Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

312. országos ülés februíir 18. 1884. 123 ajánlva és megmagyarázva volt? Az, hogy a szol­noki törvényszék felállíttatik, azaz oda tétetik át a karezagi, ajászberényi pedig épen marad. (Élénk helyeslés halfelöl.) A ki már most feláll és egy új szakaszt javasol és azt mondja, hogy a mit a ház ünnepélyesen, jóhiszemüleg — mert ebben a hi­szemben szavazott rá — elhatározott, azt most egy következő szakaszban vonja vissza, kérdem, méltó és illő eljárás ez a törvényhozás komoly­ságához ? (Zajos helyeslés balfelöl.) Lehet-e ezt olyan­nak tekinteni, mint a mi a ház tanácskozásainak és határozatainak méltóságát és tekintélyét emeli. (Zajos tetszés balfélöl.) És kérdem, helyes-e a t. igazságügyminister ur részéről, hogy igy kerülő utón akarja a ház többségének határozatát sem­mivé tenni'? Én ugy vagyok meggyőződve, hogy az sem tanácskozásunk komolyságával, sem azon jóhiszeműséggel, melyet a parlamenti-tanácskozá­sokban és határozatokban követni kell, nem volna megegyeztethető, hogy most egy új szakaszban le­rontsuk előbbi szavazatunk által határozatra emelt állapotnak érvényét. Ezt még azok sem tehetik, kik talán azon előbbi szakaszszal nem voltak egy értelemben, mert én épen a ház komolysága és határozatainak értel­mében kérem, ne méltóztassanak magukat semmi által oda befolyásoltatni, hogy maga a ház hatá­rozatainak jóhiszemüleg elfogadott értelme a ház­ban kerülő utón felforgattassék. Ez az én nézetem, azért én az igazságügyminister urnak jiivaslatát nem fogadom el. (Helyeslés balfelöl.) Csanády Sándor: T. ház! (Ralijuk! Rali­juk!) Első eset, hogy a jelenlegi kormány, mely kormányra lépése óta alig tett egyebet, mint foly­tonosan emelte magasabbra a máris elviselhetet­lenné vált terheket, (Zaj. Derültség) mely alig tett egyebet, mint hogy új adónemekkel szivattyúzta ki a nemzet erejét, (Nagy derültség jobbfelöl) a kor­mány, mely alig tett egyebet, mint hogy véráldo­zatul dobta a nemzet ifjúságát Ausztria —Bécsnek érdekében, (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon. De­rültség jobbfelöl) a kormány, mely folyton lábbal taposta a nép, a nemzet jogait, első eset mondom, hogy nekünk köz)*ogi ellenzékieknek alkalmat nyújtott arra, hogy elveink következtében mindent elkövessünk arra nézve, hogy a nép terhein köny­nyítsünk. Igenis első alkalom ez, mert a két tör­vényszék helyett egy törvényszéknek létrehozását indítványozza. En ez alkalmat elszalasztani nem akarom, azért igenis elfogadom az igazságügy minister által benyújtott javaslatot. (Élénk helyeslés jobbfelöl) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én azért kérek egy pár perez türelmet, mert re­fleetálnom kell Szilágyi Dezső t. képviselő urnak észrevételeire, talán mondhatnám vádjaira. Min­denekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy vádjának volna alapossági látszata, ha az igazságügyminis­ter ur azimondta volna: elejtem eredeti nézetemet és elfogadom a bizottságét De ezt nem mondta, hanem azt mondta: én most is egyelőre a szolnoki törvényszéket tartom létesítendőnek, ezzel nem ellenkezik a bizottság véleménye, azt elfogadom, de azon megíoldással, a melyet akkor indítványo zott is a második szakaszhoz toldalékul. A t. ház­ban scrupulusok támadván a felett, hogy miután a vita bezárása után nyújtotta be az igazságügymi­nister ur módosítványát, lehet-e helyesen akkor a felett dönteni, vagy azt figyelembe venni: kinyi­latkoztatta az igazságügyminister ur, hogy jól van, én ezen módosítványomat, mint külön 3. §-t, előterjesztem. Midőn ez mind megtörténik, azt mondani, hogy nem tudhatta tehát az, a ki szavazott, hogy az igazságügyminister ur fenn akarja tartani a maga eredeti nézetét — engedelmet kérek —• tel­jesen lehetetlen. Egyébiránt én nem mondom, jogo­samé vagy jogosulatlanul, de vájjon nem szokott-e megtörténni, hogy ha egy indítvány vagy javaslat több pontra vonatkozik, mint itt is ennek három része van: törvényszék felállítása Szolnokon, meg­szüntetése a karczaginak, megszüntetése a jász­berényinek — va jj 0n nem szokott-e ilyenkor megtörténni, hogy a kik pl. a karczagit, mások meg a jászberényit akarják fentartani, kiegyez­nek az iránt, hogy ne hagyják elejteni a tör­vényszéket, hanem állapodjunk meg abban, hogy ejtsük el a szolnoki törvényszéket?(Ugy van! jobb­felöl.) Ez megszokott történni és ugy látszik, hogy szabad is; de ha a kormány kimondja azt, hogy én megpótlom a bizottság jelentését azzal, a mi által azt akarom elérni, a mit egyedül helyesnek tartok és akkor igyekszik ezt a kérdés eldöntésé­nél külön szavazás alá bocsátani, ez már csa­vargás. Én e kifejezést határozottan visszautasítom. (Relyeslés jobbfelöl.) A kormány által követett eljá­rás mindenkinek, ellenzéknek és kormánynak meg­engedett mód; nyíltan kimondatott minden — mások nem szokták kimondani, midőn a vidéki ér­dekek alapján egymással kiegyeznek — (Derültség jobbfelöl és felkiáltások: Ugy van! Ugy van!) a kor­mány nyíltan kimondotta, hogy mit szándékozik elérni, kimondotta, a mire legtöbb súlyt fektet, hogy t. i. Szolnokon törvényszék állittassék. E felett döntött is a ház. Most jő a második kérdés eldöntése, hogy megmaradjon-e a jászberényi törvényszék, vagy ne? Ha, a mint a képviselő ur mondotta, a többség azon feltevésben fogadta el a szolnokit, hogy a jászberényi megmaradjon, módjában lesz ezt kimondani és a Jászberény érdekében tett indít­ványt elfogadni. (Relyeslés.) Nem követtetett tehát semmi szokatlan eljárás, hanem olyan eljárás, mely a világ összes parlamentjeiben szokásos. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) 16*

Next

/
Thumbnails
Contents