Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

313. országos ülés február 20. I8S4. 14J ezek folyamodása indokolás nélkül egyszerűen mellőztetett. T. képviselőház ! Ezen községek Borsodmegye északkeleti részén Abanj-Tornamegye határa közé beékelve, nagy erdőség közepett, Borsodmegyétől mintegy elszigetelve feküsznek, hova a borsodmegyei hivatalos helyiségekből még szekér-út se vezet, ugy hogy a tavaszi és őszi sáros időben Borsoddal szekerén nem közlekedhetnek, mig ellenben Torna felé csinált jó utaik vannak. Grazdászati tekintetben utalva vannak Tornára, hová mint a Keglevics és Hadik grófok volt jobbágyai — szokva vannak. Tornán keresik föl a piaczot, pénzintézetet, orvost, gyógyszertárt, malmot és fedeztető állomást. De t. képviselőház! Nemzetiségi tekintetből is kívánatos, hogy Abauj-Tornához csatoltassanak, a mennyiben ezen községek lakosai oroszok, kik cár évtized alatt jó magyar érzelmű lelkészök, meg is nevezem, mert megérdemli (Halljuk! Halljuk!) Ruszinko Mihály (Éljenzés) vezetése mellett megtanultak magyarul beszélni, azonban félni lehet, hogy ha elszigetelt mostani helyzetökben hagyatnak, a nevezett jó magyar lelkész elhunytával újra oroszokká lehetnek ; ezen felhozott okoknál fogva tisztelettel kérem a képviselőházat,miszerint Viszló, Rakaeza és Debréte községeket is, mint Szt.-Jakabot, méltóztassék Borsodból Abauj-Tornamegyébe átkebeleztetni és e tekintetben van szerencsém a következő módosítványt beterjeszteni, tisztelettel kérve annak elfogadását. Fenyvessy Ferencz jegyző {olvassa): Módosítvány az 1. §. 7. pontjában foglalt SzentJakab szó után: Yiszló, Rakaeza és Debréte községek tétessék. Beadja: Farkas József képviselő. Tibád Antal előadó: T. ház! Részemről azon módosítvány, melyet Farkas József t. képviselőtársam a régi hét most hatodik pontra vonatkozólag benyújtott, a közigazgatási bizottság nevében nem fogadhatom el, és erre engem nem érdemleges, hanem formai tekintetek bírnak. Nem akarok annak a vitatásába bocsátkozni, hogy vájjon Viszló, Rakaeza és Debréte községeknek Abauj-Tornamegyébe áthelyezése indokolt volna-e, vagy nem, de tartozom kijelenteni és tudomására hozni a háznak azt, hogy a közigazgatási bizottság daczára annak, hogy e községek folyamadása előtte állott, miért nem vette fel e szakaszba a nevezett községeket. {Halljuk!) Nem vette fel pedig azért, mert a belügyminister ur e községek átkeblezésére vonatkozólag azon megj egyzést tette a közigazgatási bizottságban, hogy az előleges közigazgatási tárgyalás még teljesen be nem fejeztetett. De ezenkívül aggodalmat támasztott a bizottság kebelében a felvétel ellen az is, hogy Borsodmegye területe, mely szintén [nem tartozik a legnagyobb megyék közé, több oldalról van megtámadva és e részben az, hogy most négy község szakittassék ki, óvatosságot igényel. De figyelemmel vette a bizottság másfelől még azt is, hogy e három község, névszerint Viszló, Rakaeza és Debréte háromszor változtatta nézetét, először kérték az átkebelezését, azután a szolgabíró által megtartott kihallgatásra visszavonták, harmadszor pedig újra visszatértek az előbbi álláspontra, kérve az átkeblezést. Mindezen körülmények arra indították a bizottságot, hogy e községek áthelyezését Szent-Jakab községgel együtt ne hozza javaslatba. Az ügyet azonban nem ejtette elabizott ság, mert a mint jelentéséből kitűnik, azt javasolja, hogy a kérvények a ház „a folyamatban" levő előzetes tárgyalások befejezése és ennek eredményéhez képest foganatosítandó további lépések megtétele végett a ministerelnöknek mint belügyministernek adassanakki.Ennélfogva kérem a t. házat, hogy Farkas József képviselő ur inódosítványát mellőzni és a pontot változatlanul elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jóbbfeläl.) Mocsáry Lajos: T. ház! Borsodmegye közönsége valóban nagyon fog csudálkozni rajta, hogy mivel érdemelte meg a kormánytól és a háztól azt, hogy elölről is, hátulról is el akarnak belőle venni. Tisztelt barátom Farkas József képviselőtársam, a kivel különben egy véleményen vagyunk, együtt szavazunk, most még három községétől akarja megfosztani e megyét. Csak egy pár szót legyen szabad mondanom azon meleg indokolásra, melylyel ő ezen községeket a maga kebelére, illetőleg Tornamegye kebelére szorítani igyekszik. Oly élénken ecsetelte, hogy milyen jó közlekedésök van ezen községeknek Tornamegyével, hogy a végén ugy állította oda, mintha Borsodmegye felé még utjok sem volna, századok óta máskép nem érintkezhettek, mint csak ha repültek. Előhozta a nemzetiségi szempontot, mondotta, hogy oroszok. Jól tudjuk, hogy igen sok embert mondanak orosznak olyat, a ki tözsgyökeres magyar, de vallására görög egyesült, ott vannak pl. a hajkerületiek. Attól nem lehet tartani, hogy ezek az emberek, ha magukra hagyjuk, majd végkép eloroszosodnak; e tekintetben Borsodmegye lakossága minden esetre lehet olyan jó társaság rájuk nézve, mint Abaujmegyéé, melynek felső része mint tudva van, tót. (Derültség a szélső hal oldalon.) Csak egy körülményre vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét, mit az általános tárgyalásnál is bátor voltam felhozni, t. i. hogy nagyon különböző és különös indokok szolgálnak indítójául az átkebelezési mozgalmaknak. Itt sem ezen községek érdeke forog szorosan véve szóban, hanem egy más kissé különösen complicált érdek, melyet egy pár szóval meg lehet magyarázni. A dolog igy van. {Halljuk!) Tornamegye, melyet az általános rendezés alkalmával az élő megyék sorából kitöröltek — mellesleg mondva valóban igen helytelen