Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-321
821. országos ülés máresdns 4. 1884 ogg pedig fizetnek 612 ezer frtnyi adót. Ebből a két körülményből, t. i. ezen intézkedések kiterjesztésének a naffy gyárakra való hatásából és a a'váraknak a monarchia két fele közti ezen felosztásából igen könnyen ki lehet számítani — és mindenki levonhatja magának annak következményét — hogyha ezen határokon túl megyünk a kedvezmény kiterjesztésében, mely érdekeknek szolgálunk és mily kárt okozunk magunknak ;ugy hogy e tekintetben bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni sem szükségesnek, sem ildomosnak nem tartom. A gazdasági gyárakra ezen határ felállítása a terményadóra átvive, szintén a szaktanácskozmánynak fejtegetése értelmében, egyszerű átszámítás kérdése volt a mely átlagos átszámításban ugy állapodtak mejr, hogy 35 hectoliter űrtartalomnak megfelel 37a hectoliter napitermelés és 45 hectoliter űrtartalomnak megfelel 47 2 hectoliter napitermés. Sőt a pénzügyminister ur javaslatában a kedvezmény kiterjesztését illetőleg tovább ment, mint maga a szaktanácskozmány, mert maga a szaktanácskozmány előterjesztésében csak 3—4 hectoliter volt ajánlva határul annak, hogy az illető gyáros átalány- vagy termény a dót választhasson és élvezhesse a 10— 207» adóleengedést; a pénzügyminister ur javaslata pedig tovább megy a határok kiterjesztésében, t. i. 37», illetőteg 47a hectoliterig. A másik változás a gazdasági gyárakra nézve pedig abban áll, eltekintve attól, hogy 107» viszszatérítési pótlékban ép ugy részestílnek, mint természetesen minden más gyár, a mely szeszt ad és értékesít, mondom, ettől eltekintve, még az a változtatás van ezekre nézve, hogy nem két kathegoriában biztosíttatik az adóelengedés, i 0 és 20 "/o-ban, hanem három kathegoriában nemcsak 10 és 207; kai, hanem a 20 hectoliter űrtartalommal birokra 257«-kal. Ez tehát azon kisebb mezőgazdasági gyárakra nézve, a melyek ezen űrtartalommal birnak, még további és hiszem, nem jelentéktelen kedvezmény. Ha a kormány javaslatában tovább ment volna és ha a törvényhozás intézkedéseiben ugyanazt tenné, azt hiszem, hogy ez kiviteli kereskedelmünknek és gyári iparunknak nem jelentéktelen kárt fogna okozni. Erre súlyt fektetek t. ház, mert a, monarchiában szeszkivitelünkkel nemcsak hogy jelentékeny, de folyton javuló és emelkedő állást foglalunk el. Mert mig az egész monarchia szeszkiviteléből 1868-ban a magyar kivitel tett ölVo-ot, már 1883-ban 797°-ot tett. Tehát hogyha e tekintetben van érdek, a mely a megszorításoktól való tartózkodást és további nehézségektől való óvakodást ajánl, azt hiszem, ez az érdek e számarányban elég érthetően ki van fejezve Még a gyárak egy nemére kell kiterjeszkednem s ezek a sokat emlegetett kis üstök. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt ezekre vonatkozólag előterjesztésemet megtenném, ismerkedjünk meg a helyzettel és az adatokkal. (Halljuk! Halljuk!) Mert nem tagadom t. ház. hogy az 1868-iki törvénynyel szemben az 1878-iki törvényhozás intézkedései ezekre a szeszfőzdékre határozottan szigoruabbak. Ugron Ákos- Nem történt intézkedés. Hegedüs Sándor előadó: De történt intézkedés annyiban, a mennyiben a végrehajtás útján a törvény érvényen kivül helyeztetett, és egy törvény, mely az 1868-ki törvényt érvényen kivül helyezé, érvényben van. Ugron Gábor: Nincs érvényen kivül helyezve. Hegedüs Sándor előadó: Az adatok tehát következőleg állanak. (Halljuk!) Azért sorolom elő ezeket t. ház, mert ha van aggodalom — és pedig van — és ha van hátrány — és pedig van a kisüstökre nézve, ezt nem tagadja senki; másfelől tagadhatatlan, hogy van túlzás is azon beszédekben és írásokban, melvekben az állíttatik, hogv ezek teljesen tönkremennek és megszűnnek. Am beszéljenek az adatok. (Halljuk!) Az 1868 — 69-iki campagneban, tehát a legkedvezőbb törvényhozási intézkedések hatása alatt volt a kis üstök száma Magyarországon 72,611 ; meghozatott az 1878-iki törvény. Közbe legyen mondva, a szám folytonosan emelkedett 1868 óta, úgy hogy a törvény életbeléptetése alkalmával, az 1877—78-iki campagneban a kis fozdék száma 98,270 volt. Ekkor életbe lépett az 1872-iki törvény és ennek életbeléptetése után az első évben a fozdék száma 113,520 volt. Tovább megyek, mert nem szeretném, hogy itt a házban valaki feltehesse rólam, hogy én e számmal azt akarom elhitetni a házzal, vagy az országgal, hogy e számemelkedés a törvény kedvező hatása lenne, mert szigorított törvényből kedvező hatást nem következtetek le, ilyen logikám nekem sincs. (Derültség a szélső haloldalon). Ekkor beállott az első év után egy nagy csökkenés, mert 1879—80-ban a kis üstök száma 79,672-re szállott, tehát többre ugyan, mint 1868-ban, de jelentékenyen kevesebbre, mint a mennyi az akkori campagneban volt. Azután új emelkedés állott be az 1881 — 82-ki campagneban, e szám 82,410-re. a rákövetkező évben 91,686-ra emelkedett és azután a legutóbbi campagneban, az 1882—83-ikiban 87,720. Ez évből csak azon egy következtetésre akarok jutni, inert szigorúan tárgyilagos kívánok lenni, hogy az 1878: XXIV. t.-cz.nek megfelelő intézkedései a kisüstökre alkalmaztatván, azokra azon végzetes pusztító hatást, melyet némelyek állítanak és hirdetnek, nem gyakorolta. Hogy az első évben bizonyos megszorítást gyakorolt, a midőn megijedtek tőle, az kétségtelen, de hogy azután újra emelkedett a szám s ennek következtében meg lehetett élni, habár szigorúbb törvénynyel is, azt e számadatok bizonyítják. Ugron Gábor: De főznek-e vele? 33*