Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-323
323. ersságos ülés márcíins 6. 1884. 311 használhatja fel saját szükségletére egy család ezen | nagyobb mennyiséget. Ebből következik, hogy az ezen kis üstökön termelt szesz árúba bocsáttatik s épen ez az, a mi — az államkincstár érdekeit nem is említve — magából a helyi érdek szempontjából is káros, mert a mely mértékben áralíatik az igy termelt szesz, ugyan abban az irányban fogy a községek regalejövédelme, ('gy van! Igaz!) A regalejövedelmek a községi költségek fedezésére fordíttatván, a mely mértékben ezek fogyníik, annál több egyenes adó rovatik ki a község egyes lakóira. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A mennyire tehát az egyiknek hasznára van akisüst, ugyan annyira hátrányára van a nagyobb tömegnek, mert a regale csonkítása következtében beálló apadása a jövedelemnek az összeséget sújtja. (ügy van! a jobboldalon.) Azt hallottam itt, hogy az 1868-iki törvény alapján nem állhatnak fenn a kis üstök. Ennek ellenében felemlíthetem, hogy a legutóbbi termelési év alatt 87 ezer kis üst volt az országban működésben. Ha tudtam volna, hogy a vita ezen a téren ily arányokat fog ölteni, összeállittattam volna, hogy specialiter magában a Székelyföldön ma is hány kis üst van használatban. Egy tekintélyes mennyiségről igenis van tudomásom, de minthogy posítive nem ismerem az összes adatokat, ez alkalommal nem hozom fel, de meg fogom szerezni és nyilvánosságra hozni. Hogy azonban az egész országban 87 ezer kis üst van és működik, az tény, mert a legutóbbi termelési időben az összeszámlálásnál enynyi volt. Az előttem szólott t. képviselő ur szíves volt engem kötelességem teljesítésére figyelmeztetni. Nekem t. képviselőház, mindig szemem előtt van kötelességem, de a képviselő ur figyelmeztetését illetőleg bocsásson meg a t. ház, ha egyszersmindenkorra ki akarom fejezni erre vonatkozó nézetemet. (Halljuk! Halljuk!) Ebben az irányban először is megjegyzem, hogy ügyén, mint a kormánynak bármely tagja, kötelességének megtartása tekintetében illetékes bírálóul nem az egyes képviselőt fogadja el, hanem elfogadja a t. házat. (Élénk helyeslés jóbbgélől.) Hoitsy Pál: Minden képviselőnek joga van hozzá! Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: Joga van észrevételt tenni, de magamra nézve ezt kötelezőnek nem tartom. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélső balon.) Viszont t. képviselőház, ép a kötelesség teljesítésére hivatkozva, bátor voltam már tegnap felemlíteni, hogy igenis a ház határozatának megfeleltem, mert az érdekelteket tanácskozásra meghívtam. Nem az általános szesz-enquétere értem ezt, hanem specialiter a kis üstre nézve érdekelteket hívtam össze és 1881-ben, mint a képviselő ur is elismerte, egy erre vonatkozó, speciális törvényjavaslatot nyajtottam be. Azt mondja már most a képviselő ur, ha joga volt a törvényhozásnak 1881-ben eziránt intézkedni s a minister erre nézve előterjesztést tehetett, joga van hozzá most is. Ez tökéletesen áll, csak azt jegyzem meg, hogy az 1881-ben általam beadott törvényjavaslat a kis üstökre nézve nem tartalmaz mást, mint a mi a jelen törvényjavaslatban foglaltatik és ha azt jónak találja a képviselő ur, következőleg ezt is jónak kell találnia. (Élénk tetssés f és derültség jobbfelöl.) Áttérve t. ház magára a kis üstök kérdésére, voltam bátor már tegnapelőtti felszólalásomban kiemelni, hogy a törvényjavaslatba más intézkedés felvételét nem tartom-sem szükségesnek, sem indokoltnak. Én ezt a kérdést ép ugy, mint a múltkor, helyi érdekűnek tartom, ennek kielégítésére nézve igenis mód van a törvény keretén belül a végrehajtás alkalmával intézkedni. Megengedem, hogy ez az intézkedés nem mehet az 1868-iki állapot visszaállításáig; de hisz az eddiginél sokkal kedvezőbb helyzetet teremt a törvényjavaslat és én egész készséggel kijelentem, hogy ba törvénynyé válik, ennek keretén belül az illető helyi érdekeket figyelembe venni hajlandó vagyok. (Élénk helyeslés jobbfelőL Zaj a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Az intézkedések pedig, melyeket administrativ utón meglehet tenni, mint már a múltkor is nyilatkoztam, abban állanak, hogy a hol nem égettetik a szesz 24 órán át, ott nem az egész 24 órai használat fog az átalányozás alapjául vétetni, hanem azon idő, a mely alatt tényleg az égetés történik. És itt engedelmet kérek, hogy egy későbbi szakaszra, melynél, a mint hallottam, módosítás fog tétetni, áttérhessek, kijelentvén,hogy én a legelők tekintetében nem tehetek különbséget havasi és más legelők között; a mikor tehát a törvény a legelőkről intézkedik, abban mindenesetre a havasi legelők is benfoglaltatnak. A végrehajtásnál szintúgy figyelemmel lehe tek a törvény korlátain belül azon anyag minőségére, a mely feldolgoztatik: ha rosszabb az anyag és ennélfogva kevesebb a termelés, igen természetes, hogy az átalányozásnál ez is tekintetbe veendő. Ha eltérőleg a gyárak és a mezőgazdaságok gyakorlatától nem rendes tüzelő anyag, vagyis nem száraz fa használtatik, hanem lomb, frissen vágott faág, vagy épen trágya, a mi még kevésbé alkalmas tüzelő-anyag: kívánatos és méltányos, hogy a törvény korlátain belől ez is tekintetbe vétessék. Azon helyeken, a hol — nekem is idegenszerűnek tetszett, de ez a körülmény is közbejátszott az átalányoaások megállapításánál — a hol a viz beszerzése akár a viz távolságánál, akár más körülménynél fogva többe kerül, ezen drágító körülmény az átalányozásnál szintén figyelembe lesz. vehető.
