Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-323
323. trszágos ülés márcsius 6. 18S4. 3Q7 a szesz ára olcsóbb lesz, ezt pedig meg fogják sinyleni a kis gyárak is. Mindezeknél fogva ós azon indokoknál fogva is, melyeket az előadó ur előterjesztett, bátorkodom a t. házat kérni, hogy ezen sszakazt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Hegedüs Sándor előadó: T.ház! Méltóztassék megengedni, hogy egy oly váddal szemben védelmezzem magamat, melyet valóban meg nem érdemeltem. (Halljuk!) Ugy Dobránszky, de különösen Hermán képviselő ur reflectáítak egy oly megjegyzésemre, melyet én nem tettem, mert én Dobránszky képviselő ur beszédének azon részéről, a mely a szeszmérő-gépre vonatkozik, egy árva szót sem szóltam, tehát nem nyilatkoztam sem Siemensről, sem Dolainskyról, mert erre illetékesnek magamat nem tartom és nem teszek úgy, mint némelyek, kik magukat minderre illetékesnek tartják és mindenre tudnak valamit ajánlani. (Tetszés a jobboldalon.) Tehát igen kérem t. képviselőtársaimat, hogy engemet e tekintetben absolute semmivel se vádoljanak. En az óramérő gépek helyessége és pontossága tekintetében magamat illetékesnek nem tartom és ily kérdésben hallgatni, nem pedig dictiózni szoktam. {Helyeslés jobbfelől.) És miért nem tettem? Mert a törvényjavaslat alapján nem is szükséges, hogy tegyem, mert noha 7 évi tapasztalat van, 15 gyárban van ez idő szerint Magyarországon az úgynevezett Dolainsky-féle gép alkalmazásban : ezen hét év alatt visszaélés, hiány nem tapasztaltatott, a mi czélszerüségét bizonyítja. De ettől eltekintve, egyszerűen azért könnyű megmaradni e mellett, vagy általában könnyű a szeszórák közt választani, mert a törvényjavaslat alapja nem nyugszik a hektoliter fokoknak megadóztatásán, hanem óvatosságból, igen fontos nemzetgazdasági okokból, melyeket igen kényes hosszasan fejtegetni, vette egyszerűen a 75 foknyi átlagot és igy nem kell, hogy a fináncz fok szerint mérjen, ő egyszerűen constatálja, hogy hány hektoliter szesz termeltetik és ezen hektoliter szeszmennyiségre, 75 fokkal számítva, kirójja a 11 kr. adót. Tehát nem is kell, hogy mérjen, ez egyszerű arithmetikai dolog. A mi pedig a visszatérítés kérdését illeti: ha ez más országokban nem léteznék, akkor ezen követelés, melylyel t. képviselőtársam előállott, egészen helyén volna. De ha arról van szó, hogy kiviteli kereskedelmünk a szeszben, mely virágzik és melynek visszahatása mezőgazdaságunkra és gyáriparunkra egyaránt észlelhető, megmaradjon és a versenyt kiállja, az esetben okvetlenül gondoskodnunk kell arról, hogy az adó nem minden lépten-nyomon kövesse egyszersmind a kivitel mértékét, illetőleg legyen bizonyos spátium, melyet a kivivőnek élvezni lehet. Hogy más országok is igy tesznek, erre nézve csak két példát hozok fel. Németországra történt hivatkozás. Ott szintén azt az erkölcstelen dolgot csinálják, a mit t. képviselőtársam felhozott, hogy átlagot vesznek, ott is az erjürméret szerint mérnek (Derültség balfelől) s ennek következtében ott is azt veszik, hogy tulajdonkép mennyi az űrtartalom, mennyi szesz termeltetik mennyi fokkal, átlag alapján kivetik az adót és viszont megszabják a restitutiót egész más alapon és a végeredmény az, hogy egy hektoliterre kivetnek 8 forint 18 krt. és adnak 9 frt 80 kr. restitutiót ágió nélkül, a mi számításunk szerint. Vagy pedig vegyük Oroszországot, amelyre szintén hivatkozott a kivitel szempontjából talán azért, mert a Siemens-Halske-gépet felhozta a t. képviselő ur. Bocsánatot kérek, az egész kivitelnél a szeszóráknak és a gépeknek absolute semmi dolguk nincs. Hogy áll a kivitel Oroszországban ? Fizet 106 frt adót és ráad még 3°/o bonificatiót a kivitelnél. Ne gondolja t. képviselőtársam, a ki mindenben socialis küzdelmet és érdekeket és a társadalom különböző osztályainak egymás közötti harczát akarja feltüntetni, hogy ez egyoldaliílag és nem szigorúan a nemzetgazdaság szempontjából történik. Itt fontos nemzetgazdasági érdekekről, 30—40 milliónyi értékről van szó, a mit, a mely perczben elzárunk a kiviteltől, az meg van semmisítve. (Helyeslés jobbfelöl.) Itt uem lehet szeszóráról, gépről, legfőkép pedig őszinteségről beszélni; itt tudományról van szó ; {öklével az előadói asztalra üt) arról kell beszélni. (Élénk helyeslés jobbfelől. Nagy mozgás és felkiáltások a szélső baloldalon: az ököl a tudomány?! Nyugtalanság •jobbo 7 da'on.) Herman Ottó: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) A t. előadó ur több alkalommal, ott a hol velem szemben az érvekből kifogyott, arra a térre lépett, hogy az én beszédmodoromat, az én magamtartását tette bírálata tárgyává. (Z~j.) Egy alkalommal azt mondotta az én beszédmodoromról, hogy az imperativ, hogy az királyi, hogy az nem tudom milyen. Most ismét azt mondja, hogy modorom a socialis társadalmat egymás iránt heczczelő és a mi kiválóan illik ahhoz a helyhez, a melyen most a t. előadó ur ül, a hol a bizottság nevében tartoznék felvilágosítást adni, a t. előadó ur azt mondja, hogy könyű nekem dictiót tartanom, és azzal végzi, hogy tudományról van szó. (Felkiáltások jobbfelől: Ez nem személyes kérdés!) Bocsánatot kérek, a kérdés egyszerűen és világosan akként állott, hogy 75% fokért fizetik az adót, és 95%-os fokú szeszt visznek ki és restitutiót kapnak 95% fok után. A mi a Siemnes-Halske-gépet illeti, a t. előadó ur azt mondja, hogy annak sem szerkezetét, I sem lényegét nem ismeri, .. .
