Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-319

319. országos ülés máredns 1. 1884. 239 lyékben Nyitra megye feliratát pártolván, a tűz­károk elleni kötelező állami biztosítási rendszer behozatalát kéri. Zeyk Dániel előadó*. Ezen kérvények a házszabályok 175. §-a alapján bejelentetnek és a ház 3427. sz. határozata alapján kiadatnak a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek. Elnök: Kiadatnak a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Lippa, Hidegkút, Hosszúszó, Belotincz, Kelmák, Újfalu temesmegyei községek kérvényét, melyben a határaikat érintő Maros folyón néhány átmet­szésnek eszközlését kérik. Zeyk Dániel elöíidó: A közmunka- és közlekedési ministeriumtól nyert felvilágosítások alapján, a kérvény további intézkedés végett ki­adatik a közmunka- és közlekedési ministernek. Elnök: Elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa). Bereg-Böszörmény, Berettyó-Újfalu, Bihar-Mező­keresztes, Bihar-Szt.-Márton, Bojt, Bors, Fúrta, Mező-Sass, Szt.-János, Szent-Péterszeg, Váncsod biharmegyei községek, Kis Küküllő megye közön­sége, Baja város közönsége, Esztergommegye községi és körjegyző-egylete, Zala-Egerszegi ügyvédi kamara, Soproni ügyvédi kamara kér­vényeit az 1874: XXXV. törvényczikk módosí­tását tárgyazó törvényjavaslat 20. §-ának módo­sítása iránt. Zeyk Dániel előadó: Ezen kérvények a házszabályok 175 §-a alapján bejelentetnek és a ház 3716. sz. határozata értelmében kiadatnak az igazságügyi bizottságnak. Elnök: Elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa).• Az alsó-szabolcsi tiszai érmentesitő társulat kér­vényét, a 444. sz. „a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról" szóló törvényjavaslat módosítása tárgyában. Zeyk Dániel előadó: Ezen kérvény a 444. sz. törvényjavaslat tárgyalásánál való felhasználás végett kiadatik a közlekedési bizottságnak. Mint­hogy az illető törvényjavaslat a bizottságban már letárgyaltatott, a kérvény a ház irodájában volna betekintés végett kiteendő. Elnök; Elfogadtatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa): Marosvásárhely szab. kir. város, Kis-Küküllő­megye közönsége Győrmegye feliratát pártolva, a niarhasó árának lehető mérséklését kérik. Zeyk Dániel előadó: Ezen kérvények a házszabályok 175. §-a alapján bejelentetvén, a ház 3587. sz. határozata értelmében kiadatnak a pénzügyinmisternek. Elnök: Elfogadtatik. Á sorjegyzék letár­gyalva levén, következik a napirend további tárgya, Eötvös képviselő ur interpellatiója. Eötvös Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ministerelnök, illetőleg belügyminister úrhoz óhajtok egy interpellátiót intézni (Halljuk!) azon eljárás tárgyában, melyet a fővárosi állami rend­őrség részint az itteni, részint a Bécsből Magyar­országra tolonczozott iparos munkásokkal és sociá­listákkal szemben a legutóbbi időben követni jó­nak látott. (Halljuk!) Tudva van t. ház, hogy Ausztriában és külö­nösen Bécsben és környékén egy sajátságos jogi állapot áll ez idő szerint fenn, a mely ott kisebb ostromállapotnak neveztetik. Ezen állapot a hír­lapi tudósítások szerint a szomszéd ausztriai kor­mány által szükségesnek tartatik és inaugurálta­tott is azért, hogy a Bécsben és környékén állító­lag nagyon elhatalmasodott, sőt fenyegető jelle­gűvé vált socialista üzelmek ellenében a személy­es vagyonbiztonság, a rend és nyugalom meg­óvassék. Hogy ott szükséges volt-e ezen állapotot előidézni, annak megítélésére én magamat illeté­kesnek nem tartom, de az nem is ide tartozik; de annyi bizonyos t. képviselőház, hogy a bécsi állí­tólagos zavarok és a bécsi helyzetnek állítólagos fenyegető jelleme egyáltalában nem képezhetnek indokot arra nézve, hogy Magyarországon is az iparos munkásokkal és a soeialístákkal szemben az alkotmányunkban és törvényes gyakorlatunk­ban fennálló, azok által eddig szentesített eljárás­tól eltérjünk és a személyes és politikai jogokat egyének ellen, kik iparos munkásoknak vagy socialistáknak neveztetnek, megszorítsuk vagy megszorítani engedjük. (XJgy van! a szélső hal­oldalon.) Nézetem szerint és azt hiszem, minden jogtisztelő és minden mívelt ember nézete szerint is, iparos munkást és socialistát azért, mert ő ipa­ros munkás vagy socialista, üldözni vagy szemé­lyes és politikai jogaiban korlátolni nem szabad. Bármikép vélekedjünk a socialisták tanai fe­lől, bármennyire helyeseljük vagy nem helyesel­jük egészben vagy részben azokat,a jövendőben bár­mily sályt fektessünk azokra és azok esetleges tovább fejlődésére, annyi bizonyos, hogy a socia­lismus ma egy társadalmi és politikai tan, egy kü­lön és sok alaki jogosultsággal biró felfogás. Móricz Pál í Ezt már nem ismerem el. Eötvös Károly: Elhiszem, hogy Móricz Pál t. képviselő ur nem ismeri el. (Derültség a szélső baloldalon.) Egy oly tan az, melyet azzal, hogy Péter és Pál alkotmányos és politikai jogai­ban bántalmaztatik és ezen jogai megcsorbít­tatnak, akár gyöngíteni, akár kiirtani, akár irá­nyában megváltoztatni lehetetlen. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Tehát már a politikai czélszerüség is, miután maga az eljárás iránya lehetetlenségbe ütközik, azt hozná magával, hogy lehetetlen­\

Next

/
Thumbnails
Contents