Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

318. országos filós február 28. 181:4. 23 { 30 évi védelmi idő, hogy az a törvény életbelépésétől számítva még 15 évig tartson. Tekintettel azonban arra, hogy az 50 évi védelmi idő, mint általános szabály fogadtatott el, ezen átmeneti intézkedés feleslegessé, sőt amaz általános elvvel ily szövegben összeegyeztethetővé sem vált, minélfogva egyszerűen indítványozom, hogy a 3-ik bekezdés hagyassék ki. (Helyeslés.) Mandel Pál: Nem vagyok egy értelemben a t. előadó úrral. A 3-ik bekezdéssel az czéloztatott, hogy oly irói művek, melyekre nézve a szerzői jog ezen törvény alapján megszűnnék, mégis bizonyos ideig védelemben részesittessenek. Egy kiadónak pl. még lehetnek készletben példányok valamely műből, mely 50 évnél régibb s erre nézve ha a megtámadott pontot kihagyjuk, a védelem azonnal teljesen megszűnnék; már pedig ezt nem lehetne helyeselni. Eddigi törvényünk, nevezetesen az országbírói értekezlet, a védelmi jogot nem szabályozta idő szerint, hanem megállapította azt örök időkre. Most pedig korlátoztatván az idő, ha az időkorlát oly szerző művét, a ki 50 év előtt halt meg, azonnal érintené, ez a készletben lévő művekre nézve igazságtalanság lenne. Azt indítványozom tehát, hogy e 3-ik bekezdést küldjük vissza az igazságügyi bizottsághoz, hogy összhangzóvá tegye azonszakaszszal.a mely a védelmi időt 50 évre határozta. Hoitsy Pál í E felszólalás tárgytalanná lesz azonnal, ha meggondoljak, hogy olyiró műveiből, a ki 50 év előtt halt meg, könyvárusnál készletben lévő példányok ma nincsennek is, ha csak nem az antiquariusoknál. (Ugy van!) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Erre nézve a 77. §. is rendelkezik, a mely igyszól: „A jelen törvény hatályba lépése előtt készült példányok, melyeknek az előállítása eddig tiltva nem volt, ezentúl is terjeszthetők." Elnök: T. ház! A 76. §. első és második bekezdése nem támadtatván meg, azokat elfogadottaknakjelentem ki; a 3-ik bekezdésre nézve az előadó ur azt indítványozza, hogy az kihagyassék, (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezzel szemben a bekezdést fentartani ? (Nem!) Tehát kihagyatik. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 77. %t). Thaly Kálmán: Bátor vagyok azt kérdezni, nines-e itt sajtóhiba? Teleszky István előadó : Igenis, a mennyiben az l-ső bekezdésben e szó helyett „kiterjeszthetők" ez teendő „terjeszthetők". Hoitsy Pál: T. ház!A2-ik bekezdésben van egy szó, a mely nem felel meg azon nyomdai műszavaknak, a melyekkel nálunk élni szoktak. Ebben az vaa mondva: A jelen törvény hatályba lépésekor meglévő tömöntvények és más hasonló készülékek stb.< Én meg vagyok arról győződve, hogy a bizottságnak intentiója az volt, hogy nemcsak a tömöntvényeket akarja megvédelmezni, hanem pl. a metszeteket, aczél-, fa-, rézmetszeteket és azoknak meglevő összes készletét. Ezt a szót benne hagyjuk, hogy tömöntvény, akkor ezek nincsenek megvédelmezve, mert a magyar nyomdai világban tömöntvénynek neveztetik az úgynevezett stereotyp; de vannak még mindenféle más metszetek, a melyekre nézve nem ezt a szót szoktuk használni, hanem a franczia cliché szót, ez a szó is megmaradt mint sok más régi franczia szó, pl. Cicero, Bourgeoisstb. Én azért kérem a t. házat, hogy semmi félreértésre ne lehessen alkalom, a tömöntvény szó után tétessék zárjel közé cliché. Pauler Tivadar igazságügyminister: Nem volna elégséges talán az utána következő kifejezés „és más hasonló készülékek" ? Hoitsy Pál: Nem. Mert a stereotyp egészen más. Thaly Kálmán : Én azt gondolom, hogy a 21. §-ra való hivatkozás zárjel közt itt elégséges volna, mert e 21. §-banmár specializálva elősoroltatnak mind ugyanezen tárgyak. (Helyeslés.) Teleszky István: Épen előkerestem Thaly Kálmán képviselő urnak a 21. §-hoz beadott és elfogadott módosítványát, a melyben elősorolva vannak a „minták, lapok, érczlemezek, vésett fadúczok". Én is azt hiszem, hogy ezzel a kérdés már meg van oldva és eleget teszünk a felszólaló képviselő úr kívánságának, hogy ha a más hasonló készülékek szó után zárjel közt idézzük a 21. §-t. Rakovszky István: Azt hiszem, hogy ha a 21. §-ra itt újabban hivatkozás történik, nem felelünk meg a czélnak, melyet elérni kívánunk. Az előadó ur ugyanis Thaly képviselő urnak a 21. §-hoz hozzáadott módosításához azzal az indokolással járult, hogy ott csak exemplative vannak felsorolva az egyes tárgyak. Ha tehát mi egy későbbi szakaszban külön hivatkozunk a 21. §-ra, ez által a 21. §-ban elősorolt példáknak nyújtunk a czélzottnál nagyobb kizárólagosságot és annak a jelét adjuk, mintha abban a szakaszban taxatíve volnának felsorolva az egyes tárgyak. Azt hiszem ennélfogva, hogy ha már az eredeti szövegen változtatunk: sokkal czélszerűbben járunk el ugy, hogy itt a 77. §-ban ismételjük a 21. §-nál elfogadott szövegezést s itt is világosan példa gyanánt soroljuk elő az ott elősoroltakat. Teleszky István előadó: Felvilágosításul megjegyzem, hogy a mit az előttem szólt képviselő ur mondott, csak akkor állana, hogy ha nem volna az idézet előtt az a generális kifejezés „és más hasonló készülékek", mert ez a generális kife jezés exemplative meg van világítva a 21. §-ban az utána következő felsorolt tárgyakkal. Ha tehát mi itt ugyanezt a generális kifejezést megint használjuk és hivatkozunk a szakaszra, a melyben az exemplativ felsorolás benfoglaltátik,