Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-325

326 324. országos illés márczius 7. ISS4 tása, hanem a mostani állapotnak legalább is 1888-ig. vagyis az osztrák-magyar vámszerződés tárgyalásáig való fentartása lenne; miután tudom, hogy az új törvényben kilátásba helyezett állapot a jelenleginél a székelységre nézve is jobb éselőnyösebb .... (Zajos felkiáltások á szélső baloldalon: Ez nem személyes kérdés!) Elnök : Csak arra kérem a t. képviselő urat, hogy a házszabályok szerint röviden tessék szólani. Bochkor Károly: A múltkor elállottam a szótól, engedje meg a t. ház, x hogy most röviden kifejthessem álláspontomat. (Halljuk!) Miután ismétlem, tudtam azt, hogy az indítvány elfogadása esetében a mostani állapot tovább is fentartatnék és ezen állapotnál a törvényjavaslat által létesítendő helyzet jobb és előnyösebb leend, nem akartam a székelységet ezen előnyöktől az elérhetetlenért, tehát a semmiért megfosztani; el akartam mondani, hogy ezen indokok alapján a székely kisüstök kérdését ez idő szerint kimerítettnek látom és hogy a törvényjavaslat elfogadását a székelységre is szükségesnek és hasznosnak tartom. Ez volt az, t. ház, a minek akkor kifejezést akartam adni s ime, mert a t. ház becses türelme iránti figyelemből a szótól másokkal együtt elálltam, Lázár Ádám képviselő ur kortesfegyvert faragott magatartásomból. Ám legyen lelkiismerete szerint! Csak egyet jegyzek még meg, hogy az, a mit én teszek, a mit tenni iparkodom: hogy minden idő és körülmény közt a lehetőt akarjam, erre törekedjem, ezért, a hol kell, sorompóba lépjek, ezt, ha kell, fel- és lefelé megvédelmezzem, ehhez több erkölcsi és értelmi erő, bátorság és több hazafiság kell, mint ahhoz, a mit ő tesz: korte^beszédek tartásához. (Helyeslés jobbfélöl.) Elnök: Következik a napirend: az indítvány- és interpelíatiós könyv felolvasása. Rakovszky István jegyző: Van szerencsém jelenteni a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellatió könyvben két interpellatio van bejegyezve és pedig: márczius 7-én, Helfy Ignácz képviselő ur interpellatiója, a ministerelnökhöz, Muszkaországhoz való viszonyunk tárgyában ; márczius 8-án, Lits Gyula képviselő ur interpelíatiója, a belügyministerhez, a Fehérmegye alispánja által elkövetett törvényellenes eljárás tárgyában. Elnök: Az interpellatiók az ülés végén megfognak tétetni. Még a pénzügyi bizottság előadója kivan a mai napirendnek egy tárgya iránt előterjesztést beadni. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A szeszadóra vonatkozó törvényjavaslatot azon értelemben, a mint a t. ház méltóztatott elhatározni, egybeállítottuk. Most előzetesen csak azt vagyok bátor jelenteni, hogy a szövegben két irányban kellett változtatást tenni. (Halljuk!) A terminológiában azt a változtatást kellett tenni, hogy a „bírság" szó helyett, mely a büntető törvénykönyv határozmányainak meg nem felel, mindenütt a „pénzbüntetés" szót használtuk. A másik pedig az, hogy az 1878: XXIV. törvényezikkben volt egy szakasz, a 97-ik, mely egy átmeneti intézkedést tartalmazott a még régibb 1868 : XVI. t. ez. hatálya alatt előfordult kihágások büntetésére nézve. Természetes, hogy ennek az átmeneti intézkedésnek, mely sokkal régibb törvény hatályára vonatkozik, ezen törvényben semmi érvénye nincs. Bátor vagyok tehát a t. ház becses tudomására hozni, hogy ezen szakasz kihagyandó. Egyébként azonban a törvényjavaslat szövege, ugy a mint össze van állítva és azt ezennel tisztelettel beterjesztem, semmi változást nem szenvedett. (Helyeslés.) Elnök: Következik a napirend első tárgya, az igazságügyi bizottság jelentése a szerzői jogról szóló törvényjavaslatnak újabb tárgyalás végett a bizottsághoz utasított némely szakaszaira és az ezekre vonatkozó módosítványok és indítványokra vonatkozólag. A bizottság újabb jelentést adott be; azt hiszem, hogy azt felolvasottnak méltóztatik tekinteni és csak az egyes pontok lesznek annak idején felolvasandók. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző (olvassa a bizottság jelentését a 2. ponthoz). Teleszky István előadó: A második szakaszhoz, mely a t. ház által már elfogadtatott, Eötvös képviselő ur egy kibővítő módosítványt adott be, melynek czélja az lett volna, mondassák ki, miszerint a „szerző joga a küldött magánlevelekre nézve csak az írónak és czímzettnek, illetőleg mindkettő törvényes örököseinek együttes megegyezésével gyakorolható," Már akkor, midőn Eötvös képviselő ur ezen indítványt előterjesztette, bátor voltam hangsúlyozni, hogy én részemről nem tartom szükségesnek, miszerint e tekintetben a törvénybe bárminemű intézkedés felvétessék, tekintve azonban az indítvány horderej ét, beleegyeztem, hogy az igazságügyi bizottsághoz visszautasittassék. A bizottság ezen módosítványt tárgyalás alá vévén, abban állapodott meg, hogy e tekintet ben a törvényjavaslatba semminemű intézkedés félvétele nem szükséges és ennélfogva Eötvös képviselő ur beadott módosítványát mellőzendőnek ajánlja. Mellőzendő pedig a módosítvány .azért, mert ezen törvény az irói műveket tárgyalván, a magánlevelek e törvény szempontjából csak azon esetben jöhetnek megbirálás alá, ha a magánlevelek tulaj donképi irói műveket tart slmaznak. Ezen esetben a közlésre és többszörözésre jogosítottnak egyedül a magánlevél íróját lehet tekinteni, aczímzett pedig, a kihez a levél intéztetett, nem nyer ez;