Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-325

336 S2S- ors*^ 0 * *!*• márczius 8. 1884. bizottság által ajánlott új 7-ik pontot, igen vagy nem ? (Igm!) A ház többsége elfogadta a 7-ik pon­tot s az be fog illesztetni. Egyszersmind a bizott­ság javasolja, hogy a 9. §. 2-ik pontja változatla­nul hagyassák meg. Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház, ezt is elfogadja. Rakovszky István jegyző {olvassa a bi­zottság jelentéséi a 15. §-ra vonatkozólag). Teleszky István előadó: T. ház! Thaly képviselő ur által a 15. §-hoz egy módosítvány adatott be a forrás-gyűjtemények és más hasonló természetű gyűjtemények megvédése végett. Ezt elvileg az igazságügyi bizottság helyesnek találta és azon gyűjteményes munkákat, melyek ilyen iro­dalmi adatokat tartalmaznak, mint ilyenek egészét, mint gyűjteményt megvédetni rendeli, a nélkül azonban, hogy lebilincselje az ilyen gyűjteményes munka egyes adait, melyeknek tovább közlése bi­torlásnak nem tekinthető. Ezen indokból a bizottság Thaly Kálmán képviselő ur módosítványát elfogadta, de nem azon helyre kívánja tétetni, a holő indítványozta, hanem a 2-ik §~hoz. A 15. §-nál pedig egy újabb bekez­dést hoz javaslatba a bizottság, Fentartom azon jogomat, hogyha szükséges lesz, ennek bővebb ki­fej'tését megkísértsem Thaly Kálmán: T. ház! Mikor a 15. §-hoz azon módosítványomat beadtam, melynek főiránya az volt, hogy a még kiadatlan történelmi kútfők gyűjteményes közlése megvédessék irodalmi jog tekintetében, akkor egyszersmind kijelentettem, hogyha az igazságügyi bizottság, melyhez magam is utasíttatni kértem módosítványomat, czélsze rübbnek vélné más szakaszhoz toldani, ebbe kész­séggel belenyugszom. Már akkor kifejtettem, hogy miért nyújtom be azon alkalommal. Részemről az igazságügyi bizottság felfogása irányában köszö­netemet fejezhetem ki, a mennyiben mint az előt­tünk fekvő iratból és az előadó ur jelentéséből is értesülünk,elvileg módosítványomat az igazságügyi bizottság elfogadni és helyesnek találni méltóz tátott. A mi a szövegezést illeti, én némileg spe­cializáltam, a mennyiben a fősúlyt a történeti kút­főkre fektettem. Elismerem, hogy miután e törvény egyáltalában generálisáivá hozza intézkedéseit, in­kább fog megfelelni a törvény többi szakaszai szer­kezetének oly szövegezés e módosítványra nézve, a mely az általam kívánt elvet fentartva, nem megy át a történeti, vagy törvénytudományi, v;tgy nép költészeti s egyéb efféle gyűjtemények specialisá­lására, hogy ha a kifejezés szerenesésen megtalál­tatik generaliter ezekre nézve. Ehhez képest nagy figyelemmel olvastam át a bizottság által ajánlott szövegezést és azt részemről igenis megfelelőnek találom arra nézve, hogy a czél, a melyre én kü­lönös súlyt fektettem, ez által elérethetik. Meg kell jegyeznem, hogy midőn én különösen a törté­neti források első közlőire vonatkozólag a szerzői jog védelmét igénybe venni kívántam, a legtávo­labbról sem lehetett czélom az, hogy egyes ilyen munkák, pl. monographia vagy más speciális ezélú míívek később után ne nyomassanak, mert ez által a feldolgozásnak és a kritikai megvitatásnak vág­tuk volna be az útját, a mi nekem, mint ilyen dol­gokban foglalkozónak, távolról sem lehetett czélom, hanem a gyűjteménynek, mint gyűjteménynek megóvását kívántam, a hol a közlő egyúttal fel­fedező, gyűjtő és szerkesztő, a ki kellő beveze­téssel, jegyzetekkel és commentárokkal látja el nemcsak azon okmányt, hanem az okmányok egész seregét. Természetesnek találom, hogy ezen okmá­nyok egész seregéből kivehető és közölhető legye­nek speciális czélokra egyes okmányok. Ezért csak a gyűjteménynek mint ilyennek megóvását kívántam. Ezeket csupán azért fejtet­tem ki, hogy ha bár a szövegezés maga az általam jelzett elvhez képest inkább a generalisáíás, mint a specialisálás felé törekszik, elvi ellentét az én szö­vegezésem és e szövegezés közt nincsen és meg­lesz óva ez által a forrásgyűjteményeknek általam is megóvatni kivánt érdeke. És így szívesen hozzá­járulok az igazságügyi bizottság szövegezéséhez, egy elvet tartalmazván azzal, amit módosítványom­ban hangsúlyozni kívántam. Elnök: Méltóztatik a t. ház, a bizottság szö­vegezését elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ennélfogva a 2. §-hoz következő új bekezdés fog felvétetni: „Még meg nem jelent s egyszersmint a jelen törvény védelme alatt nem álló iratokból vagy adalékokból szerkesztett gyűjteményes müre ; mint egységes egészre, a szerkesztő a szerzővel egyenlő védelemben részesül." A 9-ik §-hoz pedig a következő új (5-ik) pont vétetik fel: „5. a 2. §. harmadik bekezdésében említett gyűj­teményes míívek egyes adalékainak többszörözése." Következik a 19. §. Rakovszky István jegyző (olvassa): V.A 19-ik §. utolsó bekezdéséhez Literáty Ödön kö­vetkező módosítványt nyújtotta be : A 19. §. utolsó bekezdéséből ezen szavak: „akár ténybeli, akár jogi" és ezen bekezdés utolsó pontja hagyassanak ki; mivégből tekintve, ezen módosítvány elvi jelentőségét, annak megfon­tolása és javaslattétel végett e szakasz az igazság­ügyi bizottsághoz utasittassék." Ugyanezen szakasz utolsó bekezdéséhez Maii­déi Pál azon módosítást indítványozta, hogy „Ez esetben" szavak helyett,,Véletlen mulasztás eseté­ben" tétessék. Ezen módosítványok folytán az igazságügyi bizottság a 19-ik §. utolsó bekezdését újabb meg fontolás tárgyává tette, s ugy találta, hogy ezen be­kezdésnek azon tartalma, mely szerint az, a ki ment­hető akár ténybeli, akár jogi tévedésből jóhisze-

Next

/
Thumbnails
Contents