Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-314

314. országos ülé községe oda nyilatkozott és nagyon helyesen tette, hogy kebeleztessék át Temesmegyébe, beleegyezem abba is, hogy Kussies községen kivül még Zlatina, Langenfeld, Szokolovácz községek és Báziás fiók községe is Temesmegyébe kebeleztessék át, de tovább is megyek. Ha új és czélszerű területi beosztást akarunk létesíteni Temes-és Krassómegye közt: akkor nemcsak Kussies és a három többi községet, h Lógna hegylánezolaton innen fekvő összes községeket, sőt a Duna mentében az eddigi moldovai járáshoz tartozó községek jó részét kellene Teniesmegyébebeosztani és ezen beosztás nemcsak czélszerű lenne, hanem könnyen eszközölhető is. Előnye lehetne Szörénymegyének annyiban, a mennyiben akkor meg lehetne szüntetni a moldovai járást; a megmaradó községeket be lehetne osztania mostani járni járásba és ha visszahelyezzük ezen szolgabíró járásnak székhelyét Szászkára és nem hagyjuk meg a székhelyet ott a hol most van és hol csak egyes ember érdeke kívánja, akkor nemcsak Krassó-Szörénymegyék közt meg lenne a czélszerű területi beosztás, hanem a járni és oraviczai járásokat is ki lehetne helyesen kerekíteni és Krassó-Szörénymegye 4000 frtot takaríthat meg évenként, a nélkül hogy Temesmegyében a járások számát és a kiadásokat is szaporítani kellene. De tekintsük a dolog másik részétig. Méltóztatnak tudomással birni arról, hogy a volt Krassómegye székhelye Lúgos városa, nem képezte a megye központját, hanem ezen székhely épen a határ szélén fekszik és ezen baj még sokkal nagyobb lett Krassó- és Szörényinegye egyesítése által, mert pl. Lúgosról délkeleti irányban a megye legszélsőbb határvonaláig legalább két napig kell utazni, inig ellenben nyugati irányban nem egészen fél óra alatt már Temes területén van. Ha általános beosztásról lenne a szó, akkor a kikerekítést csak ugy lehetne eszközölni, hogy átengedjük Temesmegyének az egész fehértemplomi vidéket s viszont Krassómegyébe kebelezzük mindazon községeket Ternesmegyéből, a melyek Krassó-Szörénymegy ének székhelyéhez közel esnek, milyenek Belinez, Kiszetó, Babsa és a többi és a melyek ugy i'orgaimi, valamint kereskedelmi érdekeikkel Lúgosra gravitálnak. Kern kívánok ez iránt indítványt benyújtani, mert nincs kilátásom, hogy az elfogadtatnék és magam sem kívánom clhaniarkodtatni a dolgot, nagyon jól tudom, hogy egy ilyen radicális átalakításhoz hosszá tanulmányozás, adat és anyag gyűjtése, érett megfontolás szükséges. Ugyanazért kérem az előttünk fekvő törvényjavaslatot elfogadni, mert sz által kielégítjük mindezen községek lakosságának jogos kérelmeit. Azt tetszett mondani Frölich Gusztáv t. képviselőtársamnak, hogy Daruvár sokkal közelebb | KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. XIV. KÖTET. február 21. I8S4. 153 | esik Buziáshoz, mint Lúgoshoz. Megengedem, hogy ha a légvonalat vesszük tekintetbe. De ha nem ezt, hanem Temesmegye útjait vesszük tekintetbe, a melyeken nem lehet haladni, hanem csak retirálni, (Derültség) akkor sokkal közelebb esik Lúgoshoz. i\zon reményben, hogy a tisztelt kormány nem sokára egy általános területi beosztással fogja kikeríteni Krassó-Szörény- és Temesmegye határait és pedig az általam jelzett irányban, elfogadom a törvényjavaslatot #bizottság szövegezése szerint. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A régi 9. most 8-dik ponthoz Frölich képviselő ur azon módosítványt adta be, miszerint az hagyassék ki. Ennélfogva kérdem a t. házat, méltóztatik-e a régi 9. most 8-dik pontot változatlanul, a bizottság szövegezése szerint fentartani? A kik fentartani kívánják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Gr. Pejaesevieh Tódor jegyző (olvassa a régi 10 most 9. 'pontot, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a régi 11. most 10. pontot). B. Bánhidy Béla: T. ház! Ezen pontra vonatkozólag bátor leszek egy módosítványt beterjeszteni ; azonban mielőtt ezt megtenném, azon kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz, méltóztassék megengedni, hogy Aradmegye közönségének ezen tárgyra vonatkozólag a képviselőházhoz benyújtott kérvénye, mely a kérvényi bizottság által tárgyalható nem volt, ez alkalommal felolvastassék. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur által említett kérvény itt van, az tehát fel fog olvastatni. Gr. Pejacsevieh Tódor jegyző (olvassa). B. Bánhidy Béla: Miután mindazon fontosaim érveket, melyek a czélzott intézkedés ellenében felhozhatók, a felolvasott kérvény tartalmazza ; s minthogy én mindazon indokokat részemről alaposaknak és helyeseknek ismerem el, kérem a t. házat, hogy méltányolva az Árad vármegye közönségének kérvényében foglaltakat, ezen pontot kihagyni méltóztassék. Bátorkodom ez iránt egy indítványt beterjeszteni, mely igy hangzik: „Az 1. §. 10. pontja hagyassék ki". Tisza, Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! Én igen kérem, méltóztiissék ezen pontot ugy a mint "javasolva van, elfogadni és pedig annál inkább, mert az kétségtelen, hogy azon puszták nagy számú lakóinak, bérlőinek és azok családjainak nagy érdekében van, épen ugy, mint az administratiónak, hogy ők Battonyához csatoltatva, minden néven nevezendő hatóságukat — az első fokú hatóságokat — ott együtt leljék fel, mig most egészen más és rájuk nézve sokkal kevesebb előnyű helyzetben vannak. Különben is ezen ügyben Csanädmegye mint hatóság kérvényezett volt a képviselőházhoz, a 20