Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-325
325. országos fii Körösi Sándor: Ez nem áll! (Derültség.) Mandel Pál: Másik kérdése : vájjon csakis büntetőtörvény, vagy sajtótörvény rendelkezzék-e az ő indítványa szempontjából? Én nem akarom állítani, hogy csakis büntetőtörvény vagy sajtótörvény intézkedhetik, mert lehet eziránt más, például rendőri törvényben is intézkedni; de azt határozottan állítom, hogy a jelen törvényjavaslatban indítványa értelmében intézkedni, az elmondottak szerint nem lehet. De az a czél, a melyet elérni akar, hogy t. i, a levelek ne tétessenek közzé, a mennyiben azok tartalmuk szerint oly jellegűek, hogy közzétételük büntetést vonna magit után, létező törvényeinkben már el van érve, mert ily levelek közzétételének tiltásáról a büntető törvénykönyv külön ben is intézkedik. Felhozta a képviselő ur mint példát, hogy lehetnek oly levelek, melyek a közerkölcsiséget sértik vagy melyeket ha czímzett közzétesz, a levelek íróját csődbe hozhatják. Hát az ilyen esetekről már intézkednek törvényeink, mert az ilyen levelek közzétevőjét a büntető törvények szerint üldözni lehet. Legnagyobb gyengéje azonban az indítványnak annak szövege. Például nem mondja meg nekünk a képviselő ur, hogy mik tulaj donkép a bizalmas levelek? Mert hiszen a szerelmes levelek is mind bizalmasak, ezeknek a közzététele is ezen törvénybe fog ütközni V Én valóban egész előadásából ki nem tudom venni meghatározását annak, mit ért a bizalmas levelek alatt ? Ezeknél fogva, minthogy az indítvány a törvény keretébe nem illik, kérem azt el nem fogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szó illeti még a bizottság előadóját. Teleszky István előadó: T. ház! Csak röviden fogom igénybe venni a t. ház figyelmét. Körösi t. képviselőtársam indokolása győzött meg engem arról legjobban, hogy az az indítvány, melyet ő a magán leveleknek megvédése czéljáből a t. háznak elfogadásra ajánl, melynek stylárís szerkezetére vonatkozólag is igen alapos észrevételem lehetne, egváltalában nem ezen törvénvbe való. Mert a felvétel indokolásául beszélt t. barátom a bizalom megvédéséről, beszélt az erkölcsiségbe s a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekvényről, beszélt a csőd-törvényről, csak azon írói tevékenység megvédéséről nem, mely ezen törvénynek egyedül kizárólagos tárgyát képezi. Nem tudta felállítani a magán levél azon jellegét, melynek elfogadása mellett, az ezen törvény keretébe bevonható lenne és ha felteszi azon kérdést az igazságügyi bizottság indokolására való hivatkozással, hogyan lehet eltiltani a költött dolog közlését és megengedni a valóság közlését, akkor bátor vagyok becses figyelmét arra felhívni, hogy igen is a költemény, ha nem valóság is, épen e KÉPVH. NAPLÓ 1881—84 XV. KÖTET. márczins 8. 1S54 339 miatt tartalmaz írói tevékenységet és képezi megvédés tárgyát, holott egy magán levél, melyben pld. azon valóság elismerése foglaltatik: kedves batátom! ezennel értesítelek, hogy a 200 frtot megkaptam, valóság lehet, de nem tartalmaz irói szellemi tevékenységet. Ezen törvényben cs ik ezen határvonal lévén döntő, kérem a t. házat, hogy ugy Eötvös, mint Körösi t» képviselőtársam módosított indítványát egyszerűen mellőzni méltóztassék, (Helyeslés). Elnök: A második szakaszhoz Eötvös képviselő ur egy módosítást adott be, melynek elfogadását a bizottság nem ajánlja. Körösi képviselő ur szintén a szöveg helyett egy toldást hoz javaslatba. Á 2. szakasznál csak az a kérdés. Eötvös képviselő ur javaslata elfogadta tik-e vagy nem, azonban a 6. §. végén fogom új kérdésül feltenni azon szöveget, melyet Körösi képviselő ur javaslatba hozott. Kérdem, elfogadja-e a t. ház Eötvös képviselő urnak a 2. §. 1. bekezdése után javaslatba hozott új bekezdést? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A 2. szakasz tehát változatlanul megmarad. Következik a 6. §. Kakovszky István előadó (olvassa): A 6-ik §. 6-ík pontjához ugyancsak Eötvös Károly képviselő ur a következő módosítást hozta javaslatba : „e pont ekkép szövegezendő" „6. Egyes szónok által a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédeknek (9. §. 4. pont) az ő beleegyezése nélkül, csupán e beszédeket tartalmazó gyűjteményes kiadása". A bizottság e módosítás tárgyalásánál a 6. §. 6-ik pontját a 9-ik §. 4-ik pontjával való összefüggésében tevén megfontolás tárgyává, ugy találta, hogy a 9-ik §. 4-ik pontja a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál tartott beszédeknek többszörözését általában megengedvén, ebbőí az következik, hogy a nyilvános tárgyalásoknál és tanácskozásoknál egy vagy több szónok által vagy az összes szónokok által, az esetleg hoszssabb ideig heteken, hónapokon át is tartható ilyen nyilvános tanácskozások egész folyama alatt Y»gj azoknak valamely szakában tartott beszédeket teljesen vagy részben közölni bárkinek jogában áll: a mely joggal szemben a 6-ik §. 6-ik pontja csak a szónokok beszédeinek gyűjteményes kiadását teszi a szónoknak mint szerzőnek s illetőleg jogutódának beleegyezésétől függővé. A bizottság véleménye szerint a szónok különböző beszédei gyűjteményes kiadásának ezen megszorítása a szerzői jog megfelelő méltatására vezetendő vissza s azon határon túl, a melyet a 9-ik §. 4-ik pontja tartalmaz, a beszédek gyüjte42
