Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-323

323 országos ülés márezins 6. 1884. 3^9 viseli) ur indítványát, hogy legyen mi után adót fizetnie. Elnök: Minthogy a szakasznak csak a) pontja lett megtámadva, kijelenthetem, hogy többi része változatlanul elfogadtatott. A mi pedig az a) pontot illeti, kérdem a t. házat, méltóztatik-e szemben Ugron képviselő ur indítványával az a) pontot elfogadni? (Igen! Nem!) Méltóztassanak tehát azok, kik az a) pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség az a) pontot változatlanul fogadta el és igy az egész szakasz változatlanul szavaztatott meg. Rakovszky István jegyző (olvassa as 5. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 6. %-t). ' Ugron Gábor: A székelyföldi kis üstök kérdése már a tárgyalás rendjén több oldalról levén megvilágítva, röviden élhetek szólási jogommal. A ki ismeri ezen kis üstök primitív felszerelését és a kitudja, hogy ezek 56*6 liter tartalmúak be fogja látni, hogy ezen primitív eszközökkel nem lehet versenyre kelni a nagy és kis gyárosokkal. A nép azért ragaszkodik ezekhez, hogy a kis üstökkel rosszabb minőségű gabonáját kifőzheti és hogy míg a szeszt megmenti családja számára, addig a moslékban marhái és sertései részére alkalmas téli takarmányt nyer. Hogy erre szüksége van a székely népnek, az kétségtelen, miután nem dús rétek képezik takarmányának talaját, hanem többnyire havasi fensíkok, melyeknek csekély táptartalmú szénáját ezen eszköz által javítania kell. De teszi azért is, mert rósz és terméketlen természetű földjének szüksége van trágyára, melylyel fentarthatja annak termőképességét; de teszi különösen azért is, mert a székely népnek az a természete, hogy a kalapján, nyakkendőjén és csizmáján kivül semmiféle ruhája nincs rajta, melyet nem maga állított volna elő és állítja pedig elő házilag, azért, hogy ne kelljen érte pénzt kiadni, mert minden van a háznál, de legkevesebb a pénz. Ha igy házilag előálította a pálinkát, nem szükséges azért pénzt kiadni, nem kell elmenni a korcsmába dorbézolni, nem szükséges hitelbe venni a pálinkát, vagy a szeszt, anyagi függetlenségét a korcsmárossal és falusi tőzsérekkel szemben fentarthatja. (Ugy van! balfelöl.) De a mi a fő, az, hogy a t. minister ur a mig gondoskodik arról, hogy a törvény utján a szeszre jó nagy adó rovassék ki, addig semmi gondoskodás nincs arra nézve, hogy a gyárakban ne használtassanak fel oly chemiai szerek a szesz előállítására, a melyek megmérgezik azokat, a kik ezt a szeszt élvezik. Nézzenek szét az országban, kivált azon részekben a felvidéken, a hol a szeszfőződék és a szeszes italok élvezése el van terjedve, mi ként csenevészedik el a nép, évről évre, nemzedékről nemzedékre, mind nyomorultabbak lesznek a gyermekek. Elsatnyul a nép a megmérgezett szeszek élvezete által. Az adót beveszi a minister ur, de kormányzása semmi rendőri intézkedést nem tart szükségesnek, hogy a szesz egyfelől kénsavval, másfelől vitriollal meg ne hainisittassék. Midőn mi a székely kis üstök érdekében felszólalunk, egyik fő ok a közegészségi szempont, hogy egészséges itallal táplálhassa bort nem termő földjei közepette terhes mezei munkára kiinduló családját, hogy ne legyen kénytelen oly italt élvezni, mely lassan öl és nemzedékeket egész biztonsággal kiirt. (Élénk helyeslés halfeVil.) És mi érvet hoznak fel ezzel szemben? Majd semmit. Hiszen t. ház! 1878-ban a székelyföldön körülbelől 20,000 re volt téve a kis üstök száma, melyek 2 frfc átalányra dolgoztak. Ezek között a legjobb készülékek 120 frtnyi értéket képviseltek, a rosszabbak 50—60 frtot. Átlag 75 írtjával vehetjük fel egy ily kis üstnek értékét, felszerelésésel együtt. Tehát ezen kis üstökben körülbelül másfél millió értéke hever a székelyeknek és Udvarhelymegyében, a hol 4000 ily kis üst volt bejelentve 1878-ban átalány adóra, ha ezen értéket vesszük fel alapul, kijő a 300,000 frt érték, egy oly megyében, melynek évi egyenes adója 1-0,000 frt. Tehát nem lehet kicsinyelni ezen értéknek részben teljes megsemmisülését, részben csökkenését. De a minister ur érvül hozza fel, hogy nemzetközi szerződés, vámszövetségi szerződés köti meg kezét s az ellen nem tehet semmit. Hiszen 1878-ban hozatott meg ezen szerződés és épen 1878-ban szíves volt a ház bölcsesége egy indítványt elfogadni, mely megrendelte, hogy a székely kis üstök érdekében a pénzügyminister terjesszen elo egy törvényjavaslatot és a pénzügyminister, kinek a ház akkor utasítást adott, a pénzügyminister, kinek kötelessége a háznak engedelmeskedni és annak rendeleteit végrehajtani, indíttatva érezte magát 1881. január 31-én a ház irományainak 900. száma alatt törvényjavaslatot terjeszteni be épen a kis üstök érdekében. Ha 1878-ban a vámszerződéssel szemben hozhatott határozatot a ház, ha a minister annak végrehajtására nemcsak kötelezte magát, hanem még intézkedéseket is tett, mi következik ebből ? Vagy az, hogy a háznak joga van a szeszadó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, melyre már egy 1882. évi interpellatio alkalmával a minister is utalta a székely képviselőket, a kis üstök ügyét rendezni és akkor megteheti a ház ezen esetben is, (Helyeslés a szélső haloldalon) vagy pedig az áll, hogy nincsen joga a háznak; de akkor meg az a kérdés, hogy miért nincs joga? Azért, mert a minister a ház által neki adott utasítást a lajtántúli pénzügyministerrel való kiegyezésnél figyel-