Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-325

:•••" 325. országos ült mfíleg cselekedett, ne büntettessék, a feriforgó különös körülmények méltatásával indokolható rendelkezést képez; és hogy azon aggály, mely szerint ezen rendelkezés a törvény hatályát ilíusoriussá fogná tenni, nem jogosult, mert a büntetés kizárása csak akkor fogna bekövetkezni, ha a mentségi alapul szolgáló tévedésnek és a cselekvő jóhiszeműségének fenforgása kétségtelenül he van bizonyítva. Mindazonáltal egyfelől tekintettel arra, hogy a szándékosság vagy gondatlanság fenforgását és beszámíthatását, a biró az e részben is szabályozó büntető törvénykönyv és a büntetőjogi általános elvek szerint fogja megítélni, másfelől pedig azon aggály elhárítása végett, a mely abban nyert kifejezést, hogy a 19-ik §. utolsó bekezdése értelmében a törvény nem tudása is mentségi okul fogna szolgálhatni, az igazságügyi bizottság a 19-ik §. kérdéses utolsó bekezdését, a beadott módosítvanyoknak is megfelelően, a következő általánosabb szövegben ajánlja elfogadásra: „Ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen és a cselekmény elkövetője a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős." A .t9-ik §. ezen utolsó bekezdésével kapcsolatban a bizottsághoz utasíttatván a 29-ik §. is, melyhez Thaly Kálmán azon szerkezeti módosítást tette, hogy a „folyamatba tett" szavak helyett „megindított" szó tétessék: a bizottság a 19-ik §. utolsó bekezdésének újabb szövegezése folytán változást nem igénylő ezen 29-ik §-t Thaly Kálmán szerkezeti módosításának elfogadásával a következő szövegben ajánlja fentartandónak: Teleszky István előadó ; T.ház! A 19. §. azért lőn a bizottsághoz visszautasítva, mert annak függőben tartott utolsó bekezdésében a ténybeli és jogi tévedés felvétele aggályokra szolgáltatott alkalmat. Továbbá azon nézetben van, hogy az aggály annyiban jogosult, a mennyiben a tövény nem tudására való hivatkozást m-iga a bizottság sem kívánja mentő körülménynek tekinteni és ennélfogva a 19. §. utolsó bekezdését oly általánosabb szövegben formulázta, a mely a kérdéses aggályt kizárja s azért részemről ezen újabb szövegezés elfogadását bátor vagyok ajánlani. Elnök : Ha nincs észrevétel, a bizottságnak a 19. §-hoz beterjesztett új szövegezéseelfogadtatik. Rakovszky István jegyző (olvassa az igazságügyi bizottságnak a 29., 36., 58., 62. 67. §§-ra vonatkozó módosításait, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! E szerint a szerzői jogról szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyalva lévén, annak harmadszori felolvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik. KÉFVH. NAPLÓ 1881—84. XV. KÖTET. s m.irczins 8 18S4. 337 1 Következik a szeszadóról szóló 1878. évi I XXIV. t.-cz. módosításáról, valamint a sajtolt j élesztőnek a szesztermeléssel együttes kéBfcítésé| nek megadóztatásáról és a sajtolt élesztő után eső ] behozatali vám felemeléséről szóló törvényjávasj lat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző {olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, inéltóztatik-é a szeszadóról szóló 1878. évi XXIV. t.-cz. módosításáI ról, valamint a sajtolt élesztőnek a szesztermeléssel j együttes készítésének megadóztatásáról és a isájj tolt élesztő után eső behozatali vám felemeléséről I szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem? {Igen!Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállahi. (Megtörténik.) A többség megszavazta és igy a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett szokott módon a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik ä 42. sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalása. Rakovszky István jegyző (olvassa): Mosony, Torna, Torontál, Arad, Heves, Maros-Torda, Esztergom, Somogy, Baranya, Szatmár, Zemplén, Tolna, Torda-Aaranyos, Zala, Hont, Gömör, Abaúj, Turócz és Békésmegyék közönségeinek kérvényeit, a kir. adóhivataloknál 5% kamaj tozás mellett elhelyezett árvapénzekről és azok | kamatairól kiállított nyugták bélyegmentessége tárgyában. Székely Elek előadó: T. képviselőház! Mosonmegye felirata, illetőleg az ezt pártoló többi törvényhatóságok feliratai a pénzügyminister ur által 1880. november 1-jéről 66,529. szám a. kibocsátott szabályrendeletben foglalt azon intézkedés ellen irányulnak, a mely szerint a pénzügyi igazgatóságok utasíttattak, hogy az adóhivataloknál 5°/o kamatozás mellett elhelyezett árvapénzek úgy kamatainak, mint a tőkéknek kiadását tanúsító nyugtatványok is a 2 fokozat szerinti szabályszerű bélyegekkel ellátandók. Ezen rendelkezés ellen különösen 3 kifogás emeltetik. Az első az, hogy ezen rendelet ellenkezik a törvénynyel, a mennyiben az 1867 : XX. t.-cz. 295. §-ának d) pontjában ezek a pénzek kamatozó letéteknek neveztetnek és ebből kifolyólag, mint hogy azok letétek, azok után más, mint a szokott 50 kros bélyeggel ellátott átvételi elismervény, nem lenne követelhető. Másodszor felhozatik e rendelet ellen az, hogy ' az ellenkezik a pénzügyministernek egy korábbi rendeletével, melyben meghagyatott volt a pénzügyigazgatóságoknak, hogy az adóhivatalnál 57 > mellett elhelyezett árvapénzek azon esetre, ha az árvaszék utalványa következtében az árvapénztárnak kezéhez szolgáltatnak ki, azok csak bélyegtelén nyagtára szolgáltassanak ki. Harmadszor pedig felhozatik ellene az, hogy 43