Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-316

316, orsíágos ülés ínbruár 23. 1884. 205 de azután vannak még variatiók is, a melyek más­képen hangzanak. De azután meg kizárjuk a helyes kritikát is, mert megtörténhetik, hogy egy kutató egy archeológiai dolog felfedezésénél hibás szem­pontból indul ki és máskép magyarázza, mint a hogy az valósággal áll. Már most azt utána ne lehessen rectificálni? Én tehát ezen három dol­got: históriai kútforrások, népköltészeti gyűjte­mények és archeológiai felfedezések elkülöniten­dőnek tartanám, sőt ez utóbbit egészen kihagy­nám, mert ezzel tökéletesen elzárnók a tudományok tovább fejlődésének útját. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyi minister: A Thaly Kálmán képviselő ur által felhozott kér­dés, az inediták kérdése, már sok vélemény­különbségre szolgáltatott, alkalmat; mert habár nem lehet tagadni azt, hogy a ki fontos okiratokat fedez fel és azokat kiadja, nagy érdemmel bir, másrészt nem lehet tagadni azt sem, hogy lehet talán hibás is a kiadás, egyben másban nem azt a magyarázatot adta neki az illető, mint a milyet neki idni kellett volna. Most egy néhány év múlva valaki rájővén a szöveg valódi értelmére, hogy ez ne igazíthassa ki és ne tehesse közé, ezt nem tar­tanám helyesnek. Nem akarok senkit megnevezni. Az az érdemes tudós, a ki a magyar diplomatika körül érdemeket szerzett magának, a eodex dip­lomatieus szerzője, sok téves adatot vett fel. Most másoknak kell helyreigazítaniuk a té­vedéseket. Nagyon nehéz itt határozottan kimon­dani, hogy mit szabad és mit nem újra kiadni és azért nem vettük be. A mi a népköltészeti részt illeti, arra Jókai t. képviselőtársam megtette az észrevételt és magam is nehéznek tartom benne % határozott intézkedést. Nem ellenzem azonban, hogy épen az ineditákra vonatkozólag a bizottság a kérdést megfontolja és arra vonatkozólag jelen­tést tegyen a háznak; de a mi a népköltészetet illeti, erre vonatkozóiaga módosítványt kihagyan­dónak vélem. (Helyeslés.) Thaly Kálmán: Csak egy pár szóra kérek engedelmet, (Halljuk!) Én a fősúlyt arra helyez­tem, a mit a minister ur megfontolandónak, Jókai képviselő ur pedig helyesnek talált, t. i. a törté­nelmi források kikutatására. Kijelentettem azt is, hogy módosítványom szövegét helyesnek nem tartom és csakis megfontolás és esetleg helyesebb szer­kesztés végett kértem módosítványomat a bizott­sághoz utasítani. A kritikát sem kívánom kizárni. Tudom[azon diplomaticai források történetét, melye­ket rectificálni kellett és helyeslem, hogy ha rosszul közöltettek, közöltessenek jobban ; ezt nem kívá­nom kizárni; csak a gyűjtemények védelmét kívá­nom s nem azt mondom, hogy egyes okmányok ne közöltessenek. Azért ismétlem, megfontolás vé­gett kérem, hogy módosítványomat a bizottsághoz utasítani méltóztassék a mint hogy a minister ur sem ellenzi a bizottsághoz utasítást. I Herman Ottó: Én magam is óhajtom t. ház, hogy Thaly Kálmán t. képviselőtársam módosít­ványa a bizottsághoz utasítassék, de azt tartom, hogy ha a kérdés itt felvettetik, épen mert egy bizonyos ismeretkörnek vagy bizonyos irodalmi műfajnak felkarolásáról és védelméről van szó, ez nem elég, mert a történelmi okmány gyűjteménye­ken kívül vannak más okmány gyűjtemények is; orvosi, természettudományi szakmuvek s több má­sok, melyeket szintén be kell venni s kimondani, hogy védetnek, miután a tudományos művelődésre való törekvést tekintve, ezeket figyelem nélkül hagyni nem lehet. Ezeket csak azért hoztam fel, hogyha a bizottság a tárgyalásba belebocsátkozik, ne csak a történelmi és azon irodalmi műfajokat vegye tekintetbe, melyekre Thaly képviselőtársam módosítványa vonatkozik, hanem tartsa szem előtt a tudományos természetű műveket is és adjon hozzá véleményt, hogy miképen biztosítandók. Pauler Tivadar igazságügyminister: Azt hiszem t. ház, hogy itt egy kis tévedés forog fenn, mert Thaly Kálmán képviselő ur az úgy­nevezett ineditákról szól, melyek nem az illető irÓ művei, hanem azokat a kutató találja és adja ki. A mi a természettudományi czikkeket és értekezé­seket illeti, ezekre állanak az általános szabályok, ezeket akár gyűjteményben vannak, akár másutt jelennek meg, nem szabad utánna nyomatni, több­szörözni, kivévén, hogy tudományos munkákban az adatokat fel szabad használni. Ezekre nézve tehát semmi intézkedésre nincs szükség, mert az intézkedések meg vannak már téve. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Teleszky István előadó: E szakaszban is kiigazítandó a 30 év 50 évre. Az ellen nekem nincs észrevételem, hogy a Thaly t. képviselő ur módosítványa az igazságügyi bizottsághoz utasit­tassék. Elnök: A harmincz év ötvenre kiigazittatik. A 15. §. nem támadtatván meg, kijelentem, hogy az elfogadtatik. Azt hiszem kijelenthetem azt is, hogy a Thaly t. képviselő ur módosítása minden elvi kijelentés nélkül az igazságügyi bizottsághoz utasittatik. (He­lyeslés.) Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 16. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 17. §-t). " Mandel Pál: T. ház! Már a 7. §. tárgya­lása alkalmával voltam bátor utalni arra, hogy az irói művek fordítás tekintetében két irányban védetnek meg, nevezetesen az eredeti mű meg­védetik a lefordítás ellen, másodszor, a már kész és kiadott fordítás megvédetik az utánnyomás ellen. A 8. §. a védelmi időre csak egy tekintet­ben intézkedett, nevezetesen kimondta, hogy a ! már lefordított eredeti müvek, az eredeti művel

Next

/
Thumbnails
Contents