Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-319
S19 osa&gos ülés márczius 1. 1884 237 hogy félreértette figyelmeztetésemet. Nem arra | kértem én a t. mínister urat, hogy a vállalat végrehajtására terjeszsze ki figyelmét; készséggel elismerem, hogy a t. minister ur eddig is teljesen megfelelt az ebbeli kivánalmaknak. Én csak arra voltam bátor figyelmeztetni a t. minister urat, hogy méltóztassék az ottani érdekeltség által elvállalt kötelezettség teljesítése iránt magát akkép biztosítani, hogy ne legyen kitéve oly kellemetlenségeknek, mint a milyenek már a múltban előfordultak. Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, miután az előadó ur sem kivan e jogával élni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t, házat, elfogadja-e a budapest-zimonyi vasút szabadka-bajai szárnyvonalának kiépítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Berzeviczy Albert jegjzö(olvassa a czímet és az 7., 2. §-kot, melyek észrevétel nél'űí elfogadtatnak, azután olvassa a 3. §-t). Darányi Ignácz előadó: T. ház! Van szerencsém jelenteni, hogy a pénzügyi bizottságnak e szakaszhoz módosítványa van, melyhez a közlekedési bizottság részéről hozzájárulok. E módosítást indokolja az, hogy akkor, mikor a törvényjavaslat beadatott, a költségvetés még nem volt megszavazva, időközben azonban megszavaztatván, e szakasz szövege változást szenved. Leszek bátor tehát az új szakasz szövegét, mely egyéb tekintetben is szabatosabb, felolvasni (olvassa) : „3. §. A 2-ik §-ban említett költségekből az érdekeltség által kötelezőleg elvállalt pénz és természetbeni hozzájárulás levonása után az államkincstártterhelő összeg részbeni fedezésére az 1 b 84. évi költségvetés „Beruházások" III. fejezetének 6. ezíme alatt a Budapest-zimonyi fővonal és szárnyvonalainak építésére fölvett összegen felül 800,000 frt további hitel engedélyeztetik, mely összeg az 1884. évi költségvetési törvény 4. §-a értelmében hitelművelet útján szerzendő be. A még ezen felül szükséglendő költségek pedig az 1885. évi költségvetésbe lesznek felveendők." Ajánlom a felolvasott új szöveg elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott új szöveget elfogadni? (EffogadjukJ^nnélfogva, a3.§. a pénzügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatik el. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 4. §-t mely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök: Ennélfogva a törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a csácza-magyar-gácsországi határszéli vasút engedélyezésérői szóló törvény javaslat tárgyalása. Azt hiszem méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak venni. (Helyeslés.) Ennélfog vaaz általános vitát megnyitom; az első szó az előadó urat illeti. Darányi Ignácz előadó: A csácza-magyargács-országi vasút, mely körülbelől 19 kilométert tesz, már régebben képezte tárgyalások alapját; kétszeresen szükségessé lett azonban c vasút létesítése a trencsén-zsolnai vonal kiépítése következtében. Sikerült ereszben a kormánynak, egyfelől az osztrák kormány részéről a csatlakozást biztosítani, másfelől az osztrák-magyar államvasut-társasággal oly egyességet kötni, melynek alapján e vonal egy év alatti kiépítése engedélyezés utján biztosítatott. E vonal kiépítése közgazdasági és forgalmi szempontból nevezetes azért, mert e vonal hivatva van azon forgalmat, mely egyfelől Bécs, másfelől Krakkó s annak háttere, különösen Oroszország, Bessarábia és Bukovina közt fennáll, részben Magyarországon átterelni. Ezen vonalnak ugyanis, ha kiépül a fenti vonatkozásban, szállítási jogosultsága lesz és minden valószínűség szerint feltehető, hogy Pod-Goriczánál, mely Krakkó mellett fekszik, a forgalom részbeni megosztásának lesz helye. Egyúttal fel kell hívnom a t. ház figyelmét azon nevezetes szénforgaíomra, mely Szilézia és Bécs közt fennáll s melyet a Ferdinánd Nordbahnnal megosztani szintén e vonal lesz a jövőben hivatva. De nemcsak közgazdasági és forgalmi, hanem hadászati szempontból is fontos, sőt szükséges ezen vonal. Szükséges pedig azért, mert az ország északnyugati részét és az északnyugati vasúthálózatot, a galicziai transversalis pályával, mely főleg hadászati szempontból építtetett, a legközvetlenebbül köti össze. A mi már az engedélyezés feltételeit illeti : azon engedélyokmányban, mely a kormány által előterjesztetik, több rendbeli könnyítések vannak az épitő vasúttársaság részére biztosítva. Ezen könnyítések azonban nem koczkáztatják a czélt, mely a kormány előtt lebegett. Különösen ki kell emelnem azt, hogy a tervezett emelkedés 0'025-et tesz, a mi mindenesetre kivételes eset, de nagyobb érdekek veszélyeztetése nélkül ezen vasútnál annak megengedése lehetséges volt. Kérdés tárgyát képezte az is, hogy ezen vasút az 1882:XLV. t.-cz. keretében, t. i. az osztrák - magyar államvasút - társasággal kötött szerződés keretében, illetőleg a trencsén-zsolnai vonal engedélyokmányával analóg kamatbiztosítás utján engedélyeztessék-e, vagy pedig a vicinális vasutakról szóló 1880 : XXXI. t.-cz. alapján. Azonban egybehasonlítva az előnyöket a hátrányokkal, a kormány azt találta s ehhez a közlekedési bizottság is hozzájárult, hogy czélszerűbb, ha ezen vasút kiépítése kamatbiztosítás utján engedélyeztetik. Főokát az képezte a kormány elhatá-rozásának és a közlekedési bizottság azon szemj pontból járult ehhez, mert az osztrák-magyar
