Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-321

821. országos ülés máresdns 4. 1884 ogg pedig fizetnek 612 ezer frtnyi adót. Ebből a két körülményből, t. i. ezen intézkedések kiterjeszté­sének a naffy gyárakra való hatásából és a a'vá­raknak a monarchia két fele közti ezen felosztásá­ból igen könnyen ki lehet számítani — és min­denki levonhatja magának annak következményét — hogyha ezen határokon túl megyünk a kedvez­mény kiterjesztésében, mely érdekeknek szolgá­lunk és mily kárt okozunk magunknak ;ugy hogy e tekintetben bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni sem szükségesnek, sem ildomosnak nem tartom. A gazdasági gyárakra ezen határ felállítása a terményadóra átvive, szintén a szaktanácskoz­mánynak fejtegetése értelmében, egyszerű átszá­mítás kérdése volt a mely átlagos átszámításban ugy állapodtak mejr, hogy 35 hectoliter űrtarta­lomnak megfelel 37a hectoliter napitermelés és 45 hectoliter űrtartalomnak megfelel 47 2 hecto­liter napitermés. Sőt a pénzügyminister ur javas­latában a kedvezmény kiterjesztését illetőleg to­vább ment, mint maga a szaktanácskozmány, mert maga a szaktanácskozmány előterjeszté­sében csak 3—4 hectoliter volt ajánlva ha­tárul annak, hogy az illető gyáros átalány- vagy termény a dót választhasson és élvezhesse a 10— 207» adóleengedést; a pénzügyminister ur javas­lata pedig tovább megy a határok kiterjesztésé­ben, t. i. 37», illetőteg 47a hectoliterig. A másik változás a gazdasági gyárakra nézve pedig abban áll, eltekintve attól, hogy 107» visz­szatérítési pótlékban ép ugy részestílnek, mint természetesen minden más gyár, a mely szeszt ad és értékesít, mondom, ettől eltekintve, még az a változtatás van ezekre nézve, hogy nem két kathe­goriában biztosíttatik az adóelengedés, i 0 és 20 "/o-ban, hanem három kathegoriában nemcsak 10 és 207; kai, hanem a 20 hectoliter űrtartalommal birokra 257«-kal. Ez tehát azon kisebb mezőgaz­dasági gyárakra nézve, a melyek ezen űrtartalom­mal birnak, még további és hiszem, nem jelenték­telen kedvezmény. Ha a kormány javaslatában to­vább ment volna és ha a törvényhozás intézkedé­seiben ugyanazt tenné, azt hiszem, hogy ez kivi­teli kereskedelmünknek és gyári iparunknak nem jelentéktelen kárt fogna okozni. Erre súlyt fektetek t. ház, mert a, monarchiá­ban szeszkivitelünkkel nemcsak hogy jelentékeny, de folyton javuló és emelkedő állást foglalunk el. Mert mig az egész monarchia szeszkiviteléből 1868-ban a magyar kivitel tett ölVo-ot, már 1883-ban 797°-ot tett. Tehát hogyha e tekintetben van érdek, a mely a megszorításoktól való tartóz­kodást és további nehézségektől való óvakodást ajánl, azt hiszem, ez az érdek e számarányban elég érthetően ki van fejezve Még a gyárak egy nemére kell kiterjeszked­nem s ezek a sokat emlegetett kis üstök. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezekre vonatkozólag előterjesz­tésemet megtenném, ismerkedjünk meg a helyzet­tel és az adatokkal. (Halljuk! Halljuk!) Mert nem tagadom t. ház. hogy az 1868-iki törvénynyel szemben az 1878-iki törvényhozás intézkedései ezekre a szeszfőzdékre határozottan szigoruabbak. Ugron Ákos­- Nem történt intézkedés. Hegedüs Sándor előadó: De történt intéz­kedés annyiban, a mennyiben a végrehajtás útján a törvény érvényen kivül helyeztetett, és egy törvény, mely az 1868-ki törvényt érvényen kivül helyezé, érvényben van. Ugron Gábor: Nincs érvényen kivül he­lyezve. Hegedüs Sándor előadó: Az adatok tehát következőleg állanak. (Halljuk!) Azért sorolom elő ezeket t. ház, mert ha van aggodalom — és pedig van — és ha van hátrány — és pedig van a kis­üstökre nézve, ezt nem tagadja senki; másfelől tagadhatatlan, hogy van túlzás is azon beszédek­ben és írásokban, melvekben az állíttatik, hogv ezek teljesen tönkremennek és megszűnnek. Am beszéljenek az adatok. (Halljuk!) Az 1868 — 69-iki campagneban, tehát a legkedvezőbb törvényhozási intézkedések hatása alatt volt a kis üstök száma Magyarországon 72,611 ; meghozatott az 1878-iki törvény. Közbe legyen mondva, a szám folytono­san emelkedett 1868 óta, úgy hogy a törvény életbeléptetése alkalmával, az 1877—78-iki cam­pagneban a kis fozdék száma 98,270 volt. Ekkor életbe lépett az 1872-iki törvény és ennek életbe­léptetése után az első évben a fozdék száma 113,520 volt. Tovább megyek, mert nem szeretném, hogy itt a házban valaki feltehesse rólam, hogy én e számmal azt akarom elhitetni a házzal, vagy az országgal, hogy e számemelkedés a törvény ked­vező hatása lenne, mert szigorított törvényből ked­vező hatást nem következtetek le, ilyen logikám nekem sincs. (Derültség a szélső haloldalon). Ekkor beállott az első év után egy nagy csökkenés, mert 1879—80-ban a kis üstök száma 79,672-re szál­lott, tehát többre ugyan, mint 1868-ban, de jelen­tékenyen kevesebbre, mint a mennyi az akkori campagneban volt. Azután új emelkedés állott be az 1881 — 82-ki campagneban, e szám 82,410-re. a rákövetkező évben 91,686-ra emelkedett és az­után a legutóbbi campagneban, az 1882—83-iki­ban 87,720. Ez évből csak azon egy következte­tésre akarok jutni, inert szigorúan tárgyilagos kívá­nok lenni, hogy az 1878: XXIV. t.-cz.nek megfelelő intézkedései a kisüstökre alkalmaztatván, azokra azon végzetes pusztító hatást, melyet némelyek állítanak és hirdetnek, nem gyakorolta. Hogy az első évben bizonyos megszorítást gyakorolt, a mi­dőn megijedtek tőle, az kétségtelen, de hogy az­után újra emelkedett a szám s ennek következté­ben meg lehetett élni, habár szigorúbb törvénynyel is, azt e számadatok bizonyítják. Ugron Gábor: De főznek-e vele? 33*

Next

/
Thumbnails
Contents