Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-313

136 313. országoá üle» íebrmir 20. 1884. Fenyvessy Ferencz jegyző (olvassa a be­adott módositványt). Prónay József államtitkár: Thaly Kál­mán képviselő ur magára az áthelyezésre nézve nem tett kifogást, hanem módositványt adott be az iránt, hogy bizonyos helynevek magyar nevük­kel vétessenek fel a törvénybe. (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek t. ház, de azt hiszem, hogy a felhozott neveket egy ily egyszerű felszólalás utján a törvény keretébe felvenni nem lehet; mert a helynévváltoztatások administrativ útra tartoz­nak és ha az illető községek a névváltoztatást kérni fogják, ennek megtörténtét mi sem fogja akadályozni (Helyeslés) s ezért kérem a t. házat, hogy a felhozott elnevezéseket ily egyszerű fel­szólalás utján a törvénybe felvenni ne méltóz­tassék. Thaly Kálmán: Engedje meg a t. ház, hogy eljárásom igazolására néhány szót szólhas­sak. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon jól tudom, hogy a mint az államtitkár ur mondotta, a névváltozta­tásoknak megyan a maga chablonszertí útja. Ennek azonban a ház határozata által kívánnék elébe vágni, mert arra, hogy a régi ősmagyar nevek visszaállíttassanak a törvényhozás által, már van példa. Mikor az első erdélyi vasutenge­délyokmánya beezikkelyeztetett, a törvényjavas­latban Károly-Fekérvár elnevezés használtatott. Ekkor, hivatkozom ä ház naplóira, felszólalás tör­tént, a melylyel kimutattatott, hogy Károly-Fehér­várnak eredeti neve Gyulafehérvár volt. A ház meggyőződvén arról, hogy az csakugyan ugy van, elfogadta a Gyulafehérvár kifejezést és igy lett Károlyfehérvárból Gyulafehérvár. (Ugy van!) Azt hiszem tehát, hogy nem történik sérelem senkin az által, ha a törvénybe Pócsfalva és Kövecsény kifejezés felvétetik és hogy ez az illetőkre nézve csak megtiszteltetés lehet. (Élén helyeslés balfelöl.) Nikolics Sándor: Mindnyájan tudjuk, hogy az előttem szólt képviselő ur igen jártas a történe­kmben, a miért is bárki elhiheti, hogy ezen köz­ségeket csakugyan ugy nevezték, a mint ő mondja. Azonban nem minden képviselő van azon helyzet­ben, hogy azonnal véleményt mondhasson e tárgy­ról, a miért is ezek megkívánhatják, hogy idő engedtessék nekik arra, hogy tanulmányozhassák a felhozott történeti adatokat és hogy kellő tájé­kozás után szólhassanak a kérdéshez. Ennélfogva arra kérem a t. házat, hogy Thaly képviselő ur módosítványát elfogadni ne méltóztassék. Madarász József: Előttem szólt t. képvi­selő urnak aggodalmát méltánylom, de ha, mint maga is mondja, egy a történetben oly jártas egyén a régi magyar név visszaállítását *kéri, ezt nem tartom későbbre halaszthatónak, mint a törvény megalkotását. Azt érteném, hogy ha azok, a kik meggyőződni akarnak az indítvány helyességéről, azt kérné, hogy e kérdés utasíttassák a közigaz­gatási'bizottsághoz jelentéstétel végett. Ha azonban a t. képviselő urak ezen indítványt nem terjesztik elő, akkor én kijelentem, hogy én azt kérném, hogy ezen helyneveket a képviselőház azonnal fogadja el, mert t. képviselőtársam Thaly Kálmán eleven példával mutatta ki, hogy a képviselőház tárgyalások alkalmával is fogadott el történelmileg kimutatott régi magyar helységnevet. Ha tehát elfogadtatnék a Pócsfalva elnevezés és odatétetnék zárjelbe Flanschendorf, akkor ez ellen még azok­nak sem lehetne kifogásuk, a kik az említett két községnek az eredeti régi ősmagyar néveni meg­említését elodázni akarnák. (Helyeslés szélső bal­félöl.) Én tehát első sorban elfogadom Thaly Kál­mán képviselő ur módosítványát, de ha ez a többség­részéről nem pártoltatnék, akkor kérem, méltóz­tassanak indítványt beadni az iránt, hogy e kérdés a közigazgatási bizottsághoz utasíttassák a név meghatározása tekintetéből. Ha pedig ily indítvány nem adatnék be, akkor kérem a képviselőházat, hogy Thaly Kálmán képviselő ur módosítványát elfogadni méltóztassék. Hodossy Imre: A vita jelenleg akörül forog, hogy az egyes pontok elfogadtassanak-e vagy sem és hogy az átkebelez esek megtörténje­nek-e vagy sem. Én nem látok semmi akadályt arra nézve, hogy az áthelyezett községekre nézve mért ne fogadjuk el Thaly képviselő ur indítványát. (Helyeslés a balon.) Mondhatom, köztudomású dolog, hogy e köz­ség ez azelőtt Kövecs, Kövecsény volt és csak a tótság elszaporodása után neveztetett Kavecsány­nak. Csak arra kérem a t. házat, méltóztassék azt ugy értelmezni, hogy nem praeoccupál ezen kérdés­nek az, hogy valamely pont elfogadtatik-e vagy nem? Mert lm nem fogadtatik el, nem marad egyéb hátra, minthogy közigazgatási utón — én a magam részérői is megyémben ezen községre nézve azon irányban fogok hatni — hogy közigazgatási utón a község régi magyar neve helyreállittassék. (He­lyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, azt hiszem, hogy ezen kérdést szavazással kell el­dönteni. Miután a bizottsághoz való utasítás iránt nem adatott be indítvány s maga a pont nem támadtatott meg, az elfogadtatik. A kérdés csak az, méltóztatik-e ezen pontot Thaly képviselő ur szövegezése szerint elfogadni, a mely szerint a szöveg ugy lenne: Pócsfalva és zárjelbe jönne : Flanschendorf, igen vagy nem*? (Elfogadjuk!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy ez elfogadtatik. Gróf Pejacsevich Tivadar jegyző (ol­vassa a 3-ik pontot). Mocsáry Lajos: T. ház ! A közigazgatási bizottság egy új bekebelezést hoz javaslatba, mely az eredeti törvényjavaslatban nem fordult elő, t. i. hogy Szered mezővárossal összeépített Szered­Újváros ésDejthe községnek Nyitramegyéhez tar-

Next

/
Thumbnails
Contents