Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.
Ülésnapok - 1881-313
* 313. országos üli községeinket, melyekre nincs nagyobb szükség, mint más községekre indokoltam, hogyha át is kebleztetnek ezen községek, azért mégis fenn fog állani az a hiba, a mi most fennáll, t. i. hogy Pozsonymegyének egy része mégis a Duna jobb partján marad. Azért ne méltóztassék szavaimat oda magyarázni, mintha én valamely megyéből valamit Pozsonymegyéhez csatoltatni kívántam volna. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom ; most csak fiz a kérdés, miképen méltóztatik a t. ház kívánni a szavazást. Thaly Kálmán: Egyszerre bajos lesz feltenni a kérdést, mert nekem oly módosítványom lesz, mely a 2. és 4. pontokat illeti. Elnök: A Szavazásnak mindenesetre pontonként kell történnie, csak az a kérdés leket, hogy az egyes pontok megvitatása után történjék-e? (Felkiáltások: Most! Most! A pontok megvitatása után!) Thaly Kálmán; Az elnök ur ki is mondotta a vita elején Elnök: A gyakorlat szerint ugy is történt, miután azonban a házszabályok azt rendelik, hogy szavazás előtt a kérdéshez még mindig lehet szólani s azt tanácskozás tárgyává tenni: azért kérdeztem a háztól, hogy megvitatás előtt kívánj a-e vagy végig kivan menni, a mint szokás az egész szakaszon. De ily kérdések mellett, a milyenek most szőnyegen vannak, azt hiszem a ezélszerűség azt kívánja, hogy e megvitatás után történjék meg a szavazás. Csanády Sándor: Részemről én is azon véleményben vagyok, hogy a megvitatott pontok fölött azonnal történjék meg a szavazás, mertkönynyen megtörténhetik, hogy mire az egész tárgyalés végig megy, megfeledkezhetünk egyes részletekről, melyek pedig súlylyal birnak. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kimondhatom, hogy a többség azt kívánja, hogy a szavazás most történténjék meg. (Helyeslés.) Ennélfogva kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1-ső pontot, melyre nézve Földes Gyula képviselő ur azt az indítványt tette, hogy kihagyassék, a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az 1-ső pontot a bizottság szövegezése szerint elfogadj a és ennélfogva az indítvány elesett; következik a 2. pont. Thaly Kálmán: T. ház! Mielőtt e ponthoz tüzetesen, azonban röviden, mint a tárgy természete kívánja, hozzászólanék, szükségesnek tartom kijelenteni, hogy elvileg egy állásponton vagyok Mocsáry Lajos t. képviselőtársammal, ki az általános tárgyalásnál helytelenítette azt, hogy ily apró incidensekből megváltoztassanak a megyék határai. A többség azonban jónak látta és megszavazta a törvényjavaslatot. Én szükségesnek február 20- 1884. 135 tartottam álláspontomat jelezni. Vigasztalásn 1 mondhatom azonban Mocsáry t. képviselőtársamnak és azoknak, kik pártunk részéről, velünk egy nézeten vannak, mintegy vigasztalásul mondhatom, mint a ki történelmi dolgokkal is foglalkozom, hogy hazánk múltja, midőn hazánk önállóan intézkedett, idegen befolyások kizárásával, a megyék határának megállapítása kérdésében számos példát mutat fel, hogy ily kicserélések a megyék közt, folyamok mederváltozásai és más czélszerűségi okok nyomán nem igen ritkák; a megyék kölcsönösen megállapodtak egymás közt és az illető országgyűlések később jóváhagyták a cserét. Ez tehát nem példátlan hazánk történelmében, bár magam is csak akkor tudom helyeselni, ha országos érdekek kívánják, mint pl. a csilizközi községeknél, hol a dolog valóban ugy áll, a mint azt Földes Gyula képviselőtársam elmondotta. Most bátor vagyok a f. ponthoz és mivel egy természetű, nehogy ismét külön kelljen felszólalnom, a 4. ponthoz is hozzászólani. A 2. pontban Falnschendorf vagy a mint ott nevezik, Flicsendorf nevezetű pusztának Mosonmegyéből Pozsonymegy ébe való áthelyezése hozatik javaslatba. A puszta a pozsonyi káptalan tulajdonát képezi és határos Pozsonymegyével, nevezetesen Ligetfalvával. Azt hiszem, hogy ugy a megyének, mint a pozsonyi káptalannak is itt a könnyítés tekintetében előnyös az áikebelezés. Meg vagyok azonban győződve, hogy valamint hazafias Pozsonymegye, midőn Augeron vagy Audorf hozzácsatoltatok, annak nevét Ligetfalvára változtatta, mert Pozsonymegyének nincs kedve abban, hogy német nevű helységekkel ruttittassék el határa, a pozsonyi káptalan is fog annyi hazafisággal birni, hogy hasonlókép gondolkozzék. Meg vagyok győződve, hogy Pozsonymegye és a pozsonyi káptalan helyeslésével fogok találkozni, ha indítványozom, hogy ezen Flanschendorf nevű puszta régi magyar nevével: Pócsfalva névvel zárjelbe téve Flanschendorf vétessék fel a törvénybe. (Élénk helyeslés.) Ugyanily indítványom van az ötödik pontban említett Kavecsány községre is. Történelmi okmányok alapján t. ház, e községet egykor Kövecsen, vagy Kövecsénynek Mvták. Ezért óhajtanám, hogy a törvénybe e község Kövecsény zárjelbe Kavecsány névvel vétessék fel a törvénybe, mert ezzel a törvényhozás nem cselekszik ujat, hanem csak visszavindicálja a régi jogosult magyar nevet. (Élénk Jielyeslés.) Indítványom tehát következőképen hangzik: „A második pontban „Flanschendorf* helyett tétessék: „Pócsfalva (Flanschendorf)"; a negyedik pontban pedig Kavecsány helyett tétessék „Kövecsény (Kavecsány)." (Helyeslés.)
