Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-320

344 .320. országos filét márczins 3. 1884 Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Gr. Széchényi Pál fóldmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: T. ház! Van sze­rencsém a t. háznak az indokolással együtt egy törvényjavaslatot benyújtani, a kir. tengerészeti hatóság elhelyezésére Fiumében emelendő állami épületről és az erre megkívántató költség fedezé­séről. Kérem a t. házat, méltóztassék akinyomatást elrendelni és a törvényjavaslatot előzetes tár­gyalás végett, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kir. tengerészeti hatóság elhelye­zésére Fiumében emelendő állami épületről és az erre megkívántató költség fedezéséről szóló tör­vényjavaslat a hozzácsatolt indokolással együtt ki fog nyomatni, a ház t. tagjai közt szétosztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottság­hoz ntasittatik. Több előterjesztés nem lévén, következik a napirend. A bndapest-zimonyi vasút szabadka­bajai szárnyvonalának kiépítéséről szóló törvény­javaslat harmadszori megszavazása. Rakovszky István jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a budapest - zimonyi vasút szabadka-bajai szárny­vonalának kiépítéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában megszavazni, igen vagy nem ? (Megszavazzuk!) Azt hiszem megszavaz­tatik és alkotmányos tárgyalás és szíves hozzá­járulás végett szokott módon a főrendiházzal kö­zöltetik. Következik a csácza - magyar-gács országi j határszéli vasút engedélyezéséről szóló törvény­| javaslat harmadszori felolvasása. Rakovszky István jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat méltóztatik-e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot vég­leg elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelent­hetem, hogy a t. ház elfogadja és így alkotmányos tárgyalás, és szives hozzájárulás végett a főrendi­házzal fog közöltetni. Következik a munkács-beszkidi vasút kiépí­téséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Azt hi­szem, hogy a t. ház a pénzügyi és közlekedési bizottságoknak erre vonakozó jelentéseit felolva­sottaknak méltóztatik venni, (Felolvasottaknak vet­tük !) ennélfogva az általános tárgyalást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Darányi Ignácz előadó: T. képviselőház! A munkács-beszkidi vasút összeköttetést létesít a magyar északkeleti vasút munkácsi állomása és beszkidi határszél között; s aBeszkidentúl csatla­kozandó pálya segélyével összeköti Munkácsot Stryvel a galicziai transversalis vasút állomásával és Stryn keresztül Lemberggel, illetőleg a Károly­Lajos-vasúttal és az ország északkeleti részén csatlakozást létesít. A munkács-stryi vonal kiépítése — egy tekintet a térképre mutatja — majdnem egyenes vonalat létesít Lemberg és Budapest, továbbá Lemberg és Fiume között s ez által megfelel a kormány és a törvényhozás által következetesen keresztülvitt azon forgalmi politikának, mely a vasúthálózat központjává az ország fővárosát tette s a legrövidebb összeköttetéseket kereste a ma­gyar tengerparttal. A mi már az ezen vonal kiépítése folytán előálló útrövidítéseket illeti, a lemberg-bécsi, sta­nislau-bécsi és lemberg-budapesti vonatkozásokra ezúttal kiterjeszkedni nem kívánok. Ki kell azonban emelném, hogy a lemberg­fiumei — trieszti — vonatkozásban a beszkidi iránv a gácsországi krakkói iránynyal szemben 186 kilo­méterrel rövidebb, a mi 13*8% távolsági különbö­zetnek felel meg. Még nevezetesebb az útrövidítés a stanislau­fiumei, illetőleg trieszti vonatkozásban,holakrakkó­gácsországi iránynyal szemben a beszkidi irány 278 kilométer útrövidítést mutat fel, a mi 18'7°/° távolsági különbözetnek felel meg. Ezen távolsági különbözetek folytán a besz­kidi irány szállításra jogosult lesz s ezen jogosult­ságát állandóan elvitatni nem lesz lehetséges; s ezen irány előbb vagy utóbb, de ki fogja magának vívni a forgalom azon részét, melyre helyzeténél fogva igénye van. Igaz, hogy a beszkid-stryi pálya befolyásun­kon kivül esik s hogy az ennek kiépítését bizto­sító osztrák törvény 4-ik czikkében ki van mondva, hogy a beszkid-stryi vasút az állam által kezelendő s hogy a forgalmi kezelésnek valamely magánosra vagy társaságra leendő átruházása csak törvény utján történhetik; de másfelől az is áll, hogy a beszkid-stryi vonal forgalmára és jövedelmezésére is tekintettel fog kellene lenni a másik oldalról s áll az is, hogy egy 79'2 kilométernyi vonal tari­fáinak segélyével leszorítani a versenyről egy oly vonalat, mely a Beszkid-Fiume, illetőleg trieszti távolságban közvetve vagy közvetlenül,de a magyar állam befolyása alatt van, annál kevésbé lehet, mert ezen tarifa-háborúban a déli vasút velünk szemben nem állhatna, miután a déli vasútra eső úthosszasság ugy a budapest-trieszti, valamint a bécs-trieszti pályán körülbelül egyenlő. Meg van tehát a munkács-beszkidi vasút ki­építésével adva annak feltétele, hogy előbb a Gács­ország és az Adriai tenger, később pedig az Orosz­ország és az Adriai tenger közti kifejlődő átmeneti forgalom Magyarországon át tereitessék, mely forgalom természetesen nemcsak a munkács-besz­kidi vonalnak fog javára szolgálni, hanem — a mit eléggé nem lehet hangsúlyozni — a garan­tirozott északkeleti vasutat, ennek hátterében pedig a magyar államvasut-hálózat is végeredményében Fiume forgalmát alimentálni fogja.

Next

/
Thumbnails
Contents