Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-314
314 országos ülé a február 21 1884. \£,q lomba helyezéséhez" szó helyett az utolsó sorban | tétessék „forgalomba adásához". Egyébiránt a szakasz többi részében, benső tartalmára nézve nem is támadtatván meg, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szövegben előforduló ezen szót: „forgalomba helyezéséhez megtartani ? (Igen! Nem!) A kik megtartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség megtartja. Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e szükségesnek tartani azt, hogy a sok felesleges „a" névelő e törvényjavaslatból kiküszöböltessék? (Igen!) Ennek kiküszöbölésére, minthogy igen nehéz volna minden egyes szakasznál külön módosításokkal előállni, csakugyan legczélszerűbb volna akként intézkedni, hogy pl. a mint Irányi Dániel képviselő ur indítványa szólott, bízatnék meg a ház elnöke, az előadó és Thaly Kálmán képviselő ur azzal, hogy e kiigazítást az egész törvényjavaslaton keresztül vigye, a mi felett azután a ház határozni fog. Lükő Géza: Én a jegyzői kart nem akarnám mellőzni és azért egy jegyzőt óhajtok a bizottságba bevétetni. Csernatony Lajos: T. ház! Ne bízzuk ezt a jegyzőkre. Hisz a házban minden szakasz felolvastatik s vagyunk itt többen, a kik megtudjuk ítélni, hogy az „a" hol hagyandó ki. Elnök: Nekem ez ellen semmi észrevételem nincs, de akkor méltóztassanak a módosítást a házszabályok szerint Írásban beadni. Pauler Tivadar igazságügyminister: Ha ezt a módot akarjuk alkalmazni, akkor majdnem minden szakasznál lesz egy-két Írásban beadandó módosítás, a mi szörnyű módon hátráltatná az egész tárgyalást. Czélszerű volna ezt egy kisebb bizottságra bizni. Hogy ha egyébiránt a kiigazítás nem bizatik magára az igazságügyi bizottságra, akkor indítványoznám, hogy abba a kiküldendő bizottságba hivassák meg Horváth Lajos képviselő ur is, Thaly Kálmán: Készemről igen szívesen beleegyezem abba, hogy az előadó az igazságügyi bizottság több vagy kevesebb tagjával tegye meg e kiigazítást. Én külön bizottságot nem kérek és abból a dicsőségből sem, hogy én abban bent legyek, ámbár nagy tisztelettel engedelmeskedem a t. háznak; de nem kapricziósuskodom, hanem csak figyelmébe ajánlom a t. háznak, hogy a mennyire javítni lehet, rövid utón javítson. Elnök: Talán az igazságügyi bizottságot lehetne megbízni azzal, hogy ezt keresztülvigye. (Altalátws helyeslés.) így tehát az igazságügyi bizottság bizatik meg a kérdéses kiigazítások megtételével. Következnék a 2. §. Minthogy azonban a mai napirendre még egy interpellatióra való válasz van kitűzve és minthogy a 2. §-hoz többen vannak szólásra feljegyezve: azt hiszem, hogy a ' | tanácskozás most félbeszakítandó lenne (Helyeslés) és a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülésen volna folytatandó. Következik a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak válasza Kállay János képviselő ur interpellatiój ára. B.Kemény Gábor közmunka-és közlekedésügyi minister: T. ház! Kállay János t. képviselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám (olvassa): „29602/83. sz. alatt a t. közmunka- és közlekedési minister ur Szabolcs vármegye közönségéhez egy leiratot intézett a Nyíregyházán felállítandó kövezetvámszedési engedély tárgyában. A t. minister ur e leiratában következő kifejezést használt: „Törvényes jogomnál fogva meg fogom Nyíregyháza városának adni a kövezetvámszedési jogot a megye mellőzésével.* Miután a leirat sérelmes az egész megyére s Nyíregyházának ad — a törvény, a megyei törvényhatósági autonómia — a tulajdon vagyon szentsége ellenében előnyt. Kérdem a t minister úrtól: 1-ör. Leiratában e jogát melyik törvény adja meg? 2-or. Hajlandó-e e leiratát, mely az 1876. V. t.-cz. 34. §-ával összeütközik, hatályon kívül helyezni"? 3-or. Vizsgálatot elrendelni, hogy a „közösen épített" szó, ki által lett becsempészve? 4-er. Elrendelni a felküldését azon szerződésnek, mely az 1876. évi február 8-án tartott közgyűlésnek 7. szám alatti határozatával Bónis Barnabás azon időbeli alispán és Molnár megyei alügyész, mint Szabolcs vármegye megbízottja, másrészről Nyíregyháza város mint vállalkozónak Krasznay Grábor, Bodnár István, Blahunka József és Kralovánszky Mór között köttetett V c Ha megengedi a t. ház, minden egyes pontra külön külön fogok felelni. (Halljuk !) Azt kérdezi a t. képviselő ur először, hogy milyen törvény adja meg a ministernek azt a jogot, hogy vámszedést engedélyezzen?] Köztudomású dolog, t. ház, hogy a vámszedésének a joga a maga régebbi értelmében révnél, hídnál, útnál stb. fejedelmi jog; ezt illetőleg a hármas törvénykönyv különböző pontjai és más törvényei intézkedtek, hogy az a korona által adományoztassék. Rendesen maguknak a donatióknak kiegészítő részét képezték e jogok és a kisebb királyi haszonvételek közé tartoztak; egybe voltak kötve a kötelezettséggel, magát az illető tárgyat, a melyre a vámszedés megadatott, jó karban tartására, de egyszersmind jövedelmi forrásul szolgáltak és örökösödés tárgyát képezték. Most a közelebbi időben, ilyetén engedélyek egyáltalában nem adományoztattak, de nagyon 1 megszorítva a vámok felállításának jogát ő Felsége
