehasonlittatván, minden különbség, mely felmerül, jegyzékbe vétessék. Ez volt egyik oka a túlkiadásnak. Azonban voltak más körülmények is, neveze­tesen a tiszta jövedelemnek birtokrészletenként való kimutatása és a kataszteri munkálatban való kerestülvezetése szintén hozzájárult a túlkiadáshoz. Mert nem lehetett előre látni, hogy a munkálatok oly gyorsan fognak haladni, hogy 1883-ban a tiszta jövedelmek birtok részletenként kiszámítása is eszközöltetni fog, Ezen kivül a kerületi bizottsá­gok és az országos küldöttség által elrendelt re­ambulatio és helyszíni vizsgálatok is oly körül­mény volt, mely szintén túlkiadást vont maga után, ugy hogy 739,000 frtnyi túíkiadás mutatkozik a törvényileg engedélyezett hitel keretén túl az 1883. évben. Miután azonban másrészről megtaka­rítások is érettek el, ezen említett összeg 1883 végéig összesen 400,000 frtra szállott le. Ez rövi­den a tényállás, mint a t. minister ur jelentésében előadva van. A zárszámadási bizottság nem tartotta szük­ségesnek és czélszerÉínek ezen jelentés érdemleges tárgyalásába ez alkalommal bocsátkozni, mert nem csak az eddigi gyakorlat, hanem a ezéíszerűség szempontja azt hozza magával, hogy az ily jelen­tések az illető évi zárszámadásokkal kapcsolatosan tárgyaltassanak. Egy más körülmény is van, mely lehetetlenné tette a bizottságnak ezen jelentésnek érdemleges tárgyalását, az tudniillik, hogy ä minister ur ezen jelentésében csak megközelítőleg és nem teljes számszerű pontossággal van kimutatva a hitel túl­lépés, a mi indokolását találja azon körülményben, j hogy akkor, mikor ezen jelentés benyujtatott, a nrinisterium központjában nem voltak még ismere­tesek mindazon utalványozások, melyek a vidéken az egyes kataszteri igazgatóságok által deczember 31-ig eszközöltettek. Mindezen körülményeknél fogva, a zárszám­adási bizottság nevében bátorkodom kérni a t. há­zat, méltóztassék beleegyezni abba, hogy ezen jelentés nem most, hanem akkor tárgyaítassék, mi­kor az 1883 ik évi zárszámadások a háí elébe terjesztve lesznek, azokkal kapcsolatosan. (He­lyeslés.) Elnök: Ha észrevétel nincs, kijelenthetem, hogy a bizottságnak azon javaslata, hogy a pénz­ügyminister urnak kérdéses jelentése annak idején az 1883-iki állami zárszámadással kapcsolatosan tárgyaítassék, elfogadtatik. Ezzel a mai napirend ki van merítve. Követ­keznek az interpellátiók. Bohonczy Gedeon: Nem szívesen veszem igénybe a t. ház figyelmét, de ugy igazságszolgál­tatásunk mint önigazolásom szempontjából kényte­len vagyok a t. igazságügyminister úrhoz egy in­terpellátiót intézni. Mint visszaemlékezni méltózta­tik, ezen országgyűlés első ülésszaka alkalmával felszólaltam e házban, a nagyobb vállalatoknál elkövetett visszaélések tárgyában, de főleg és kü­lönösen a Tisza szabályozásnál fizetett magas egy­ségár és az átvágások szélesbítése és mélyítése munkálatoknál elkövetett visszaélések iránt. Én a t. háztól egy bizottság kiküldetését kértem, azon­ban a t. ház napirendre tért át é« beérte egyszerűen a t. ministerelnök ur azon ígéretével, hogy ő szi­gorú közigazgatási vizsgálatot fog megtartatni és ebbe én is belenyugodtam. Azóta több irányban tartattak vizsgálatok, de speciell ezen ügynél, a mely miatt tulaj donképen felszólaltam, magam is óhajtottam jelen lenni, a mint azt tettem is. Torontáliuegye alispánja lett megbízva ezen vizsgálattal. 0 három műszaki szak­értőt vett maga mellé, kettő közülök érdekelt volt, a mennyiben a szegedi folyammérnökségnél újabban alkalmazva voltak és az illetőknek tudomással kellett bírni az ott elkövetett visszaélésekről, ha­bár ők a collaudatiónál nem vettek részt. Mindazon­által, miután az alispán nem vette tekintetbe az ellen felhozott kifogásomat, megindult a vizsgálat. Vizsgálat közben azonban előfordult oly palásto­lási kísérlet, a mely miatt én feljöttem Pestre, jelen­tést tettem a ministerelnök urnak. Időközben a vizsgálat ott befejeztetett. De én részemről az ügyészséghez beadtam egy memorandumot, a melyben kértem, hogy az ott elkövetett palástolási kísérlet miatt, ugy szin­tén az elkövetett visszaélések miatt bűnfenyítő vizs­gálat indittassék meg. Ha a t. ház megengedi, fel fogom olvasni ezen három műszaki szakértőnek véleményes jelentését az ottani vizsgálat eredmé-

Next

/
Thumbnails
Contents