Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-320

24S 320- országos ülés märezins 3. 1884. arra kerül a sor, hogy e vonalra a tárgyalások megindittassanak, hogy ennek létesítésére valami történjék, akkor részben nem találjuk a kormányt oly nagyon előzékenynek, mint az ígéretek terén, részben némi balfogások, mondhatnám ügyetlenségek által a dolognak inkább lesz ártva, mint segítve. Nem akarok többet mondani arról, hogy a kormány bizonyos tekintetben megindított diploniátiai tárgyalásokat a vasútnak csatlakozását illetőleg, de oly szerencsétlen irányban, hogy előre lehetett látni, miszerint azon az utón belőle semmi sem lehet; mert a mikor a szomszéd Románia kormánya a legnagyobb előzékenységet mutatta a csatlakozás iránt, mikor magánúton késznek nyilatkozott mindent elkövetni az ily vasúti csatlakozás létesítésére, a kormány felkereste a monarchiának bukaresti követét, egy urat, a ki arról az oldalról ismeretes, hogy a legnépszerutlenebb ember az egész országban; egy urat, a ki a maga részerői minden telhetőt meg is tesz, hogy e sajátságát Bukarestben fentartsa; egy urat, a ki azt gondolja, hogy a monarchia nagyhatalmi állásának az által adhat a legnagyobb mértékben kifejezést, ha Románia külügyministerét odahaza hálóköntösben, meg papucsban fogadja; egy urat, a ki, hogy róla többet ne említsek, arról is nevezetes, hogy az utolsó bukaresti királyi ebéd alkalmával ő volt az egyetlen egy, a kit a király meg nem szólított. Ennek utján történtek a közlekedések és ez az oka annak, a miért ezen vasutból nem lehetett semmi. A dolog t. képviselőház, most ugy áll, hogy nem is az állam költségén, hanem a magánosok regiejére lehetne egy vasutat építeni, a mely stratégiailag sokkal fontosabb ennél és a melynek kiépítését a kereskedelmi, a forgalmi és közlekedési politika kívánja. A kormány azonban nem ezen vasúthoz járult, hanem javasol nekünk egy másik vonalat, a melynek kiépítésére először 10 millió frt befektetést kell tenni, a melylyel szemben nem biztat egyébbel, mint azzal, hogy e 10 millió frt kamatjául esztendőnként nem kell ráfizetni s hogy a kormány forgalmat kilátásba sem tud helyezni. E vonal Magyarország érdekében egyáltalában nem áll és mégis arra határozta el magát a kormány, hogy ezen vasutat fogja kiépíteni. Én kerestem ugyan az okokat, a melyek a kormányt ezen elhatározásra bírhatták, de nem tudok mást találni, mint azt, hogy a ministerelnök ur túlságosan előzékeny akar lenni Bécs felé. (Ugy van! a szélső balfelől.) Nem tagadom, hogy a ministerelnök urnak erre igen nagy szüksége van, hiszen tudjuk, hogy ezen kedvességet még az által is decretáltatta, hogy Magyarország több méltóságai közül kettőnek ezt nyíltan ki is mondatta Bécsben. De azt hiszem, hogy ezen előzékenység és szolgálatkészség, a melyet a ministerelnök ur mutat, mégis drágán van megfizetve akkor, a mikor az Magyarországnak 10 millió frt kiadásába kerül. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelől.) Sőt a ministerelnök ur tovább is megy, mert a saját pártjával szemben e törvényjavaslathoz tárczáját kötötte. Azonban ne méltóztassanak a túloldalon tartani attól, hogy ugy fogja ezt a ministerelnök ur értelmezni, hogy a bizalmatlanságot, melyet a párt vele szemben talán kifejezne, oly annyira szivére venné, hogy a kormányról lemondana (Derültség a szélső balfelől.) Nem; hanem az a kabinetkérdés másíeié szó] s alkalmasint attól fél a t. ministerelnök ur, hogy máshonnan fogják tőle a bizalmat megvonni, ha ezen vasút keresztül nem megy. Én ennek kiépítésére a felhozott okoknál fogva nern adhatom szavazatomat; az előttünk fekvő törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadom és a magam részéről bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani; (olvassa): Tekintetttel arra, hogy a inuiikács-beszkidi vasút az ország közgazdasági érdekeinek nem felel meg, ellenben az államháztartást 10 millió kiadással terheli, melynek kamatozására számítani nem lehet; tekintettel arra, hogy e vasút stratégiai szempontból is Magyarországra nézve nem első fontosságú, a mennyiben nem Magyarországot és Budapestet, hanem Gralicziát és Bécset érhető megtámadás esetére lesz csupán hasznavehető; tekintettel végül arra, hogy a marosvásárhely-tölgyesi vonal ránk nézve hadászati szempontból is fontosabb, közlekedésünket is jobban emelné, a mellett az ország megterheltetése nélkül magán vállalkozók által lenne kiépíthető : mondja ki a képviselőház, hogy a beterjesztett és tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot a napirendről leveszi. B. Kemény Gábor közmunka- és köz lekedésügyiminister: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur a szőnyegen levő törvényjavaslatot nem fogadja el és erre nézve három okot hoz fel az e tekintetben benyújtott határozati javaslatában. Az egyikben, ha jól fogtam fel, ki van mondva az, hogy közgazdasági, forgalmi szempontból ezen vasút értéktelen; a másik pontban ki van mondva, hogy stratégiai szempontból is legalább nem oly fontos ezen vasút, mint minőnek mondatik, a harmadik szempont az, hogy mint stratégiai szempontból igazán fontos vasút építtessék ki a marosvásárhelyi-tölgyesi vasút s e tekintetben a kormány eszközölje ki, hogy a netán jelentkező magánvállalkozók saját költségükön építtessék azt ki. így fogtam fel részben magát a határozati javaslatot, részben t. képviselő társamnak előadását. Méltóztassék megengedni, Siogy mindezekre pár megjegyzést tehessek.