Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-323

323 országos -ülés márezins 6. 1S84. 305 zetesen a berlini Siemens-féle készülék, a melynek nemcsak keze, hanem esze is van; mert az számít, ir a legpontosabban, a számokat összeadja, elteszi jövőre.Egép szigorú pontosságához senkit sem férhet, sem a termelő, sem a fináncz. Annak számítását meghamisítani nem lehet; annak feljegyzéseit el lehet tenni és évek múlva meg lehet találni és meg lehet tudni segélyével, hogy valaki minő fokú szeszt termelt. E szerint, hogy ha az állapíttatnék meg a törvényben, a mint én itt attól félek, hogy e szerint a szöveg szerint lehetne következtetni ebből, hogy a termelő fizet 75 fok után 11 krjával számítva, adót más részről pedig adóvisszatérítést visszakövetelhet a kivitelnél 95—97 fok után, akkor itt kiviteli praemiumként egy óriási előny nyujtatik a kivitelre dolgozó nagy gyáraknak a gazdasági czélokra dolgozó gyárak felett és azok rovására. (Ugy van ! Igaz !) Pedig ezen nagy gyárak már magában az adóelengedésben nagy kedvezményt nyernek, de másrészről ezen nagy gyárak már nagyszerű berendezésük és előnyös regiejöknél fogva is óriási előnyben vannak a gazdasági gyárak felett (Helyeslések!) Ha talán elnézés folytán ilyen különbség állapíttatnék meg a kereskedelemre, a kivitelre dolgozó szeszgyárak javára és mezőgazdasági szeszgyárak rovására, ez t ház, valósággal komoly aggodalmakat kelthetne ugy a magyar közgazdaság, mezőgazdaság, állattenyésztés, mint maga a kincstár szempontjából. (Élénk helyeslések) mert az állam, törvény szerint óriási adó visszatérítési terhet és méltánytalanságot vállalna magára. (Igás!) Én nem állítom, hogy a törvénynek ez az intentiója és ennek értelmében van szövegezve; de mivel csakugyan az van itt, hogy az adóvisszatérítésnél a szeszmérővel megállapítandó szeszfok, a kivitelnél pedig az átalány képen megállapított 75 fok vétetik egyszer s mindenkorra alapul, itt oly aránytalan differentia foroghat fenn, melynek kiegyenlítésére kérem a tisztelt házat, illetőleg kérem a t. előadó urat, méltóztassék a szükséges felvilágosításokat megadni.(Helyeslések) Hegedüs Sándor előadó: T. ház, a t. képviselő ur kérdésére bátor vagyok azt válaszolni, hogy ez nem elnézés, nem tolMba és nem is styláris hiba, hanem ez a törvényjavaslatnak sarkalatos intézkedése és itt nem ellenmondás, hanem tervszerű eljárás van, melyet bátorkodom egész röviden előadni, azt hívén, hogy a t. képviselőház minden tagja különben is tüzetesen tanulmányozta a tárgyat, (Halljuk!) Igenis, 1 hectoliter fok után 11 kr. fizettetik a visszafizetésnél, az adó alapjául pedig a hecto liter mérték átlaga 75 hectoliter fokkal vétetik fel. Hogy ebben különbség s pedig olyan különbség van, melyet a t. képviselő ur felállított, az tagadhatatlan. Igen, de nem ugy kell vizsgálni a dolgot, hogy itt a nagy gyárosok vagy kik visznek KÉPVH. 1ÍAPLÓ. 1881—84. XV, KÖTET. ki, mert általában mindenki, a kis ugy, mint a nagy szeszfőzde, a mezőgazdasági gyáros ugy, mint a nagy gyáros, a hány hectolitert elad a (kivitelre, azt a visszatérítést mindig visszakapja. És nem ugy kell megítélni a dolgot, mintha lehetséges volna az adónak absolut összegét kiszabni és csak erre szorítani a visszatérítést, mert akkor tekintve a külföldi viszonyokat, melyeknél a visszatérítés hasonló megszabások szerint történik, a mi szeszgyáraink a versenyt kiállani semmi piaczon képesek nem lennének. És harmadszor tekintetbe kell venni, hogy a jelen helyzettel szemben minő változáson megy át a dolog. Most az egyesek tulajdonképen fizettek 4.50 - 5 frt adót és visszakaptak 11 frtot a hectoliter után. A jelen törvényjavaslat ezzel szemben lénj^eges megszorításokat tartalmaz e tekintetben a kincstár érdekében, de nem megy oly messze, hogy tekintve a roppant kedvezményeket, melyekben különösen Olaszország, Németország részesíti szeszkivitelét, ezekkel szemben lehetetlenné tegye a magyar szeszkivitelt. Azt hiszem tehát, hogy e tekintetben a törvényjavaslat egészen törvényszerűen és indokoltan jár el. Herman Ottó: r

*\ képviselőház! Engem a t. előadó urnak az előadása egyáltalában nem elégít ki és én ezt nem hagyhatom szó nélkül, mert én egészen helyesnek és correctnek találom azon álláspontot, melyet Dobránszky t. képviselőtársam elfoglal. Én kérdezem a t. előadó úrtól és egyszersmind a t. pénzügyminister úrtól is, hogy mi történt azokkal a jegyzőkönyvekkel, melyek ma gukba foglalják a meghívott szakértőknek a Siemens-féle apparátussal végrehajtott kísérleti leírását, mert ezeken a kísérleteken fordult meg ezen kérdésnek valóságos megoldása, hol az állam financiális érdeke s egyúttal a termelő is meg lett volna védve. Ezen dologban t. ház, világosság és tiszta őszinteség szükséges. Hiában hivatkozik a t. előadó ur Németországra, hiában hivatkozik más országokra, mert azok az államok behozták a Siemens-féle apparátust és annak alapján megy ott ugy a megadóztatás, mint egyáltalán a kivitelre való minden intézkedés. Ez a dolog akként áll, hogy itt igenis történtek a Siemens-féle apparátussal hosszas kísérletek és az apparátus tökéletesen jónak és czélszertínek bizonyult. De t. ház, Magyarország törvényelőkészítői sohasem fogadtak el mást, mint csupán azt, a mit a bécsi irányadó körök jónak mondanak. (Ügy van! a szélső haloldalon.) És ekként, minthogy a Siemens-féle apparátus, mely el van fogadva Poroszországban, el van fogadva Oroszországban az ottani visszaélések ellen, tehát a legnagyobb visszaélések ellen és igen kitűnő szolgálatot tesz, a bécsi irányadó köröknek nem kellett, behozatott egy gázóra-féle apparátus, mely csupán csak a mennyiséget méri. I Ez az apparátus ki lök magából egy kis szeszt egy