Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-323
310 :.23. «mágos ü'é márczius 6. 1SS4. men kivül hagyta, vagyis kötelességét ez irányban elhanyagolta. (Zajos helyeslés a szélső balon.) Fontolják meg önök ott a túlsó oldalon, hogy ha a közjogi kiegyezésnek nem ellenségeket, hanem barátokat akarnak teremteni és hiveket akarnak toborzani, nem állhat érdekükben a minister ur argumentumait elfogadni s ennek következtében a székely kép viselőket kívánságukkal és a székely népet jogos igényeivel elutasítani. (TJgy van! TJgy van! a szélső baloldalon.) Ha azt hiszik, hogy az áll érdekükben, akkor igen csalódnak. (Igás! TJgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen semmi sem mutatja annyira ezen közjogi kiegyezésnek silány és eltörlendő voltát, mint épen az, hogy még egyily kis ipart is létesíteni Magyarország törvényhozása nem bir elég önállósággal és hatalommal; (TJgy van! ügy van ! a szélső balon) ha még ezen kis ipar támogatása és fentartása is ki van szolgáltatva az osztrák ministerek önkénye és beleegyezésének. (Zajos helyeslés a szélső balon.) Ezt aztán ne nevezzék önök Magyarország önállóságának; (Zajos helyeslés a szélső balon) akkor ne beszéljünk ama kiegyezésről, mely Magyarországot azon nyomorult helyzetbe sodorta. És épen azért, mert nem akarom elfogadni azon eonsequentiákat, melyeket a pénzügyminister ur elfogadott: hiszem, hogy még azon kiegyezés mellett is • csak erős akarat kell hozzá — joga van e törvényhozásnak ezen kisipar érdekében önállóan intézkedni; (Helyeslés a szélső balon) mert a magyar képviselőház előbb tárgyalja a szeszadótörvényjavaslatot, mint tárgyalja az osztrák képviselőház és ha az osztrák pénzügyminister kötelezettséget vállalt a petróleum adóért a magyar pénzügyministerrel szemben, ez meg kötelezettséget vállalt a szeszadó-törvényért s mért nem tudta oly huzamos időig a petróleumra nézve beváltani igéretét? Cseréljék ki kölcsönösen a szesz és petroleumadóra tett Ígéreteiket és a pénzügyminister ur épen azon törvényhozással, mely hivatva van előbb megalkotni ezen törvényjavaslatot, vigye keresztül a törvényt és az osztrák képviselőház be fogja látni, hogy ez az ő érdekeinek nem praejudicál és minden habozás nélkül el fogja fogadni; mert hiheti-e, hogy az osztrák szeszadónak praejudicál az, ha a székelyek kis üstjeikkel pálinkát főznek saját szükségleteik fedezésére oly alacsony fokban IS—20 fokban, hogy azt szomszédaiknak sem adhatják el, annál kevésbé hozhatják forgalomba az osztrák piaczokon? (Helyeslés a szélső balon.) Tehát a kis üstökkel való pálinkafőzés jogának megadása legkevésbé sem alterálhatja az ausztriai szeszadót, az osztrákok meg elég bölcsek arra, hogy ha saját érdekeik nem érintetnek, belenyugosznak ezen jog megadásába. Legyen csak e háznak elég bátorsága arra, hogy következetes legyen önmagával, tartsa fenn előbb hozott határozatát, szerezzen ajmak érvényt akkor is, midőn a minister vonakodik a lajtántúli pénzügyministerrel szemben az ország egyik vidékének régi jogát és létérdekét védelmezni. (Zajos helyeslés a szélső balon) Mindezeknél fogva van szerencsém benyújtani a következő határozati javaslatot és csak azt jegyzem még meg, hogy ez szó szerint az 1868. törvény 12. §-ának 2. bekezdése azzal a különbséggel, hogy az ausztriai akó helyett 56 8 A« hektoliter tétessék, a mely a számításban annak tökéletesen megfelel. Elnök: Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa): A 6. §. 4. pontjául indítványozom a következőt : A Székelyföld azon vidékein, a melyeken az eddigi gyakorlat tanúsítása szerint a marha téli tartása csak pálinkafőzés által biztosítható, kivételkép megengedtetik, hogy pálinkát liszttartalmú anyagokból is kisebb üstökön, melyek 56'6 liternél nem nagyobbak, a pénzügyminister által megszabott feltételek mellett főzhessenek, ha minden egyes egy 56'6 literes üst után két forintot fogyasztási évi adóátalány fejében fizetnek. Beadja Ugron Gábor, Ferenczy Miklós, Incze József Ugron Ákos, Lázár Ádám, Győrffy Gyula, Móni Gyula, Schuszterich Ignácz, Farkas Dávid, báró Prónay Gábor, Németh Albert, Győry Elek Polónyi Géza, Kovács Albert, Orbán Balázs, Halász Zsigmond. Gr. Szapáry Gyula, pénzügyminister: T. ház! Ugron Gábor előttem szólott képviselő utazzál indokolta a kisüstökre nézve a törvényben teendő intézkedés szükségét, hogy az általa említett vidéken az érdekeltek saját használatukra égethessék a szeszt. Azt hiszem, ezen szempontból a kis üstöknek fentartása alig lesz indokolható, mert méltóztassék megengedni, hogy egy kis számítást tegyek arra, hogy a kis üsttel mennyi pálinka égethető és hogy vájjon ezt a mennyiséget egy család a saját szükségletére felhasználhatja-e? (Halljuk!) Csakis félhektoliter űrtartalmat véve fúl s csakis nappali égetést és hat havi dolgozási időt számítva, 21 hectoliter iható szesz az, a mennyi a kis üsttel előállítható. Már most kérdem t. ház, hogy ezen 21 hectolitert maga egy család felhasználhat] sir* C cl saját szükségletére ? Hogy ezt maga egy család nem használhatja fel, hanem hogy igenis kereskedelmi forgalomba hozza a szeszt, ezt, azt hiszem, mindenki beláthatja. (ügy van! jóbbfelöl.) Ezen számításom pedig alapítva van arra, hogy csak nappal dolgoznak, holott nincs kizárva, hogy 24 óráig is dolgozzanak. Továbbá számításom alapítva van a 6 hónapi munkaidőre, pedig a kik eddig felszólaltak, azt kívánták, hogy hosszabb időn át is főzhessenek, igy tehát az égethető mennyiségmég nagyobbra is emelkedhetik és még kevésbé
