Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-323
£04 3 23. országos ülés márczias 6. 1884 fákból dorongot csinál ellenem: akkor mindenesetre erosebb lesz, mint én, de ily argumentum elől tisztelettel kitérek (Tetszés joblfdől) egyszerűen azért, mert igen természetes dolog, hogy mindenki azzal az argumentummal él és azzal keresi kenyerét, a mije van: hol a marhájával, hol az eszével. (Derültség a jobboldalon.) Elnök : T. ház! Az 1. §-hoz Lázár Ádám nyuj tott be határozati javaslatot, illetőleg módosítást. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Lázár Ádám által benyújtott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatett el, ennélfogva az 1. §. szövege elfogadtatott. Rakovszky István jegyző [olmssaaä. %-t). Dobránszky Péter: T. ház! Azért vagyok bátor felszólalni, hogy a t. előadó úrtól felvilágosítást kérjek a 2. §. szövegezését illetőleg, melyre nézve nekem aggályaim vannak. Én, t. ház, közgazdasági dolgokkal, nevezetesen hazánk közgazdasági dolgaival foglalkozom egy kicsit, de mint képviselőnek foglalkoznom kell különösen azon kérvényekkel is, melyek ide a ház elé figyelembe vétel végett terjesztetnek, nevezetesen'pedig ily fontos törvényjavaslatokra vonatkozólag, melyek az országnak ugy mezőgazdasága mint ipara, mint pedig kincstári érdekeire nézve oly rendkívüli nagy jelentőséggel birnak. T. ház! A magyar szesztermelők országos egyesülete a képviselőházhoz egy kérvényt terjesztett be épen a szeszadó törvényjavaslat tárgyában s én figyelemmel lévén a kérvényre, abban különösen szemembe ötlött a szesztermelők azon kérelme, hogy miután Magyarország szesztermelői eddig az adótörvények folytonos változtatása következtében sok nehézséggel voltak kénytelenek küzdeni : a jelen törvényjavaslat olymódon alkottassák törvénynyé, hogy ha csak lehetséges, abban állandóság biztosittassék, főleg arra nézve, hogy az adó két sarkalatos momentuma, t. i. „a kiviteli adóvisszatérítés és a foktartalom átalánya semminemű változáson keresztül ne menjen." Ezt kéri a szesztermelők egyesülete az összes magyarországi szesztermelők nevében. És e tekintetben a törvényjavaslatnak három fontos intézkedése áll előttünk; az egyik a jelenlegi adóvisszatérítésre vonatkozó 2. §., azután a 21. szakasz c) pontja, melyben megállapíttatik, hogy mi vétetik az átalány alapjául és végre a 22. §. első pontj'a, hol a megadóztatás alapja 11 krajczárral állapittatik meg. T. ház, midőn az adóvisszatérítés kérdésével foglalkozunk, nem állhat fenn más elv, melyet követnünk kell és követni czélszerű, mint az, hogy adó visszatérítés czimén ugyan oly összeg fizetendő vissza a kivitt szesz után, mint a mennyit a termelő tényleg adó fejében fizetett. {Helyeslések.) Ez azt hiszem, megtámadhatatlan elv: ugyanannyit adni vissza adómegtérítés czimén, mint a mennyit tényleg fizetett a termelő a kivitelkor. Meglehet t. ház, hogy én, mint laicus emberaz ilyen dolgokban, hiszen épen ezért kérek felvilágosítást, nem tudom megítélni, vájjon nem csupán stylaris hiba forog-e itt fenn? Ezen 2. szakaszban az van, hogy; „ha égetett szeszes folyadék az adóvisszatérítési igény fentartásával a vámvonalon kivitetik, a meghatározott 100 fokú szeszmérővel megállapított szeszfok tartalom" után kapjon a termelő visszatérítést s ezen felül még 10 °/o pótlék téríttessék vissza neki elpárolgás stb. czimén, más részről az előbb hivatolt szakaszokban az van, hogy az adóátalány alapiául hektoliterenként 75 fok szesztartalom vétetik; a 22. §. í. pontjában pedig az van, hogy a megadóztatás alapjául minden szeszfok után 11 kr. számíttatik. Az, a ki a külföldre kivisz szeszt, fizet adót 75 fok után; ámde a mai technika nagyszerű eszközei segélyével képes a szesztermelő 90—9 5 sőt 97 fokú szeszt termelni, tehát oly szeszt, a melynek absolut szesztartalma 95 — 97 fok. Hogy ez tény, t. ház, arról nekem biztos tudomásom van épen a fővárosban dolgozó Leipziger és Grünwald czégnél. (Ugy van! Igaz!) Már most mi azon igen örvendünk, hogy a technika igy halad és az emberek így haladnak a technikával és dúsabban termelnek. De, mondom, meglehet, hogy aggályaim alaptalanok, én abban látom itt a differentiát, hogy mig a törvény azt követeli, hogy 75 fok után fizettessék az adó, addig a kivitelre termelő adóvisszatérítés czimén esetleg 90, 95, 97 fok után követelhet visszatérítést. Hogy pedig ez nem kicsiség, méltóztassék figyelemmel lenni a következő egyszerű számításra. (Halljuk !) Vegyük, hogy általában nem 97 fokot termelnek, mint a Leipziger és Grünwald czég, hanem 95 fokot termelnek, hát ennek 75 fok után 11 krajczárjával számítva az adója, 8 frt 25 krt tesz hektoliterenként. Ha pedig azt mondjuk, hogy például 95 fokot termel és ilyet visz ki, akkor visszatérítés czimén követel nem 8 frt 25 krt, hanem 10 frt 75 krt, hectoliterenként tehát 2 frt 50 krral többet, mint a mennyit a kincstárnak adóban fizet. Ez különbség és méltóztassék figyelembe venni, hogy mily nagy különbség, ha ne m csupán egy hektolitert veszünk számítási alapúi. Vegyük, hogy valaki százezer hectolitert visz ki, már az 217 ezer írttal többet kap adó visszatérítés czimén mint a mennyit ő tényleg fizet a kincstárnak. (Mozgás.) Abban az esetben, ha csak ugyan nem stylaris elnézésből szövegeztetettigya szakasz a megadóztatás végett számított 75 fok és a visszatérítés végett számított 90—95 fok között nagy a különbség. (Ugy van!) [ Mai nap nagyszerű tökélyű gépek vannak a szesz| fok meghatározására és ellenőrzésére. Ilyen neve-
