Képviselőházi napló, 1881. XV. kötet • 1884. február 6–márczius 13.

Ülésnapok - 1881-312

112 312. országos ülés febrnár 18 1884. Ezt formai szempontból mellékesen megjegyezve, én a lényege ellen teszek kifogást s azzal szemben bátor vagyok elfogadásra a következő szöveget ajánlani. (Halljuk.') A második szakasz ekként szövegeztessék: Szolnokon törvényszék állíttatik fel, melyhez fog tartozni a megszüntetendő jászberényi törvényszék területe, valamint a továbbra is fentartandó karczagi törvényszék területének egy része. (Helyeslések.) Bátor vagyok ezt elfogadásra ajánlani. Fenyvessy Perencz^ jegyző (olvassa a módosítványt). Horánszky Nándor: T. ház! Ha a helyi érdekeknek ezen — elismerem —jogosult és tiszteletre méltó harczában csak néhány szóval beavatkozni kívánok, teszem ezt azért, mert egy oly körülményre kívánom a t. ház figyelmét felhívni, (Halljuk!) mely e vitában még felemlítve nem volt s mely körülmény sem Szolnoknak, sem Karczagnak, sem Jászberénynek nem kizárólagos érdeke, hanem oly magasabb elvi szempont, melyet én méltó sajnálattal nélkülözök, ugy az igazságügyi bizottság jelentésében, mint a t. igazságügyminister ur nyilatkozatában is. Teszem ezt továbbá még azért is, mert az előttem szólt t. képviselőtársam határozati javaslatához, mint majd kifejtendő leszek, már csak azért sem járulhatok, mert azt én ugy a mint van, egyszerűen a birói szervezés kérdésének nagyfokú megbontása nélkül végrehajthatónak nem tartom. (Helyeslés.) Mielőtt azonban magáról a kérdésről szólanék, magam is igen sajnálom, hogy a t. kormány kormányzatának 9-ik évében egy végleges rendezés kérdésevei szemközt nem állunk és igy még hosszú időre sajnosán nélkülözni vagyunk kénytelenek azon biztosítékokat, melyeken Magyarország igazságszolgáltatása mint alapokon nyugszik. Értem ez alatt a bíróságok területének, székhelyeinek és a birói létszámnak beczikkelyezését. De ha már az a mi fatumunk, hogy organicus alkotásokkal szemben nem állhatunk, akkor én azt hiszem, hogy ez még sem lehet ok arra, hogy ha egy felmerült esetben bizonyos hibák, bizonyos helytelenségek és bizonyos igazságtalanságok megorvosolhatok, azt elodázzuk, különösen aiskor, midőn csak tegnapelőtt fogadtunk el egy határozati javaslatot, melyben kimondatott, hogy a végrendezésnél azon szempotok álljanak a kormány szemei előtt, hogy a közigazgatási székhelyek lehetőleg összeegyeztessenek a bírósági székhelyekkel. És ha egy perczben kimondjuk azt, hogy a végrendezésnek is ezen szempontokat kell szem előtt tartani, akkor a lehető legnagyobb inconsequentia, hogy a másik perczben oly törvényt alkossunk a felmerült esetben, hogy törvényszék legyen mindenütt, csak a székhelyen nem. Nagyon sajnálom, hogy a végszervezéshez nem lehet szerencsénk, de akkor az adott helyzetben súlyos és vastag inconsequentia nélkül Szolnokot a közigazgatási székhelyet törvényszék nélkül nem hagyhatjuk. Azon indítvány pedig, mely a szakasz kihagyására irányul, egyedül ezt akarja elérni és hogy ha valamely kérdést sanálhatunk, az elől kitérni és ellenkezően határozni azon megállapodással, a mely tegnapelőtt egyhangúan keresztülment, sem nem helyes, sem nem eonsequens. Egyébiránt a főszempont, felfogásom szerint az, hogyha a jászberényi törvényszék elejtetik, a birói szervezet kérdésébe a lehető legmélyebben megyünk bele, mert változik a terület, megszüntettetik egy törvényszók és előállanak azon esetek, a melyekre az 1869: IV. t.-cz., mint igazságszolgáltatásunk egyik alaptörvénye és az 1875: IX. törvényczikkhivatkozik, amennyiben e törvényekben!kimondatik, hogy midőn a birói szervezet tekintetében változás történik, akkor előáll a birák nyugdíjaztatásának és áthelyezésének kérdése is. Ezen már 1875-ben egyszer átestünk és kétséget sem szenved, hogy ez nagy mértékben megingatta azon bizalmat és hitet, mely a törvényhozás szeme előtt lebegett akkor, mikor ezen alaptörvényeket megalkotta. Hogy ha most egy felmerült, habár nem is az egész országra kiterjedő, de egy fontos kérdésben |ismét megcsipkedjük ezen alaptörvényeket és hozzányúlunk a birói szervezethez, akkor törülni kell ezen alaptörvényeket és mondjuk ki, hogy a törvényhozás esetről esetre intézkedik a birák áthelyezéséről, a törvényszékek területének és székhelyének megállapításáról. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztassanak elhinni, hogy ha mi ezen alaptörvényektől eltérőleg, folytonosan lyuggatjuk és kevesbítjük azokat a biztosítékokat, a melyektől igazságszolgáltatásunk stabilitása függ, akkor meginog Magyarországon a hit és bizalom abban, hogy a közélet hullámzásai közt lesz médium, a melyhez a. nagy közönség folyamodhatik. (Igás! Ugy van!) Épen azért, mert a kérdés ugy áll, hogy ha az igazságügyi bizottság javaslata fogadtatik el, nem történik más, mint annyi, hogy egy létező törvényszéknek sem területe, sem pedig szervezete nem változik, hanem az csak más központba helyeztetik át, a mi, megengedem, a szervezetet csekély részben érinti, de semmi esetre sem egészben és hogy ha a jászberényi törvényszék megszüntette tik, a birói szervezet egész keretébe belenyulunk és előáll az az eset, hogy például a két elnök közül az egyiket nyugdíjazni, vagy áthelyezni kell, a mi igaz, hogy csekély mértékben, de mégis érintése és bolygatása az igazságszolgáltatás alaptörvényeinek: kérve kérem a t. házat, hogy az általam felhozott magasabb szempontból méltóztasék azon legeorrectebb álláspoutra helyezkedni, melyet az igazságügyi bizottság ajánl és a második szakaszí elfogadni. (Helyeslés balfelöl.)