Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-322

288 §22. országos ülés márezins 5. Í8S4. buktatása segíthet; ezt tegye a nemzet, ha sorsán könnyíteni, ha hazáját a végveszélytől megmenteni akarja. Nem fogadom el a törvényjavaslatot, hanem csatlakozom a Győrfy Gyula barátom által beadott határozati javaslathoz. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) f Wieland Arthur: T. ház! Ámbár 6 éve van szerencsém e t. háznak tagja lenni, nem sok­szor vettem magamnak szabadságot a t. ház figyel­mét igény bevenni s ma is azért teszem, mert e terem­ben igen kevesen vagyunk, a kik gazdasági szesz­főzdével birva, annak érdekeit közvetlen tapasz­talásból ismerik. Mindenki, a ki a felföldi gazda­sági viszonyokat csak némileg is ismeri, tudja, hogy mily fontos szerepet töltenek be ott a szeszgyárak. Az ottani mostoha föld csakis igen erős trágyázás és igen szorgalmas megmunkálás által tehető jöve­delmemezővé. Az elsőt pedig, legalább eddigelé csakis szeszfőzés által érhettük el. A másik pedig szinte nehezebbé válik a nagymérvű' hazai kiván­dorlás által, mely munkásaink nagy részétől meg­foszt. Ha tehát most a szeszfőzés megnehezittetik, a felföldi birtokosok válságos helyzetbe jutnak. T. ház! Iparkodni fogok bebizonyítani, hogy a ministeri indokolás és a pénzügyi bizottság je­lentésének azon állítása, hogy a javaslat a mező­gazdasági szeszházak érdekében volna, téves. T. ház, igaz, hogy elvben a terményadó a leg­igazságosabb. De gyakorlatban két okból káros­nak tartom. Az első az, hogy ezen adó mellett a visszaéléseknek tág kapu van nyitva. Midőn a 60-as években gr. Larisch ministersége alatt al­kalmazásban volt, a sok csalás miatt az adójöve­delem leszállt, a becsületes emberek, kik csalni nem akartak, nagy kárt vallottak és 3 év múlva az egész systemával fel kellett hagyni. Igen félek, hogy ez most is igy fog történni, mert ha ezen új 600 vagy 800 forintos szeszmérő­gép tökéletesebb is mint a régi és hogy eddig ezen néhány szeszgyárban, hol most használtatik, még jelzésének meghamisítása be nem bizonyittatott is, annak általános kötelező használata folytán annyi ügyes és furfangos ember iparkodni fog ezen j ekést meghamisítani, hogy ez valószínűleg meg fog tör­ténni, akkor pedig nem a várt néhány milliónyi több­let fog bekövetkezni.Különben a ministeri indokolás is bizonyítja, hogy az új rendszernél könnyebb visszaéléseket elkövetni és hogy az eljárás szük­ségkép sokkal vexatoriusabb lesz az által, hogy a nagyobb controll czéljából 15,000 forintnyi több költséget helyez kilátásba. Ezen összeg a valóság­ban pedig sokkal magasabb lesz. A jelenleg fenn­álló rendszernél nagyobb mérvű csalás ugy szól­ván lehetetlen volt és a pénzügyőri controll igen csekély mérvre szorítkozhatott. A másik ok, a miért a terményadót károsnak tartom az, hogy nézetem szerint a mezőgazdasági szeszipar jelenlegi virágzását azon kivitelnek kö­! szőni, mely az átalányozás mellett nyújtott nagy lappangó exportpraemium folyománya; ezen ex­portpraemium pedig most rendkívül leszállittatik. ennek a hatása, félek, az lesz, hogy a kivitel meg­szűnik vagy legalább nagyon kevesbedik és a vámsorompón belül összetorlódó szesz-adója a fogyasztókra áthárítható nem lesz és ugy ez fo­gyasztási adójellegét elvesztve, egyenes adóként fog súlyosodni a gazdára és a gyárosra. Ezt tegnap a t. pénzügyminister ur is el­ismerte beszédében, midőn azt mondotta, hogy ezen negyedfélmillió fogja sújtani a fogyasztót, de a gyárost is. Már pedig én nem tarthatom helyes fogyasztási adónak azt, mely nemcsak a fogyasz­tót, hanem a gyárost is sújtja. De a nagy gyáros mindig előnyben lévén a gazdasági szeszfőzővel szemben, ez utóbbiak fognak áldozatul esni. Igaz, hogy a javaslat megengedi a mező­gazdasági szeszházaknak az átalányozási rend­szernél maradni, de abban az esetben 30%-ra emeli az adót, ezt pedig elviselni nem tudják. Megfoghatatlan előttem azon szűkkeblűség, melyet a javaslat tanúsít azon gazdasági szesz­főzdékkel szemben, melyek a terményadóra áttér­nek, t. i. 20°/o adókedvezményben részesültek 35 hl. űrtartalomig, 107" pedig 45 hl.-ig. Most ez reducaltatik 350, illetve 450 literre, pedig 35 hl. űrtartalomban jelenleg 420—440 liter folyó szesz termeltetik, tehát ezen intézkedés következtében, ha az eddig élvezett 20%-nyi kedvezményt meg akarja tartani, V ä részszel kisebbíteni kell szesz­házát, ugyanannyival kevesbíteni marháját, egy szóval rosszabbul gazdálkodni és birtokát devas­tálni. Itt kissé nagyobb latitude a nagy gyárak kárával nem járna, mert ezek úgyis roppant elő­nyökkel birnak a mezőgazdasági szeszfőzdékkel szemben. Az aránylag kisebb regié, a nagyobb tőke s szakképzettségenkivül ejavaslat 87°-nyi adóked­vezményt ad nekik az által, hogy tekintettel nincs a megadóztatás a szesz fokára, pedig a nagy gyá­rak ezen túl ezért némi berendezéssel csakis recti­fikált, azaz 96 fokú szeszt fognak égetni, mig a gazdaságiak csak is 87-et képesek. Végezetül ki akarom mutatni számbelileg, hogy mennyit fizet most egy 35 hectoliteres gyár és mennyit fog azután. Most 207" adókedvezménynyel fizet 15 forint 40 krajczárt, azután, ha az átalányozásnál marad, fog fizetni 307o-kal többet, 20 frt 2 krt, ha a ter­ményadóra átmegy 420 litertől 31 frt 20 krt. Itt persze csak 107* az adókedvezmény. Miután ezekből folyólag nézetem szerint a j avaslat a szeszipar, de különösen a mezőgazdaság érdekének meg nem felel és megfelelő módosítá­sokra remény nincs, a javaslatot el nem fogadom. I (Helyeslés bal/elől)

Next

/
Thumbnails
Contents