Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-322
322 országos ülés iuürczins 5. 1884. 289 Máriássy Aladár: T. ház! A szeszadó tekintetében két adózási rendszer létezik: vagy a szesznek fogyasztása alkalmával fizetik az adót, a szeszkészlet folytonos ellenőrzés alatt tartatván, vagy a szesztermelő által előlegeztetik az adó. Az előbbi rendszer Francziaországban dívik, a többi európai államok az utóbbi rendszerhez ragaszkodnak. Az adóztatás módozatára, valamint az adótételek és az adóvisszatérítés tekintetében lényeges különbségek állnak fenn az egyes államok között. Oroszország, mint a termelés és mindenesetre fogyasztás terén első állam, behozta a kötelező terményadót 10,000 literpercent után fizettetik 65 rubel ós 8 kopek adó, az adóvisszatérítés ugyanoly magas, mint az adó, 90 fokú szesznél adatik 3%, 10 napi szállítás mellett minden napra Vs'/o, és 90 napi szállításnál összesen 6 8 / s %-uyi kedvezmény engedélyeztetik. Németország 5 ország csoportra oszlik, egymás közt fennálló transitó vámokkal, különböző adótételekkel és különböző adó visszatérítésekkel. Eszaknémetországban, hol a kötelező terményadót nem ismerik, az űrtartalom és a feldolgozandó anyagkészlet utáni adókivetés képezi az ;idóztatás módozatát, 10,000 literpercent után fizetnek 16'36 márka adót, az adóvisszatérítés ennél valamivel csekélyebb, mert csak 16-1 márkát teszen. Nálunk Magyarországon, mióta a szeszadó behozatott, mindig a termelő által előlegeztetett. A fennálló törvényhez képest, legsarkalatosabb változás a törvényjavaslatban azzal idéztetik elő, hogy behozatik a kötelező terményadó az iparszerű szeszgyárakra, e szerint fog az adó 10,000 literpercent után tenni 9 frt 17 krt, a mi 957° adóemelésnek felel meg. Ezzel szemben felhozható az, hogy szállítási és raktározás czímen engedélyeztetik 10% pótlék, mi által az adó annyival megcsökken. Felhozható az, hogy adómegtakarítás műveletének a kötelező terményadó behozatalával többé helye nem lehet, miután semmi értéke és értelme többé nincs, miután a szeszgyáraknak érdekében áll nem gyorsítani az erjesztést, sőt lassú erjesztés utján a feldolgozandó anyagot a legutolsó százalékig kihasználni. És leszállittatik az adóemelés az által, hogy tökéletesebb gyári berendezéseket fognak alkalmazni, melyek mellett ked • vezőbb eredményeket érhetnek el. Azonban ezen emelés túlságosan magas és hirtelen. Nem kívánok jós lenni, de én azt tartom, hogy sok iparszerű szeszfőzde vesztét fogja ezen törvény maga után vonni. Kényes oldala az egész rendszernek pedig az, hogy sok tulajdonost fog csábítani arra, hogy titkos és tilos módon csináljon magának a szeszgyártásból jövedelmet. Az előadó ur is felhozta, hogy theoriában a kötelező terményadó a legigazságosabb. De meg van ennek a gyakorlatban KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XV. KÖTET. az Achilles sarka 1862—65-ben be volt hozva ugyanezen rendszer Magyarországba és a legnagyobb visszaélések azon időben történtek. Jól lehet, hogy most némi cautelák alkalmaztatnak, t. i. a megadóztatandó szesz tartalma 75 fokban lett. megállapítva és egy állítólag tökéletes mérő gépnek felállítása lett elrendelve. De kérdés marad az, vájjon a lelkiismeretes szesztermelőre nézve és azokra nézve, a kik nem a kötelező terményadó szerint állítják elő a szeszt, elegendő garantiát fog-e nyújtani. Sokan azon véleményben vannak, hogy a törvényjavaslatban foglalt büntető intézkedések túlságosan enyhék. Szemben azon nagy haszonnal, mely a nem becsületes szesztermelőkre és az ellenőrzés kötelességét elmulasztó adóközegekre háramolhat. Az iparszerű szeszgyárak és a mezőgazdasági szeszfőzdék mindegyike maga hatáskörében haszonnal működhetnek azonban oly feltétel alatt, ha azon nagy különbség, mely a kétféle szeszgyárak közt fennáll, a törvényhozás által lehetőleg kiegyenlittetik, illetőleg, ha helyes adópolitika követtetik, a mi a múltban meg nem történt; és hogy ez a mostani törvényjavaslattal bekövetkezhessek, kötve hiszem, még pedig azért, mert a mezőgazdasági szeszüzletben az adó le nem szállíttatott. En mindig és mindenben csak az adóban keresem a bajt. 1855—66-ban 9464 szeszfőzde állott fenn Magyarországon, 75-ben azok száma leapadt 865-ig, a mostani kimutatás szerint körülbelől 618 szeszfőzde van. Ezt concedálta a niinister ur tegnapi beszédében. De mi következik ebből ? Az, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék veszteséget szenvedtek, (Ugy van a bal- és a szélső baloldalon) illetőleg a tulajdonosok kénytelenek voltak a szesztermeléssel felhagyni. Megjegyzendő azonban, hogy az állampénztárnak nem volt kára. De a közgazdasági hátrány hosszú sora keletkezett az által, hogy a nagyipar leszorította a kisipart a versenytérről. Szem előtt tartom a felvidék viszonyait, melynek érdekében szólalok fel, ott a növéuytáprészekbenhitv.'ny földek még inkább lesoványodnak, a marhaállomány a takarmányhiány és szűke miatt fogy. (Halljuk!) A mesteremberek, kik annakelőtte a szeszfőzdékben bő foglalkozást találtak, most a megapadt szeszfőzdék mellett alig képesek ebbeli iparuk után megélni. Az alfölddel megkönnyebbített vasúti közlekedés felkeltette a versenyt a többi élelmi czikkekre nézve, ugy hogy a kistermelő nem értékesítheti többé oly jól a rozsot, árpát és zabot, mint azelőtt. A kivándorlás folyton tart, a földbirtokos alig bír boldogulni és egymás után pusztul. Ezek a valódi tények; ez a képe az ottani viszonyoknak és ha ennek okát kutatjuk, nem lehet eltagadni, hogy ez szoros kapcsolatban áll avval, hogy nem fizeti ki magát a szeszterme léssel foglalkozni. A nagy adó általában véve 37
