Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

314. er;zíig«s ülés február 21. 1S84. 155 ból is azt kell kívánnom, hogy Tornya csatoltassék át. Aradmegye is ezen kérelemnek adott kifejezést felolvasott kérvényében. Azonban, miután igy rögtönözve előleges tárgyalás nélkül magam sem tartom a kérdést alaposan elintézhetőnek, egyelőre én sem kérek mást. mint a mi a beadott módosításban van, hogy t. i. a törvény 1. §ának 11. pontja hagyassék ki. (He'yeslés balfelöl.) Tibád Antal előadó: T. ház, részemről a beadott módosítványnyal szemben szintén a szöveg fentartását kérem a t. háztól. Az indokokat, melyek erre indítanak legnagyobbrészt már elmondotta a t. belügyminister ur, nekem csak alig néhány megjegyzést kell tennem. Hogy ezen két pusztának területe Csanádmegye területébe be van ékelve, azt semmi sem bizonyítja világosabban, mint Aradmegye imént felolvasott kérvénye. Aradmegye t. i. hogy támpontot nyerjen saját kivánatának, nem elégszik meg avval, hogy ezen pusztáknak saját kötelékében való mégha gyását kérelmezze, hanem már egy csanádmegyei községet is átcsatoltatni kér a saját területéhez. Azokon kivül, a mik itt elmondattak, bátor vagyok még felhívni a t. ház figyelmét arra is, a minek szintén kell nyomni valamit a latban., hogy Aradmegye egyike az ország legnagyobb megyéinek, mert területre nézve körülbelül a tizedik, népességre nézve körülbelül a tizenkettedik, adóképességére nézve pedig hatodik megyéje az országnak; Csanádmegye pedig, kivált területére nézve az egész kis megyék közé tartozik és igy ép Csanádmegye területét csonkítani, azt hiszem, a leghely tel énebb politika volna. (Helyeslés.) Kérem ennélfogva a t. házat, hogy ezen pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadni méltóztassék. {Helyeslés) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A régi 11. most 10. ponthoz b. Bánhidy Béla fegy módosítást adott be, mely szerint ezen egész pontot kihagyatni kívánja. Ennélfogva kérdem a t, házat, méltóztatik-e a régiét!., most 10. pontot a bizottság szövegezése szerint fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) A kik megszavazzák, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség megszavazza és igy a módosítvány elesett. Gr.Pejacsevieh Tivadar jegyző (olvassa a 12. pontot.) Elnök: A régi 12. most 11. pont, ha észrevétel nincs, elfogadtatik. Orbán Balázs: T. ház! Én a megyék kikerekítésének s czélszerubb berendezésének nem vagyok ellensége, mert azon munkálat, a melyet akkor a kormány nagy erőhatalommal áthajszolt itt a képviselőházban, sok tekintetben tapintatlan és nagyon hiányos munka volt, minden elv és rendszer nélküli ide-oda kapkodás, kisszerű toldozás és foltozás, mint a minő e kormánynak minden eljárása. Fetünhetett minden gondolkozó előtt az, hogy akkor, a midőn a kormány a magyar megyéket kegyeletlenül nyirbálta és beolvasztotta s a múlt hagyományai és kegyeletével nagyon rövidenbánt el, kunokat, jászokat, székelyeket, csángókat szeszélye szerint szétszórta: akkor a nemzetiségi megyéket nem érintette s hol három négy megyéből kell vala egyet alakítani, hogy az életképesség a közigazgatás és az állam jól felfogott érdekei kielégítést nyerjenek: ott tiszteletben tudta tartani a történelmi fejlődést és a régi emlékeket. Felötlő volt e részrehajlás főleg az erdélyi részekben, hol a megyék új beosztása mindenütt a József császár féle beosztás alapján lett keresztülvive, már azon részében, a mely kedvezett a nemzetiségeknek ; de azon részében, a mely a magyar nemzetiségnek kedvezett volna, mellőztetett. Igy József császár merte egyesíteni Háromszék-és Brassómegyét; a mi kormányunk ezt nem merte tenni, hanem meghagyott két életképtelen megyét és ott a határszéli szorosok előterében, Erdély legfontosabb stratégiai pontján, teremtett a Schulverein és daeo-román agitatiónak és összeesküvésnek egy nagyon veszélyessé válható telepet és megteremte ezt 25,000 csángó testvérünk feláldozásával, rabszolgaság alá vetésével. Méltán várhattuk volna, hogy a kormány okulást merítve az elkövetett hibákon, azt most utólagosan a tapasztalat által kijelölt utón, a megyéket czélszerűen osztandja be és az erdélyrészi anomáliákat is kiigazítani törekedend s im épen a leghibásabb .erdélyrészi beosztást hagyja érintetlenül s szorítkozik arra, hogy egy községet odacsaíol és betemet Brassómegyébe. Tudom, hogy ok nélkül tenném' s igy ez alkalommal mellőzök minden lényegesebb s a magyar állam eszme által parancsolói ag követelt módosítást s csak szorítkozom Udvarhelymegyében előforduló egy anomália megszüntetésére. Ugyanis Udvarhely megye alsó részében, az úgynevezett partiumban amaz abnormis helyzet fordul elő, hogy Sárd községe tökéletes inclavot képez e megyében. A partium két völgyülete Udvarhely megyéhez tartozik, mig a völgytorkolatában fekvő Sárd Kis-Küküllő megyéhez van beosztva, minek következtében azon abnormis helyzet fordul elő, hogy a partium 12 faluja, ha a székhelyre akar menni, a Küküllőmegyéhez sorozott Sárdon kénytelen átutazni; azon abnormis helyzet fordul elő, hogy Sárd Udvarhely megye székhelyétől 3 órányira, mig jelenlegi székhelyétőlegynapi járásnyira fekszik sigy a közigazgatás minden érintkezésétől elzárva, járatlan utaival és 20*