Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-321

I \ QgQ 321. országos ülés Hegedüs Sándor előadó: T. képviselőtársamnak kénytelen vagyok azon elementáris magyarázattal állani elő, hogy itt e számokban az adó alapján vannak az adatok összeállítva, tehát olyan üst, mely adó alá nem vétetik, a fináncz adatai közt nincs, már pedig ezek egészen hiteles pénzügyministeri kimutatások. Azt pedig szintén nem képzelheti a t. képviselő nr, hogy a józan székelyek bejelentsék adó alá azt az üstöt, a melyen nem főznek. Ugron Gábor: Be kell jelenteni, mert lepecsételik ! Hiszen nem tudja! Hegedüs Sándor előadó : Még egyszer ismétlem, különösen a t. képviselő ur számára, hogy itten az adó alá bejelentettek vannak, az adófizetők vannak, a mint hogy a közelebbi rovatban az általuk leróvott adó összege is ki van tüntetve. Ne méltóztassék feltételezni rólam, hogy olyan adatokkal állok elő, a melyek nem hitelesek. (Mozgás lalfélölf) Ugron Ákos (a jobboldalra mutat). Ott sem hiszik a székely képviselők! Hegedüs Sándor előadó: Én ezzel sem többet, sem kevesebbet bizonyítani nem akartam, mint azt, hogy végzetes hatást a törvény intézkedései nem gyakoroltak. De hogy nem szigorú a törvény, azt én nem állítottam. Ennek következtében mag* a t. pénzügyminister ur szükségesnek látta e tekintetben enyhítéseket s kedvezményeket biztosítani törvényjavaslatában ezek számára is és ez három intézkedésben foglaltatik. (Zaj balfelöl.) Méltóztassanak megengedni és azzal a kis türelemmel megajándékozni, a melyet most is tapasztaltam, hogy röviden ezt is előadjam. (Halljuk!) Az egyik kedvezmény az, hogy a főzőedény nem egészen vétetik, hanem csak 4

A részben az adó alapjául, tehát tulajdonképen ez arra megy ki, hogy 20%-nyi kedvezmény, illetőleg különbség adatik. Azt hiszem, ez nem jelentéktelen. (Zaj balfelöl.) A másik kedvezmény az, hogy a megváltás alapjául nemcsak a gyümölcs, de a lisztes anyagok is felvétetnek és az illető nem köteles naprólnapra, hétről-hétre bejelenteni a lisztes anyagok mennyiségét és főzését, hanem az egész időszakra a lisztes anyagból való főzésre nézve is átalány utjäni megváltásra juthat. A harmadik az, a mi szintén egyik panasz volt, hogy csak egy üst engedtetett meg; most megengedtetik két üstnek használhatása is. (Zaj balfelöl.) Már ez azt hiszem, hogy ugy azoknak kicserélése, mint a főzésnek állandósítása szempontjából szintén nem jelentéktelen kedvezmény. Én nem fogok fényes képeket festeni ezeknek kedvező helyzetéről és az intézkedések nagyszerű horderejéről. Egész szigorú tárgyilagossággal adtam elő azt, hogyha oly helyzettel szemben, amelynek szigora alatt élhető állapotban megmaradtak, sőt bizonyos években a termelési viszonyok szerint márczius 4 1884. | szaporodtak a kis üstök, ily három kedvezmény nyujtatik, a nélkül, hogy túlbecsülném azokat

f annyit mégis következtethetek, hogy ezek helyzete jobb, könnyebb és a megélhetési viszonyok könynyebbek lesznek. Ebből sem többet, sem kevesebbet nem akarok következtetni. Még egyre kívánom a t. ház becses figyelmét felhívni és ez vonatkozik a törvényjavaslat másik intézkedésére, a mely az élesztő-gyárakra vonatkozik. Az élesztő-gyárak, mint méltóztatnak tudni, a szeszóra szerint terményadót fizettek. Fizettek pedig az egész lOOhectoliter fok után. Most a törvényjavaslat alapja egy átlag, t. i. a terményátlag 75 fokkal. Az igazsággal és arányossággal nem egyeznék meg az, hogy míg a többi gyáraknak adója a termény után felemeltetik 30%-al, ezeknek adójuk leszállittassék. Hogy a különbség, mely az adóalap természetéből foly kiegyenlittessék, ezeknek adója 307u pótlékkal láttatik el Ebben van az igazságos arány, mely a különböző szesz-, illetőleg élesztő-gyárak közt az adózásban helyre áll. Természetes következménye ennek egyszersmind az, hogy a vámot, mely a külföldről behozott élesztőkre 10 írtban volt megállapítva, fel kellett 10 írttal emelni és igy 20 írtban kellett megállapítani. Ezekben előadtam a törvényjavaslatnak azon főbb intézkedéseit, a melyeken nyugszik. Azt hiszem, hogy ezek nemzetgazdasági hatásukban károsak lenni nem fognak, sőt a mennyiben az aránytalanság a terményben, a gyári berendezésben és a főzés gyorsításában lehetőleg kiegyenlittetik, azt hiszem, nemzetgazdasági tekintetben kedvező hatást fognak gyakorolni és ha másfelől, mi az adónál kétségtelenül a főczél és főindok, az államháztartásban 3Vs—4 millió új fedezetet nyújtanak, melyet minden más forrásból sokkal nehezebben és sokkal nagyobb megíerheltetéssel lehetne bevenni, ez pénzügyi szempontból eléggé indokolva van, annyival is inkább, mert a 757« átlag és a tökéletesített ^mérőkészülékek, a visszaéléseket is megakadályozzák, minthogy ezek már is nálunk 15, Ausztriában 34 gyárban próbálva voltak. Még csak azt vagyok bátor felhozni, hogy a pénzügyi bizottság előtt egy kérvény volt, az, melyet az aradi kereskedelmi és iparkamara adott be. Ennek tartalmát csaknem teljesen visszaadja azon második kérvény, a melyet a szesztermelők országos egyesülete időközben nyújtott be és a mely ezen szempontból a ház irodájába tétetett le. Ezekben egyfelől kéretik az adó ezen rendszerének, a mely a törvényjavaslatban van letéve, állandósítása, másfelől pedig az átmenetre elegendő idő hagyása a gyárak számára azon czélból, hogy előkészülhessenek az átalakításokra. A pénzügyi bizottság azon szempontból indulva ki, hogy a kérdés, a mely igy megoldást nyer, hite és meggyőződése szerint állandó alapra van fektetve, a