Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-305
16 305. országos ülés február 7. 1884. szab. kir. bányaváros közönségeinek feliratait, melyekben Nyitramegyének felterjesztését pártolván, a tűzkárok ellen kötelező állami biztosítás rendszerének behozatala iránt kérelmeznek. Mindezen feliratok kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Van szerencsém az ipartörvényjavaslatot és annak indokolását a t. ház asztalára azon kéréssel letenni, méltóztatnék annak kinyomatását elrendelni és az osztályok mellőzésével azt előleges tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasítani. (Éljenzés jobb felől.) Elnök: Az ipartörvényjavaslat a hozzá csatolt indokolással együtt ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett az osztályok mellőzésével a közgazdasági bizottsághoz utasíttatni. Ábonyi Emil előadó : T. ház! Az állandó igazolóbizottság nevében van szerencsém jelenteni, hogy a bizottság vizsgálat alá vévén Szabó László, Zenta városában megválasztott képviselőnek megbízó levelét, mintán azt kifogástalannak találta, őt a szokásos 30 nap fentartásával az igazolt képviselők sorába felvétetni javasolja. Elnök! Az állandó igazoló-bizottság jelentése alapján Szabó László, Zenta városában megválasztott képviselő a szokásos 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek jelentetik ki, egyszersmind pedig a harmadik osztályba soroztatik. Egyéb bejelentés nem lévén, következik a napirend: a pénzügyi bizottságnak 485. sz. alatt kinyomatott jelentése, az 1884. évi állami költségvetésről és az egyenes adók 1884. évi bevételi előirányzatáról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinti és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! A költségvetési törvényjavaslat nem foglal magában egyebet, mint a t. háznak a költségvetésre vonatkozó megállapodásait. Ennek következtében azt ez alkalommal pénzügyi szempontból indokolnom, azt hiszem, felesleges; másfelől azonban ez alkalommal kivételesen előfordul a fedezetnek egy része, t. i. az egyenes adókra vonatkozó előirányzat, melynek tárgyalását a t. ház, tekintettel az 1883. évi XLVI. t.-cz.-re, függőben hagyni méltóztatott. Ezzel az előirányzattal szemben a pénzügyi bizottságnak kettős feladata volt. Először megvizsgálni azt, hogy a régi adók helyesen és a tényleges bevételeknek megfelelően irányoztattak-e elő; és másodszor, hogy a zárszámadás, mely az 1883: XLVI. t.-cz. következtében szükséges és különösen a földadóra vonatkozó leütéssel öszszeköttetésben áll, megfelelőleg történt-e? Miután a bizottság ugy találta, hogy a tényleges bevételekkel teljesen indokolható a régi előirányzat s miután az 1883, XLVI. t-cz. meghozatalával egyszersmind megbírálta azt az előirányzatot, mely az új adókból 3 millióra van felvéve : ennek következtében azt hiszem, e tekintetben sem szükséges előzetesen kritikát gyakorolni. Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a menynyiben félreértésre szolgáltathat okot az, hogy az egyenes adók felvevésére vonatkozólag a pénzügyi bizottság jelentésében többször volt alkalmazva egy kifejezés, a mely kritika tárgyát képezte a házban és ez vonatkozik a felosztásnak azon természetére, mely magát a felosztást a bírálat alól lényegében elvonja, hangsúlyoznom kell azt, hogy a bevételek tényleges eredményének elszámolása előírás alapján és igy tisztán előirányzat alapján történik, a minek következtében nincs módjában a pénzügyi bizottságnak és azt hiszem, senkinek a t. házban, hogy mi az egyenes adók egyes eredményeit illeti, azokra vonatkozólag tüzetes, alapos bírálatot gyakorolhasson, hanem azokat együttvéve csak összes eredményükben lehet a zárszámadások alapján megítélni. Tehát a pénzügyi bizottság, mint mindig, ugy most is azt az eljárást követte az előirányzattal szemben, hogy az egyenes adók előirányzatának egész összegét vette bírálat alá a zárszámadások alapján és miután az a tényleges eredményeknek megfelelt, azt szintén elfogadásra ajánlja. De másfelől érezte ez alkalommal szükségét annak, hogy adóstatigtika dolgoztassák ki s illetőleg, hogy több adat álljon e tekintetben rendelkezésére a képviselőháznak és a közönségnek, felszólította tehát erre vonatkozólag a pénzügyministert és a pénzügyminister ur hajlandónak is mutatkozott, a mennyiben az az administratió nehézsége nélkül lehetséges, az e részbeni intézkedések megtételére. Ennek bejelentése mellett, a nélkül, hogy kitérnék a politikára, miután a bizalmat a többség részéről indokolnom nem kell, (Zaj. Felkiáltások a szélső balon: Nem többség, hanem a bizottság részéről!) tehát a bizottság többsége részéről indokolnom nem kell: ajánlom a törvényjavaslatot és az előirányzatot elfogadás végett. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: A tanácskozás menetére vonatkozólag bátor vagyok azt a megjegyzést előre bocsátani, hogy miután az általános vita befejezése után a költségvetésnek az egyenes adókra vonatkozói része még nem levén megszavazva, ez pontonkin1| fog tárgyalás alá vétetni és megszavaztatni. Mocsáry Lajos: A költségvetés általános tárgyalása alkalmával elmondottam azon okokat, a melyeknél fogva nem óhajtom a jelenlegi kormányt arra képesittetni, hogy az ország ügyeit tovább is kezelje. Ismételui és kibővíteni az akkor
