Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-319

234 319. országos ülés mirezius 1. 1884. iparosoknak Horánszky Nándor képviselő által beadott kérvényeit, melyekben az ipartörvényjavaslat tárgyalásánál a kérvényeikben kifejtett óhajtásaikat figyelembe vétetni kérik. Mindezen kérvények kiadatnak a közgazdasági bizottságnak, mely jelenleg ezen törvényjavaslattal foglalkozik. Egyéb bejelentés nem lévén, most következik a házszabályok 168. §-a értelmében az elnöki havi előterjesztés. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök l Az elnöki jelentés tudomásul vétetik és a ház irodájában helyeztetik el, hogy a képviselő urak megtekinthessék. Következik az indítvány és interpellatióskönyv felolvasása. Berzeviczy Albert jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs; az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: ,1884. márczius 1. Eötvös Károly. A socialisták üldözése tárgyában az elnök- és belügy minist érhez." Elnök: A képviselő ur az ülés végén meg fogja tenni interpellatióját. Következik a napirend: közlekedésügyi bizottság 496. sz. a. jelentése a budapest-zimonyi vasút szabadka-bajai szárnyvonalának kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelentés ki lévén nyomatva, felolvasottnak tekintetik és így az általános tárgyalást megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Baranyi Ignácz előadó: T. képviselőház! Akkor, mikor a budapest-zimonyi fővonal irányának meghatározásáról volt szó, azon szempont volt döntő, hogy ezen vonal oly irányba vezettessék, mely a kilátásba helyezett nemzetközi nagy forgalomnak megfeleljen. Azonban ugyanakkor és ugyanazon alkalommal egyidejűleg tekintet volt a jogosult helyi érdekek kielégítésére is és ennek folytán határoztatott el egyidejűleg, hogy a kiskörös-kalocsai, a baja-szabadkai és az indiamitroviczi szárnyvonalak is kiépíttessenek. Már az 1880: XUI. t.-cz. % §-a rendelkezik az iránt, hogy Bajával a fővonalból kiágazólag egy összeköttetés létesíttessék és már akkor felhatalmaztatott a kormány, hogy az illető érdekeltséggel egyességet kössön. Később az 1881. XLV. t.-cz. 9.§-ában, mely a budapest-zimonyi fővonal és szárnyvonalainak kiépítését biztosította, határozottan utasítva lett a kormány, hogy az illető érdekeltséggel megfelelő tárgyalásokat folytatván, a szabadka-bajai szárnyvonal kiépítése iránt oly időben tegyen előterjesztést, hogy e szárnyvonal a fővonal végszakaszával egyszerre átadható legyen a forgalomnak. Ennek felelt meg a közlekedési minister ur akkor, mikor a budapest-zimonyi vasút Szabadka-bajai szárnyvonalának kiépítéséről szóló törvényjavaslatot előterjesztette s a pénzügy minister ur is akkor, mikor a költségvetést beterjesztette, már szintén jelezni méltóztatott e szárnyvonal kiépítését. E szerint törvény által lévén már a kormány utasítva, a közlekedési bizottság azon kérdésbe, hogy e vasút kiépítése mennyiben hasznos, menynyiben czélszerű és mennyiben szükséges, nem bocsátkozott; hanem törvény által lévén kötve, tisztán azt vizsgálta, hogy mennyiben fele

1 mega kormány előterjesztése a törvény által adott utasításnak. A törvény által adott utasítás egyfelől azt rendeli, hogy az érdekeltségnek megfelelő hozzájárulása biztosittassék. Erre nézve van szerencsém jelenteni, hogy az érdekeltség 591,300 frtot vállalt magára és hogy ezenkívül vannak a természetbeli szolgáinlányok s ezenkívül van a megfelelő terület átengedése. A kormány eleget tett a törvény által adott utasításnak azért is, mert megtartotta az időhatárt, melyet a törvény szabott. Méltóztatnak tudni, hogy a budapest-zimonyi vonal Újvidékig át van adva a forgalomnak és Zimonyig ki van építve; és méltóztatnak tudni azt is, hogy a Belgráddal való csatlakozást nem gátolja egyéb, mint a Száva-híd kiépítése, melynek fele a magyar államot terheli és mely hídnak kiépítése szintén a közel jövőben biztosítva van. Miután e szerint a kormányi előterjesztés megfelel a törvény rendelkezésének, csupán arra kívánok a közlekedési bizottság részéről szorítkozni, hogy kiemeljem az e szárnyvonalra vonatkozó részletes adatokat. E szárnyvonal hossza 57-87 kilométert tesz, legnagyobb emelkedése 6"5%o és a legkisebb ívsugár 500 métert tesz. A költségek összege 1.850,000 frttal mutattatik ki, ebből azonban mint már jelezni volt szerencsém, az érdekeltség vállal magára 391,300 frtot s ezen összegből a forgalmi eszközök beszerzésére esik további 330,000 frt. Megjegyzem még, hogy az 1.850,000 frtból 800,000 frt szándékoltatik a folyó évi kötségvetés terhére elszámoltatni, a fenmaradó 657,400 frt pedig az 1885. évi költségvetés terhére lesz elszámolandó. Ezen vasutból egy kilométerre. 31,939 frt esik, a miből méltóztatnak látni, hogy e szárnyvonal a legkönnyebb pályák közé tartozik. Miután e szerint a kormány az előterjesztéssel nem tesz egyebet, mint a törvény által adott utasításnak felel meg, ennélfogva van szerencsém a pénzügyi bizottsággal egyetértőleg ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Latinovics Gábor: T. képviselőház! (Halljuk! Ealljuk!) A budapest-zimonyi vasút építéséről szólott törvényjavaslat tárgyalásakor — az 1880. évi június havában — bátor voltam a t. ház