Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

166 314. or z.lgos ülés febraár 2!. 1884. sértő ezen ,a" szócskának tömeges használata és azt az indítványt bátorkodom tenni, hogy miután ez a közülés elé nem való, méltóztassék intézkedést tenni, hogy ha feleslegesnek találtatik, ez a sok „a", pl. az előadó és még egy pár képviselő által, mint felesleges a szövegből kihagyassék. Egyszerűsítené az eljárást, ha nem volnánk kénytelenek mindannyiszor felszólalni. Ez általános megjegyzésem. A mi a részletest illeti, az egy sző megváltoztatását czélozza, mely szó azonban szintén igen gyakran használtatik a szövegben. Az 1. §. utolsó bekezdése igy hangzik: „ha a szerzők részei elkülöníthetők, az elkülöníthető részek mindegyikének a többszörözéséhez, közzétételéhez és forgalomba helyezéséhez az illető szerzőnek a beleegyezése szükséges." Eltekintve az „a" szócskáktól „a forgalomba helyezés" kifejezése is mutatja, hogy a németből van szolgailag fordítva. „In Verkehr zu setzen." Szerintem igy kellene hangzania: „forgalomba adásához" vagy „forgalomba tételéhez." (Egy hang a szélső bálon: hozásához. Másik hang a szélső balon : bocsátásához !) Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa Thaly Kálmán módosítványát: forgalomba helyezés helyett tétessék forgalomba adás.) Teleszky István előadó : T. ház! Bátor vagyok megjegyezni, hogy az a sok „a", melyre Thaly t. barátom nem helyez nagy súlyt, az eredeti törvényjavaslatban nem volt benne, hanem az igazságügyi bizottság szövegező albizottsága által helyeztetett bele és pedig oly egyének indítványára, a kik vitatják — megvallom ellenemben, hogy a magyar nyelv szempontjából ez helyes. A kérdés eldöntésére magamat hivatottnak nem találom, de kijelentem, hogy még kevesebb súlyt helyezek ezen „a" betűkre, mint Thaly t. barátom. Készemről nincs ellenvetésem, ha ezek egyszerűen kiküszöböltetnek ugy, mint t. barátom javasolja. Ellenben nem vagyok azon helyzetben, hogy a forgalomba helyezés helyett elfogadhatnám ezen kifejezést „forgalomba adás* vagy más parallel kifejezést, mert egyikét sem tartom jobbnak. Tagadom, hogy a forgalomba helyezés szó szerinti fordítása volna az „in Verkehr setzen" német kifejezésnek. Legalább is olyan jó az egyik, mint a másik. Ennélfogva a módosításhoz, mint feleslegeshez nem járulok. Irányi Dániel: Ugyanazon hibát, melyet Thaly t. képviselőtársam megrovott, én is észleltem elejétől végig a törvényjavaslatban, t. i. hogy az „a* és „az" névelők igen helytelenül használtatnak és pedig az irói szokás ellenére. Az különös sajátsága a törvényjavaslat szerzőjének. Meggyőződtem erről, midőn az indokolást, melyet ő készített, elolvastam. De hogy ezt a törvényhozás magáévá tegye a nyelv szelleme és az eddig törvénykönyveinkben szokásos nyelvezet ellenére, j azt nem lehet kívánni. De miután, mint Thaly képviselőtársam monda, nem egy-két helyen, hanem számtalanszor fordul elő ezen névelők ily helytelen használata: azt gondolom, hogy nem vétünk a házszabályok ellen, hogy ha felkérjük a ház t elnökét, hogy az ő elnöklete alatt az előadó ur és az indítványozó ur rövid úton, de csakis ezen a névelőkre vonatkozó hibákat igazítsák ki. A mi a „forgalomba helyezés" kifejezést illeti, azt hiszem, hogy a „forgalomba tétel" lenne a leghelyesebb kifejezés és részemről ezt vagyok bátor pártolni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pauler Tivadar igazságügyminister: T. ház! Ha méltóztattak volna összehasonlítani az igazságügyi bizottság szövegezését a beadott eredeti javaslattal, akkor meggyőződtek volna, hogy ezen „a" névelők nem voltak a törvényjavaslatban. Az igazságügyi bizottság előadója és más a magyar nyelvben igen jártas tagja azon véleményben voltak, hogy ez inkább felel meg a nyelv géniusának, sőt az előadó ur azt állította, hogy miután a styl az ő dolga, neki e tekintetben joga van ezt érvényesíteni. Hozzájárultunk, mert erre semmi súlyt nem fektettünk és azért nem is ellenzem azt, hogy méltóztassék az iránt intézkedni, hogy ott, ahol feleslegesnek mutatkozik az „a" névelő, törölje azt ki az igazságügyi bizottságnak talán egy albizottsága. A mi „a forgalomba tétel" kifejezést illeti, a mi talán a legjobb volna, arra figyelmeztetem a t. házat: hogy eltekintve attól, hogy általában valamely szó eredetileg jó-e vagy nem, ha egyszer el volt fogadva a műnyelv által, nem tanácsos a különböző törvényekben ugyanazon fogalomra különböző kifejezéssel élni. Itt van a kereskedelmi törvény, mely lépten nyomon folytonosan használja ezen kifejezést: „forgalomba helyezés", pl. az 515. §-ban s az 523-ban. Ez nem ezé vagy azé a szerzőé, hanem ez már a törvény kifejezése, azt a törvényhozás elfogadta. Ha tehát kiadói ügyletről szólunk, mely a szerzői joggal oly szoros összeköttetésben van, hogy azt, hogy mi ugyanazon fogalmakra nézve különböző kifejezéssel éljünk, nem tartom czélszertínek. Erre nem helyezek semmi súlyt, de ha egyszer a törvényhozás valamit elfogadott mint terminus technieust, akár jó volt az, akár nem, ugyanazon fogalom elnevezésére kétféle szót használni nem tartom czélszertínek. Azért kérem méltóztassék a „forgalomba helyezés" kifejezést megtartani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Azt hiszem, hogy azon kérdésre nézve, mi történjék az „a" névelővel, melytől hemzseg ezen törvényjavaslat, talán méltóztatik a t. ház ezen szakasztól eltekintve külön határozni, mert ez általánosságra vonatkozik. Ezen szakaszhoz Thaly Kálmán képviselő ur adott be egy módosítást, a mely szerint a „forga-