Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

156 314 országos filás februílr 21. 1884 büntethetlen kihágásaival valódi mintaképét tün- | téti fel az elvadulásnak és a fejetlenségnek. A másik község Héjasfalva, a vasút által kikerült Székelyföldnek ezen fő vasúti állomása, mely félszigetként szögellik be Udvarhelymegye területébe s melynek UdTarhelymegyéhez való esatoltatását, ugy a földrajzi fekvés, mint igen fontos közlekedési, nemzetgazdászati és állami érdekek követelik. Már a megyék kikerekítésekor indítványoztam e két községnek Udvarhelymegyéhez való csatolását, kérelmezték azt az illető községek, kérelmezte Udvarhelymegye. Senki sem ellenezte, minthogy észszerüleg nem is ellenezhette; csak a ministerelnök ur tagadta, hogy azok beékelve vannak Udvarhelymegyébe, tagadta a nélkül, hogy ismerné ama vidéket, tagadta velem szembe, a ki ama vidék szülöttje vagyok s a Székelyföld minden talpalatnyi földét ismerem és megjártam. Méltóztassék a minister nr megkérdezni ama vidék kormánypárti képviselőit, magát az előadó urat mint ama megye egyik képviselőjét: s bizonynyal azok is igazolni fogják állításomat, valamint azt is, hogy én itt csak a köz- és nem pártérdekből teszem indítványomat, mert ama két község lakói legnagyobb részben a könnyen megvásárolható elemekhez tartozván, bizonynyal a kormánypárti választók számát szaporítandják. Bátor vagyok azért ez irányban módosítványt beadni, a mely igy hangzik (olvassa) : 12. pontul tétessék e következő: „Sárd község Kis-Küküllőmegyéből és Héjasfalva községe Nagy-Küküllőmegyéből Udvarhelymegyébe kebeleztetnek." Tibád Antal előadó: Orbán Balázs képviselőtársam egy új pont felvételét kívánja a törvényjavaslat első szakaszához. Én teljes készséggel elismerem az ő javaslatának helyes voltát, — annál is inkább, mert reám is hivatkozott — minthogy az érintett községek csakugyan Udvarhelymegyéhez gravitálnak és sokkal czélszerfíbb lenne ezeknek amonnan kiszakítása és Udvarhelyhez csatolása. De formai szempontból nem járulhatok hozzá, mert a mint tegnap is jeleztem, az ily törvényjavaslatok összeállítását bizonyos előzetes tárgyalásoknak kell megelőznie, melyben a törvényhatóságok és községek nyilatkoznak és minden egyes átkeblezés csakis ezen tárgyalás után iktattott be úgy a belügyministerium, valamint a közigazgatási bizottság által. Azt hiszem, veszélyes praecedenst alkotnánk ily átkeblezési eljárás által, bár részemről szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy határozat adassék ki a ministeriumnak — ha t. i. képviselőtársam elfogadja, hogy határozatnak tekintessék — és a minister utasittassék, hogy az előzetes tárgyalásokat megindítva és befejezve, azokra nézve a háznak előterjesztést tegyen. Ehhez hozzájárulok, de a felhozott indokokból nem fogadom el azt, hogy a módosítvány mint utolsó pont a szakaszhoz csatoltassék. (Helyeslés.) Orbán Balázs: Én hozzájárulok az előadó ur felfogásához és beleegyezem, hogy módosítványom mint határozati javaslat tekintessék. Tisza Kálmán ministerelnök mint belÜgyminister: T. ház! Arról, hogy most a javaslat a szakaszba be nem iktatható, az elmondottak után nem is kívánok szólni, de annyival inkább megfontolandó lesz ez a kérdés, mert a mint Orbán Balázs képviselő ur mondotta, a kérdés már 1877-ben megvitattatott és bizonyosan alapos oknak kellett lenni arra, hogy akkor ezen község Nagy-Küküllőmegyénél hagyatott, mert helyes ok nélkül bizonynyal nem hagyatott volna ott. Ha tehát újra akar fölötte határozni a ház, minden esetre meg kell fontolnia az indokokat. Nem tudom, hogy értelmezendő a határozati javaslat, mert oly értelemben, hogy a kérdés adassék ki a belügyministernek, hogy a tárgyalást indítsa meg s annak eredményéhez képest tegyen előterjesztést — azt elfogadom. De ugy nem, hogy már most kötelezőleg mondassék ki az átcsatolás, mert az annyi volna, mint kellő megfontolás nélkül dönteni akarni. Ismétlem, oly értelemben elfogadom a javaslatot, hogy a minister indítsa meg a tárgyalást és annak eredményéhez képest tegyen előterjeszté a háznak (Általános helyeslés.) Elnök: A tanácskozás menetéből és az itt folyt nyilatkozatok szerint én is ugy fogtam fel Orbán Balázs képviselő ur határozati javaslatát, hogy az általa beadott javaslatot ugy kívánja szavazásra alá bocsátani, hogy a minister Sárd és Héjasfalva kérdésében indítsa meg az előzetes tárgyalásokat és azok eredményéhez képest tegyen jelentést a háznak. (Helyeslés.) Ennélfogva határozatul kimondom, hogy a ház elfogadja következő határozati javaslatot; „Abelügyminister ur utasittatik, hogy Sárd községnek Kis-Küküllö megyéből és Héjasfalva községnek Nagy-Küküllőmegyéből Udvarhelymegyébe kebeleztetése iránt az előzetes tárgyalásokat megindítván, annak eredményéhez képest tegyen annak idejében előterjesztést." Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a 2. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 3. §-t.) Lükő Géza: T. ház! E harmadik szakaszban az a rendelkezés foglaltatik, hogy az átkeblezett községeknek közigazgatási beosztása iránt a törvényhatósági bizottság fog intézkedni. Én nem tartom elégnek azt, hogy csak közigazgatási tekintetben intézkedjék a bizottság, hanem óhajtanám a szakaszban kifejeztetni azt is, hogy igazságszolgáltatási és hadkiegészítési tekintetben is. Jól tudom, hogy eddig az igazságszolgáltatási beosztást a t. igazságügyminister ur határozta meg, hanem tudom tapasztalásból azt is, hogy ez