Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

142 313. országos ülés február 20. 1884. eljárás és kár volt e jeles kis törvényhatóságot az élők közül kitörölni, mert ha Eutly Angliában fenmaradhat 20 • mértföldjével, miért nem maradhatott volna meg akkor Tornamegye a maga többszörösen nagyobb területével. Mondom Tornamegye nem birja megemészteni a sorsot, mely rá méretett és nem hagyott fel azon reménynyel, hogy még számára is bekövetkezhetik a restitutío in integrum, mely bekövetkezett azon megyékre nézve, melyeket az absolut korszak és a provisorium feldarabolt. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, a mostani alkotmányos korszakot nem lehet összehasonlítani sem az absolutismns, sem a provisorium korszakával. Mocsáry Lajos: Tornamegye azon reményben van, hogy még bekövetkezhetik az az idő, a mikor Tornamegye ismét felelevenül, erre az esetre kívánja most Abaúj segítségével az annexiót megnyerni. Meg lehet, hogy még sikerül neki egy két községet elcsipkedni, hogy annál inkább legyen motiválva Tornamegyének új életre való kelése. Nagyon tisztelem t. barátaim és tornamegyei polgártársaim ezen óhajtását, de azt hiszem, hogy ezt ezen utón elérni nem fogják. Ha pedig elérik, akkor sokkal nagyobb változásoknak kell bekövetkezni, ugy hogy előzetesen megfosztani Borsodmegyét területének egy részétől és elkeseríteni azon megyét, a melyet Kossuth hajdan paradicsom megyének nevezett és a melyet megdicsért azért, hogy ha bár 30,000 nemes lakossal birt is, a házadót elfogadta, helyesnek nem tartom. Kérem ennélfogva a t. házat, hogy a beadott módósítványt mellőzni méltóztassék. Lükő Géza: Mocsáry t. képviselőtársamnak reménykedésére nem válaszolok, hanem anyagi téren maradok és az e téren felmerült adatokból pártolom Farkas József képviselő ur módosítványát. A folyamodványt aláirt községek főindoka az, hogy ők a közmunkaterheket évről évre teljesítik, de annak jótéteményeiben nem részesülnek. Hogy ha azonban Abaúj-Tornamegyéhez csatoltatnak, reménylik, hogy két-három évi munka után a tornamegyei jó utakhoz megcsinálhatják az összeköttetést. Ez az indok az, a mely miatt már 3 évvel azelőtt kérték az átcsatolást. Igaz, hogy a szolgabírói pressiók következtében ezen kérelmüket visszavonták, de most aláirtak a kérvényt ugy a földbirtokosok, mint a volt úrbéresek, még pedig saját érdekükből. E szempontból kérem a t. házat, hogy Farkas József képviselő ur javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Az első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a t. ház a bizottság szövegezését, igen vagy nem ? Ezután történnék a szavazás Farkas József képviselő ur módosítványa felett, mely a szövegbe beilleszthető. Kérdem a t. házat, hogy a bizottság szövegezését méltóztatik-e elfogadni? (Elfogadjuk!) E szerint e pont a bizottság szövegezése szerint fogadtatott el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Farkas képviselő ur módosítványát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Méltóztassanak tehát azok felállani, akik elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. T. ház! E szakasznak több pontja lévén, a melyhez többen kivannak még szólani, czélszertí volna a tanácskozást félbeszakítani, mert két interpellatió megtétele és két interpellatióra adandó válasz van még hátra. (Helyeslés.) E szerint a törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére halasztatik. Ennek letárgyalása után a holnapi ülés napirendjének második tárgya lenne azjxói és művészi jogról szóló törvény]aVuslaé. Méltóztassanak tehát a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válaszát meghallgatni. B. KeményfGábor közmunka ós közieke désügyi minister; Két interpellatióra kívánok válaszolni és ha megengedni méltóztatnak, kezdem azon, a mely előbb adatott be és ez Hermán képviselő ur interpellatiója. (Helyeslés.) Az interpellatiót leszek bátor egész szövegében felolvasni, mert annak indokolására- is lesz némi megjegyzésem. Az interpellatió következőképen szól: „Miután a közmunka- és közlekedésügyi minister urnak tudomása van arról, hogy a szeged-pancsovai vízvédelmi társulat helyébe szervezett u. n. sövényháza-szegedi ármentesitő társulat egy aránytalanul kis területet — 19,270 holdat — egy aránytalanul hosszú védelmi vonallal 34,242 méterrel kénytelen megvédeni, mely vonal fentartása a megvédett terület tiszta jövedelmét nemcsak fölemészti, hanem túlhaladja; miután a társulat ily viszonyok között már most is egy millióval nagyobb adósság terhe alatt roskadozik, helyzete a minister ur tudomása szerint is tarthatatlan; miután ezek daczára a birtokosság ellen a végrehajtás már foganatba vétetett s részben folyamatban is van, mi közel 3000 polgár tönkrejuttatásával egyértelmű, kérdem a t. minister úrtól: 1. Szándékozik-e e társulat ügyeinek rendezéséhez heladék nélkül hozzáfogni; 2. Szándékozik-e a pénzügy minister úrral egyetértve, az önhibáján kivül nagy bajba kevert birtokosság ellen elrendelt végrehajtást beszüntetni?" Mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni, hogy téves az ártérre vonatkozó adat, mert az ártér nem 19,570 hold, hanem 27,100 és néhány hold. 19,000 hold — ha magyar holdat veszünk — én azonban katasztrális holdakról beszélek, az 1830-iki árviz alatt fekvő területnek felel meg, ezenkívül van még az 1879-iki árvíznek megfelelő 9,600 hold,