Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-318

230 318. országos ülés február 28. 1884. a hol a képzőművészet alkotásainál ez már el van fogadva, t. i. a 64. §. első bekezdésében ez mondatik: „A megrendelt arczképeknél és szoborképmásoknál e jog a megrendelőt illeti." Tehát a képző művészet alkotásaira már ez elfogadtatott és következetesen a fényképekre sem lehet azt mellőzni. Egyébiránt van ennek nagy jogosultsága, mert a , megrendelő" azt jelenti, a ki az első arczk épet megrendeli. Ha t. barátom valakivel elmegy a fényképészhez és azt a valakit lefényképezteti, pl. családjának valamely tagját, akkor ő a megrendelő s azon eredeti felvétel alapján senki más az ő beleegyezése nélkül többszörözést nem rendelhet meg. Ha tehát a megrendelőt igy az első megrendelőre értjük, akkor azt hiszem, hogy a 72. §-nak megvan az értelme és sok visszaélést fog megszüntetni. Azért vétetett fel a t. ház által már elfogadott 64. §-ban és azért mondatik az ki a 72. §-ban is. A megrendelő itt, mintegy jogi vélelem alapján az arczképnél és szoborkép-másoknál a képpel együtt a szerzői jogot is megszerzi, tehát a további utánképzés a megrendelőtől tétetik függővé. Ez az alapgondolat. A ezél az, hogy a megrendelt aiczképek és szoborképmások visszaélés tárgyává ne tétessenek. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a 72. §-t, mely a 64. §-nak megfelel, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A kik a 72. §-t elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A szakasz elfogadtatott s ezzel Jókai képviselő ur indítványa elesett. Berzeviczy Albert jegyző {olvassa a 73. §-t). Literaty Ödön: A 73. §. utolsó pontja szerint nem tekintetik a szerzői jog bitorlásának: 3. a fényképészeti fölvételnek más műfajban, vagy más mtínemben utánképzése. Ezen pont intézkedése, szemben a 72. §. azon intézkedésével, hogy a megrendelt fényképészeti arczkép utánképzési joga kizárólag a megrendelőt illeti, egészen illusoriussá tétetik, mert e szerint meg volna engedve, hogy egy fényképről festett arczkép készíttessék. A kérdés megfontolás tárgyává tétetett már a bizottságban s én megvallom őszintén, az ott hallottak által aggodalmam nem oszlattatott el. Mert ha helyesnek tartom is, hogy a fényképészeti művek ipari utánképzése megengedtessék, de hogy más műfajban utánnyomás útján utánképeztessék, azt megengedhetőnek nem tartom. Ehhez képest bátor volnék indítványozni, hogy a 3. pont hagyassák ki, vagy pedig, a mennyiben a t. ház kihagyandónak nem tartaná, kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt bővebb megfontolás végett a bizottsághoz utasítani. Elnök: Ez nem lehetséges ily sorrendben, mivel első az, hogy visszautasittatik-e a szakasz a bizottsághoz és azután következik az a kérdés hogy megmaradjon-e a szöveg. Literaty Ödön: Indítványozom a bizottsághoz való utasítást. Teleszky István előadó: A fényképek védelme semmi esetre sem azonosítható a tulajdonkSpeni képzőművészeti alkotások védelmével. A törvény bizonyos korlátolt védelemben kell hogy részesítse a fényképet azért, mert a fényképek felvétele bizonyos művészi ügyességát feltételez és a fényképész sokszor nagy fáradsággal tájképek, csataterek felvétele, vagy bizonyos képtárakban valami régi szép képnek többszörözése végett nagy utazásokat, költséges berendezéseket tesz; az igazságügyi bizottság tehát helyesnek találta, hogy az ő műve 5 évi védelemben részesüljön. De mi ellen? Csupán a gépi utánképzés ellen. Ez már a 69. §-ban benfoglaltatik. De a fényképésznek azon védelmet adni, hogy az ő fényképe rajzolásoknak, aczélmetszeteknek alapját ne képezhesse, ezt az igazságügyi bizottság megadni nem akarja és csakugyan elég az a védelem, ha a fényképész megvédetik az ellen, hogy más valaki ismét ily köynytí módon, t. i. fénykép út ján ne sokszorosítsa és terjeszsze az ő munkáját. Ennélfogva nem vagyok hajlandó még azt sem elfogadni, hogy ezen harmadik bekezdés az igazságügyi bizottsághoz utasittassék, mert épen abban látom a védelem különbségének praegnans kifejezését, hogy míg a képzőművészet alkotásait más műfajban, vagy más mtínemben utánképezni nem lehet, addig a fényképet más műfajban és mtínemben utánozni lehessen. (Helyeslés.) Elnök: A 73. §. bevezetése, továbbá a 1. és 2. számmal jelzett bekezdései nem támadtatván meg, azok elfogadtatnak. A 3. számmal jelzett bekezdést azonban Literaty képviselő ur a bizottsághoz kívánja visszautasítani. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Literaty képviselő urnak ezen indítványát? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem fogadtatik el s így a 73. §. változatlanul fogadtatott el. Berzeviczy Albert jegyző (olvassa a 74— 75. §§-at és a hetedik fejeset czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 76. §-t). Teleszky István előadó: T. ház! Ezen szakasznak harmadik bekezdése teljesen feleslegessé vált azon módosítás által, melyet a t. képviselőház a 11. §-nál Jókai t. képviselő ur indítványára magáévá tett, midőn a védelmi időt 30 évről 50 évre emelte. A bizottság ugyanis addig, mig a védelmi idő a szerző halála után 30 év volt, czélszerűnek látta egy átmeneti intézkedést behozni azon munkák megvédésére, melyeknél még 50 esztendő el nem múlt, mert itt kevésnek tartotta a 30 évet, ha tehát pl. már csak egy-két esztendő vagy 15 évnél kevesebb idő van hátra, ezen esetre azt indítványozta, hogy oly módon számittassék a