Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-320
320. országos ülís marezins 3. 1884. 2 49 T. képviselőtársam szememre hányta, vagyis inkább szemünkre hányta — miután t. collegámmal a pénzügyministerrel adtam be ezen törvényjavaslatot — hogy mi nem indokolj'uk azt azon fontos állami szempontból, mely egyébiránt az indokolásban érintve van és melyet még bővebben hozott fel a bizottsági előadó ur. Méltóztassék megbocsátani t. ház, hogy ha arra emlékezetetem, hogy ez a vasút nem új. E kérdés már jóval ezelőtt nem ezen házban, hanem 1869-ben a ház elé került s akkor az indokolás a mostaninál sokkal szárazabb volt. Nem volt lényegileg egyéb mondva, minthogy magasabb állami tekintetek szükségessé téve ezen vasútnak kiépítését, hatalmaztassék fel az illető akkori közlekedésügyi minister gr. Mikó, hogy e tekintetben az állam költségén előmunkálatokat tegyen. Zsedényinek felszólalása következtében ez elodáztatott, amennyiben nem mondatott az, hogy ez nem fontos, ez nem is vitattatott; de összeköttetésbe hozatott egy más csatlakozással és a kettőt együtt akarta a ház megoldani, még pedig szintén magán társulat által, mely subventionáltassék és a melyet illetőleg már 1870-ben gróf Mikó utóda, Gorove, tett előterjesztést s azon előterjesztés következtében az illető magán consortiuninial az érintkezés meg is történt, de oly csekély árért akartak vállalkozni a consortium tagjai, élükön gróf Borchovszky, hogy csakhamar kisült, hogy oly csekély összeggel lehetetlen a vasutat kiépíteni és visszaléptek. A vasút kiépítése tehát dugába dőlt; de elvileg már akkor kimondotta a képviselőház, hogy azon vasút állami szempontból nagyon fontos és kiépítendő. Ez már magában mindenesetre némileg indokolja azt, hogy sok időt nem töltöttünk azzal, hogy indokoljuk, mennyire fontosak azon más egyéb szempontok, melyek bőven vannak indokolva az előterjesztésben ezen vasút kiépítését illetőleg A forgalmi szempontokra vonatkozó adatok és összeállítások meglehetősen terjedelmesek s ezek megtekinthetők. Sokat nem Ígérünk benne s a képviselő ur legelsőben maga is azt mondotta, hogy főleg forgalmi szempontból indokoljuk ezen vasutat, melyről ugy látszik, hogy hát mögött mégis egyéb indokok rejlenek, mert csak hamar maga idézte, hogy a kormány maga sem hebyez többet kilátásba, mint azt, hogy a vasút a saját forgalmi kiadásait fedezi. Való az, hogy ezen vasút forgalmi és kereskedelmi szempontból nem valami rendkívül előnyös, nem is szándékoltuk olyannak feltüntetni, miután határozottan azt kívántuk és kívánjuk csak mondani, a mi legjobb meggyőződésünk szerint be is fog következni. Egyébiránt azt hiszem, hogy talán egy kissé mégis pessimisticus e tekintetben a felfogás, mert KÉPVH. NAPLÓ. 1881— 84. XV. KÖTET. | a vasút jelentékeny vonalakat köt össze s miután a vasúti forgalom gyakorlati megosztása, szempontjából ezen vasút is mindenesetre participálni fog egy részében azon forgalomnak, melyet a galicziai vasutak eszközölnek, talán mégsem lesz épen olyan kevés a jövedelme. Határozottan legrövidebb összeköttetést létesít Lemberg és Fiume között valamennyi most létező vasúttal szemben, bár igaz, hogy Lembergnek jelenleg Fiúméval és Pesttel közvetlen kereskedelmi összeköttetése nincs, de nem is lehet. Méltóztassanak meggondolni, hogy ezelőtt 30—40 évvel a Tisza mentéről nem lehetett kivinni a gabonát, most pedig lehet. Akkor nem volt meg a módja a kivitelnek, most megvan és a kivitel, valahányszor arra való termés rendelkezésünkre áll, nagy mérvben eszközöltetik. Nem találom épen lehetetlennek, hogy ezen vasút forgalmi szempontból fontosabbnak fog kitűnni a végén, mint most talán mindnyájan hiszszük. Egyébiránt mindenesetre megadom magamat, hogy a forgalmi szempont magában nem lett volna elég indok arra, hogy ezen vonal kiépítését most hozzuk indítványba. Kétségkívül vannak itt fontos állami érdekek, melyek a kiépítést igénylik. Én a stratégiával szakszerűleg nem foglalkozom, ha tehát e tekintetben mégis teszek pár megjegyzést, történik ez azért, mert a képviselő ur határozati javaslatának egyik pontja szintén erre vonatkozik s azért teszem, mert vannak némely oly egyszerű szabályok bármely tudományban, melyet akárki értelmes ember, egy megtekintés, egy átolvasás, egy meghallgatásra meg fog érteni. Nálunk a vasutvonalak a Kárpátok alatt Márainaros-Szigetről Kassára, Liptóújváron át Zsolnára, mondhatom, most párhuzamosan vonulnak a Kárpátok élére; Gralicziában a Kárpátok élén túl körülbelől ugyanilyen távolságra részint kiépült, részint épül az úgynevezett transversalis vasút és igy is van egy összeköttetés és van még egy összeköttetés Zsolnán felül, illetőleg ez már 3. összeköttetésünk, mert azt egynek lehet nevezni, a mi Zsolnán felül van. Továbbá az eperjes-tarnovi, ez lenne a negyedik. Ha az ilyen úgynevezett roquirozó vasutat minél több ponton összekötjük, kétségkívül annál nagyobb annak munkaképessége, melyet netalán szükség esetében e vasútnak kifejteni kell. Ez oly egyszerű tény és igazság, melyet minden ember, a nélkül, hogy valami nagy stratégának tartaná magát, igen könnyen megérthet. Azt lehetne mondani, hogy miért nem építtetett ki régebben e vonal ? T. ház! Szüksége a kiépítésnek kétségkívül megvolt, de a pénz nem volt meg. (Derültség és felkiáltások a szélső balfelöl: Hát most megvan?) Hát t. ház, a Dunaszabályozást, a Tiszaszabályozást, a budapest-zimonyi vasutat és nem tudom, miféle más vasutat ingyen, könnyen 32